Ezeket látta már?

Ennyire súlyos a darázs, a lódarázs, és az ázsiai óriás lódarázs csípése

ázsiai lódarázs, darázs, darázscsípés, méh, méhcsípés, lódarázs, kecskedarázs, padlásdarázs, papírdarázs, rovarcsípés, anafilaxiás sokk

Veszélyek, amit a darázscsípés okozhat és néhány ismertetőjegy, amellyel jó eséllyel eldöntheti, hogy milyen darázs nyüzsög épp körülötte.

A méhcsípés vagy a darázscsípés helyén kialakuló piros, fájdalmas duzzanat nagyon kellemetlen, leggyakrabban azonban veszélytelen. A rettegett „darázscsípés” kifejezés alighanem súlyosan sértő lenne egy darázs számára, hiszen ők nem csípnek, hanem szúrnak. Méghozzá nem is akármivel: a fullánkkal, amelyhosszú evolúciós út során lett a peték lerakását szolgáló tojócsőből méregmiriggyel kapcsolt félelmetes védekező- és támadófegyver. De ezen egy gyakorlatiasabb ember nem fog sokat morfondírozni egy közelebbi "ismerkedés" során.

Amit viszont fontos észbe vésni, hogy ha:

  • a rovarcsípést követő két napon belül a távolabbi bőrfelületen kiütések jelentkeznek,
  • illetve légzési, keringési zavar
  • és hasi panaszok lépnek fel,

szakorvoshoz kell fordulni, mert ezek allergiás reakcióra utalnak. Legrosszabb esetben a csípés fél órán belül akár anafilaxiás sokkot is okozhat, ami azonnali sürgősségi ellátást igényel – hívta fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika allergológus szakorvosa.

A rovarcsípésekkel méreganyag kerül a szervezetbe, ez pedig minden esetben kisebb-nagyobb helyi reakciót, akut gyulladást vált ki, ami gyerekek esetében még látványosabb lehet.

Ha azonban az a csípés helyével egybefüggő területen jelentkezik, függetlenül attól, hogy milyen ijesztően néz ki vagy mennyire tartós, nem ad okot aggodalomra. Például ha valaki darázsba vagy méhbe lép, majd megdagad akár az egész lába, más tünete azonban nincs, akkor is mindössze tüneti kezelést igényel, kivizsgálást nem. Ilyenkor antihisztamin tartalmú, viszketéscsillapító és gyulladáscsökkentő kenőcsök használatát, a bőrfelület hűtését, illetve ha végtagról van szó, annak felpolcolását javasolja az allergológus.

Az allergiás reakciók a csípést követően később, 48 órán belül is jelentkezhetnek, akkor azonban már nem jelentenek akkora veszélyt.

Veszélyt jelent viszont, ha valaki véletlenül lenyeli a darazsat vagy a méhet

  • A szájban, garatban kialakuló duzzanat elzárhatja a felső légutakat és légzési nehézséget, akár fulladást okozhat. Ilyen esetben nincs idő mérlegelni: azonnal ki kell hívni a mentőt.
  • Szintén tragédiát okozhat, ha a csípést követő 30 percen belül életveszélyes, egész szervezetet érintő allergiás reakció, anafilaxia jelentkezik. Ilyenkor súlyos hasi görcs, hasmenés, hányás, testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, nyelési zavar, szédülés, ájulásérzés, szájban vagy szemben jelentkező duzzanat, köhögés, torokszorító érzés, sípoló vagy nehézlégzés, de akár eszméletvesztés is előfordulhat. Ez azonnali sürgősségi ellátást igényel: be kell adni a combizomba a betegnél lévő életmentő adrenalin injekciót (ha már tud az allergiájáról, általában magánál hordja), és azonnal mentőt kell hívni.

Életveszélyes anafilaxiát egyébként hazánkban csupán a méh és a darázs mérge okozhat, a többi rovar csípése jórészt ártalmatlan, helyi reakciót vált ki.

Anafilaxiás sokk: ezeknél a tüneteknél azonnal hívjon mentőt >>

Milyen darazsak élnek Magyarországon?

Magyarországon 20 társasdarázs-faj él, közülük öttel találkozhatunk a legnagyobb valószínűséggel közvetlen környezetünkben:

  • a lódarázzsal (Vespa crabro),
  • a padlásdarázzsal (Polistes nimpha),
  • a déli papírdarázzsal (Polistes dominula),
  • a német darázzsal (Vespula germanica) és
  • a kecskedarázzsal (Vespula vulgaris).

