Allergiás reakcióink - és az agyműködés
Agyunk is meghatározza az allergiás reakciók intenzitását: a legújabb kutatások szerint szervezetünk, pontosabban agyunk képes befolyásolni allergiás bőrtüneteink súlyosságát.
Az idegrendszer működésével foglalkozó szakértők szerint az immunrendszer eltérően reagál azokon a testrészeken, amelyeket valami miatt a beteg nem képes kontrollálni, vagy nem érez a részének. Ennek a jelenségnek a felfedezése segíthet megérteni a szklerózis multiplexhez hasonló autoimmun betegségeket és más, bizonyos testrészek szervezeten kívül kerülésével együtt járó pszichiátriai és neurológiai betegségeket (stroke, skizofrénia, autizmus, epilepszia, neuropátiás fájdalom, anorexia nervosa, bulimia).
Allergiás reakcióink - és az agyműködés
Forrás: Medipress
Két különböző kísérlet során Lorimer Moseley professzor és csapata (Idegtudományok Ausztrál Kutatóközpontja, Dél-Ausztrál Egyetem) hisztamint, vagyis az allergiás reakció következtében képződő kémiai anyagot juttatott néhány egészséges önkéntes karjába, akikkel a kísérletet megelőzően elhitették, hogy karjukat egy gumikarra cserélték.
A tudósok a másik karon is elvégezték a kísérletet, de ott illúzió nélkül, majd összehasonlították a kiváltott allergiás reakciók súlyosságát. Az eredmények szerint az illúzió során a gumikarra cserélt kar hevesebben reagált a hisztaminra, mint a másik. "Ez a fajta megkülönböztetés bizonyítja, hogy immunrendszerünk is képes prioritásokat felállítani és eltérően reagálni a különböző testrészekben" - magyarázta Moseley professzor.
A kutatók már korábban megfigyelték, hogy a gumikar illúzió során az egészséges karban is csökken a véráramlás és ezáltal a bőrfelszín hőmérséklete is.
"Ezek az eredmények rendkívül fontosak az immunrendszer működésének megértésének szempontjából, hiszen az immunrendszer elsődleges feladata a szervezet részeinek és az idegen testeknek az elkülönítése. Úgy tűnik, agyunk aszerint gyakorol befolyást az egyes testrészeinkre, hogy mennyire érezzük a részünknek azokat" - tette hozzá a professzor.
A kutatás részletes leírása a Current Biology című szaklapban olvasható.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
