Altatók - ezért okozhatnak könnyen függőséget
Bár hasznos segítséget nyújthatnak, nem árt, ha tisztában van az altatók lehetséges mellékhatásaival és a rászokás veszélyével.
Sokan alkalmaznak különböző altatókat, a nyugodt, pihentető alvás érdekében. De vajon biztonságosak? Mennyire lehet rájuk szokni? Milyen mellékhatásokkal érdemes számolni? Ezeket a témákat járjuk körbe.
Mik azok az altatók?
Az altatók olyan készítmények, melyek különböző utakon és hatásmechanizmusokon keresztül elősegítik az alvást és csökkentik a szorongást. A legtöbb készítményt a "nyugtató hatású altatók" kategóriába sorolják. Különféle készítmények léteznek a problémára, melyek másképp járulhatnak hozzá a pihentető alváshoz: egyes altatók álmosságot okoznak, míg mások lényegében elnémítják az agy azon területét, amely az éberségért felelős.
Mely esetekben érdemes altatóhoz nyúlni?
A legtöbb szakember felhívja a figyelmet arra, hogy bár lehet az altatóknak létjogosultsága egy-egy nehezebb periódusban (például válás, vizsga, stressz) ám igen óvatosnak kell lenni! Sokan ott rontják el, hogy ha nem tudnak elaludni vagy ha gyakran felébrednek éjszaka, akkor egyből altatókhoz nyúlnak. Még akkor is, ha már hosszabb ideje fennáll a probléma. Pedig ekkor nagy szerepe lenne az alapos kivizsgálásnak, hogy megtudjuk, mi is áll az alvászavar hátterében, hiszen meglehet, hogy egy kezelést igénylő állapot áll fenn. Éppen ezért ilyenkor nagyon fontos az, hogy szakemberhez forduljunk!
Valóban nagy a rászokás veszélye?
Röviden: igen. Amennyiben valaki hosszabb távon szed altatót, úgy igen könnyű az esti rutin részévé tenni a készítmény szedését. Ennek bár lehetnek biokémiai okai, ám a lelki háttere is jelentős. A készítmény kiürülésekor olyan elvonási tünetek léphetnek fel, mint a szorongás, a figyelemzavar és a szédülés, de nagyon sokan, amikor elhagyják a gyógyszert, már eleve úgy fekszenek le, hogy vajon hogy fognak majd aludni: emiatt az persze stresszes lesznek, így szinte borítékolható a rossz éjszaka.
A szakemberek szerint folyamatosan legfeljebb egy hónapig ajánlott altatót szedni. Ha ennél hosszabb ideig alkalmazza, akkor úgynevezett rebound inszomnia alakulhat ki. Ez egy átmeneti jelenség, ami általában akkor lép fel, ha a javasoltnál (4 hétnél) hosszabb ideig szedi valaki az altatót, majd hirtelen megszakítja. Ilyenkor a tünetek gyorsan és erősen térnek vissza. Ha ezt az illető nem kivárással, hanem úgy oldja meg, hogy ismét el kezdi szedni a készítményt (ráadásul a szokásos dózisban), akkor könnyen kialakulhat függőség.
Éppen ezért fontos, hogy egy hónapnál tovább ne szedjen altatót, és ha utána is jelentkezik az alvászavar, úgy érdemes a mögöttes okokat felkutatni. A másik lényeges dolog, hogy ha hosszabb idő után szeretné letenni az altatót, ügyeljen arra, hogy azt fokozatosan, a dózis felezésével tegye, ne egyik pillanatról a másikra!
Milyen mellékhatásokat okozhatnak az altatók?
Körülbelül 10 emberből 8 tapasztal valamilyen mellékhatást a gyógyszer bevételét követő napon. A legtöbben álmosnak érzik magukat, nehezen koncentrálnak és szédülés is felléphet. Ezek miatt érdemes ilyenkor mellőzni a vezetést.
Gyakori panasz lehet még az alvási apnoe, az alacsony vérnyomás, a szájszárazság, a remegés, fokozott verejtékezés és paradox módon a nyugtalanság (ez főleg az idősebb, demens betegekre jellemző).
További lehetséges mellékhatások
- égő, bizsergő érzés a kezekben, lábakban
- székrekedés vagy hasmenés
- gyomorégés, hasfájás
- fejfájás
- furcsa álmok vagy rémálmok
- gyengeség
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Csak altatóval megy az elalvás esténként? Ezt kockáztatja vele