Veszélyes darazsak Magyarországon

Hazánkban a számos nagytestű darázsfaj közül több vaddarázs, illetve óriás darázsfajok is szép számmal képviselik magukat – ezek közül sokan halálos darazsak, azaz, a csípésük allergiás reakciót kiváltva olyan súlyos következményeket okozhat, mint a fulladás, éppen ezért érdemes figyelemmel kísérni, ha egy hatalmas darázs közelít meg minket, nehogy egy lódarázscsípés miatt kórházba kerüljünk, vagy életveszélybe sodorjuk magunkat!

Ezért veszélyes a lódarázs

Szúrása fájdalmas, allergiás reakció esetén, kezelés nélkül akár halált is okozhat. A lerombolt lódarázs fészket a megmaradt kolónia többnyire az eredeti helyen megpróbálja újjáépíteni, ezért eltávolítását csak szakértők végezzék. A lódarázs az emberek közelségéhez is jól alkalmazkodott, ezért fennmaradása biztosított, a Természetvédelmi Világszövetség nem listázza veszélyeztetett fajként: a lódarázs Magyarországon nem élvez törvényes oltalmat.

A lódarázs arról közismert, hogy fullánkját vissza tudja rántani szúrás után. Enyhe esetben bőrpír és duzzanat marad utána, ám felléphet kiütés és zsibbadás is – miközben igencsak fájdalmassá válik a megsértett terület.

Súlyosabb esetben

  • szédülés,
  • hányinger,
  • hányás,
  • verejtékezés,
  • légszomj,
  • idegrendszeri és izomrendszeri zavar,
  • légzéskimaradás,
  • szívpanasz,
  • émelygés,
  • ájulásközeli állapot,
  • eszméletvesztés és hasgörcs is kialakulhat.

A nálunk élő, rettegett lódarázs abszolút nem a legnagyobb darázsfaj a világon – itt jön a képbe az ázsiai óriás darázs, avagy japán, vagy kínai darázs, az ázsiai lódarázs család leghírhedtebb képviselői. Az ázsiai lódarázs dolgozói elérhetik a 3,5-4,5 mm hosszúságot, míg a királynő több, mint 4,5-5,5-cm-re is megnőhet, sőt, ennél nagyobb, rekordméretű példányokat is találtak már belőlük. A japán óriás lódarázs Magyarországon jelenleg nem szerepel invazív fajként - a hatalmas, ijesztő japán lódarázs, illetve az ázsiai fekete darázs Magyarországon egyelőre nem ütötte fel a fejét, azonban Európában számos helyen tapasztalták már a megjelenését.

Padlásdarázs: nem csak padlásokon lakik

A padlásdarázs a nevével ellentétben nem csak a padlás kedvelője, hanem fészkelhet a kerítésre vagy házak falaira is. Szívesen táplálkozik nektárral és kisebb rovarokkal. Ez a rovar béketűrő fajta, szűkülő potroha miatt oldalról domborúnak tűnik. Egyszerű, nem emeletes, hatszögletű fészket épít növényi rostokból, melyet nyálával lazít fel. A fészek a formája miatt nagyon erős, nem csak hogy elbírja a benne élő rovarokat, de védelmet is nyújt számukra. A padlásdarázs fészke mindig lelógó, alul helyezkedik el a bejárata. A dolgozók szétrágott táplálékot juttatnak a királynőnek és a fejlődő lárváknak.

Déli papírdarázs: kedvence a villanyóra szekrény

A déli papírdarázs hossza egy-két cm, 100-150 darab rovar él együtt. Bár az emberek közelében él, azonban elkerüli őket, csak akkor támad, ha nagy bajt érez. Különlegessége, hogy a királynő mellett a nőstények is raknak petét, azonban ezekből a petékből csak hímek kelnek ki. Lárváikat nektárral etetik.

Előfordul, hogy a déli papírdarázs például a villanyóra mellé építi be a fészkét, s akkor sem feltétlenül támad, ha az ember békésen, lassan, hirtelen mozdulatokat kerülve kinyitja a szekrény ajtaját" - mondta Vas Zoltán biológus az Agrárszektornak.

Német darázs és kecskedarázs

A német darázs (Vespula germanica) és a kecskedarázs (Vespula vulgaris) már temperamentumosabb jellem, a legtöbb szúrás ennek a két fajnak a számlájára írható. Mentségükre legyen mondva, fészkeik általában földalattiak, és háborítatlanabb helyeken épülnek, így jobbára csak a portyázó brigantikkal találkozhatunk, nem a teljes városállammal.

Német darázs: ez az, ami biztosan belerepül a sörébe

A nyári szabadtéri programok hívatlan vendégeiként feltehetően mindenki találkozott már a mindenbe belemászó, ételek körül zümmögő német darázzsal. A német darazsak eredetileg ragadozó rovarok, elsősorban kisebb rovarokat, lárvákat fogyasztanak el. Jelenlétük a természetben hasznos, irtásuk csak akkor indokolt, ha veszélyt jelentenek jelenlétükkel az emberekre. Az emberi környezetben kedvelik a húsféléket, a magas szénhidrát tartalmú táplálékokat, például gyümölcsöket, lekvár féléket, üdítőitalokat.

A német darázs a méhekkel ellentétben fullánkjával többször is tud csípni, mely során méreganyagot juttat a szervezetbe. Több száz szúrás is érheti ilyenkor az irtással próbálkozót, mely szerencsés esetben csak nagyon fájdalmas, de akár életveszélyes is lehet.

A kecskedarázs mérge még beékelődött fullánk nélkül is jelentős fájdalmat és irritációt okozhat

Súlyos reakciót is kiválthat, ha allergiás vagy a méregre. Mindkét esetben fontos az azonnali kezelés a tünetek és a szövődmények enyhítése érdekében.

A kecskedarázs mérge még beékelődött fullánk nélkül is jelentős fájdalmat és irritációt okozhat. Súlyos reakciót is kiválthat, ha allergiás vagy a méregre. Mindkét esetben fontos az azonnali kezelés a tünetek és a szövődmények enyhítése érdekében.

Gyakori kérdések a darazsakról

Mit eszik a darázs, és miért szúr (csíp) meg?

A darázs különféle ízeltlábúakkal és állati fehérjeforrásokkal táplálkozik. Nagy, erőteljes vágó állkapoccsal rendelkezik a zsákmány elfogásához és feldolgozásához, nagy szemekkel a potenciális zsákmány felismeréséhez, és képesek repülni, illetve lebegni annak érdekében, hogy mielőbb felkutassák a táplálékot. Bár a darazsak jól ismertek szúró képességükről, nem a fullánkjukkal fogják el vagy igázzák le a zsákmányt. Mérgüket kizárólag védekezésre használják, elsősorban a gerinces ragadozók ellen.

Hogyan csíp a darázs?

A fullánk úgy néz ki, mint egy kis tű, és a darázs ezt használja arra, hogy mérget fecskendezzen az áldozatába. A méreg arra szolgál, hogy megbénítsa a rovarokat, amit be tud vinni a darázs a fészkébe, illetve arra is kiváló eszköz, hogy a darász meggyőzze a nagyobb ragadozókat, hogy ne szórakozzanak vele.

Mi a különbség a darázs és méh között?

Talán csak a zümmögésben hasonkók, egyébként ha jobban megfigyeljük, mindenben. A méhek, és a darazsak már megjelenésükben is különböznek: a méhek testesebbek, és szőrösebbek, ami segíti őket a virágpor gyűjtésében és terjesztésében. A darazsak karcsúbb testalkatúak, karcsú lábakkal rendelkeznek, testük pedig nem szőrös, inkább fényes.

Mit eszik a darázs?

A felnőtt darazsak rovarok és pókok helyett csak cukorral táplálkoznak. A vadonban a cukrokat a virág nektárból és a levéltetvek által termelt mézharmatból nyerik. A darázslárvák is termelnek cukros folyadékot, amelyet a felnőttek előszeretettel fogyasztanak.

Hogyan kezeljük a kecskedarázs csípését?

Szedjen paracetamolt vagy ibuprofent fájdalomcsillapításra szükség szerint. A bőrpír, viszketés és duzzanat enyhítésében segíthet, ha a csípés helyére Fenistilt ken.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben is!

Forrás: egeszsegkalauz.hu