Az artritisz tünetei, vizsgálata és kezelése

Az artritisz az ízületeket érintő gyulladásos megbetegedés.

Általános tünete az ízületekben jelentkező fájdalom és merevség, valamint duzzanat, bőrpír és melegség is felléphet. Akadályozottá válik az ízületek mozgása. Az atrtitisz igen sok, 65 év feletti idős embernél előfordul, de bármely életkorban kialakulhat.

Az artritisz okai

• Az ízületek fokozott terhelése az évek során
• Túlsúly
• Családi halmozódás
• A betegség 2-3-szor gyakoribb nőknél, mint férfiaknál

Az artritisz diagnosztizálása

A betegség diagnosztizálása nem egyszerű feladat, mivel a tünetek számos egyéb problémára is utalhatnak.

A betegség megállapítása a következők alapján lehetséges:

• A korábbi kórtörténet ismerete
• Az ízületek vizsgálata
• Vérvzsgálat, vizeletvizsgálat
• Röntgen-, és egyéb képalkotó vizsgálatok az ízületek állapotának felmérésére

A következő kérdésekre adott válaszok segíthetik az orvost a diagnózis felállításában

• A fájdalom egy, vagy több ízületet érint?
• Mikor jelentkezik a fájdalom?
• Meddig tartanak a fájdalmas epizódok?
• Milyen tevékenység alatt jelentkezett először a fájdalom?
• Mozgás hatására erősödik, vagy enyhül a fájdalom?
• Volt-e valamilyen korábbi betegsége, vagy balesete?
• Előfordult a családjában ízületi gyulladásos megbetegedés?
• Milyen gyógyszereket szed?
• Van-e valami, ami javít az állapotán?

Az artritisz kezelése

• Gyógyszeres kezelés
• Az ízület kímélése
• Testsúlycsökkentés
• Meleg- és hidegterápia
• Fizikoterápia
• Rögzítések, sínek alkalmazása az ízületek kímélése céljából
• Injekciós kezelés
• Kezelés műtéti úton

Az eredményes kezelés érdekében fontos a reumatológus kezelőorvossal történő konzultáció, ennek keretében pedig a kezelési terv közös felállítása. A betegnek ezután a terv pontos betartására kell törekednie.

Az artritisz azonban nem egyetlen, egységes betegséget takar, hanem gyűjtőfogalom: több mint száz különböző ízületi gyulladásos kórképet sorolunk ide. Ezek közül a leggyakoribb az oszteoartritisz (kopásos ízületi betegség), amely elsősorban az ízületi porc fokozatos elhasználódásával jár, valamint a reumatoid artritisz, amely autoimmun eredetű, szisztémás gyulladásos betegség. Ide tartozik továbbá a köszvény, a pszoriázisos artritisz, illetve bizonyos fertőzésekhez vagy anyagcsere-betegségekhez társuló ízületi gyulladások is. A pontos típus felismerése azért kulcsfontosságú, mert a kezelés módja és célja jelentősen eltérhet.

A kopásos artritisz esetén az ízületi porc fokozatos elvékonyodása miatt az ízületi felszínek egyre kevésbé csúsznak el egymáson, ami fájdalmat, merevséget és mozgásbeszűkülést okoz. Ez a forma leggyakrabban a térdet, a csípőt, a kéz kisízületeit és a gerincet érinti. A fájdalom jellemzően terhelésre fokozódik, pihenésre enyhül, és reggelente inkább csak rövid ideig tartó merevség jelentkezik.

A reumatoid artritisz ezzel szemben az immunrendszer zavarán alapul: a szervezet saját ízületi szövetei ellen fordul, tartós gyulladást okozva. Ilyenkor a reggeli merevség gyakran egy óránál is tovább tart, a fájdalom nyugalomban sem szűnik meg teljesen, és a gyulladás nemcsak az ízületeket, hanem más szerveket – például a szívet, a tüdőt vagy a szemet – is érintheti. A betegség lefolyása hullámzó, fellángolásokkal és nyugalmi időszakokkal.

Fontos tudni, hogy az artritisz nem csupán fizikai tüneteket okoz. A tartós fájdalom, a mozgáskorlátozottság és az önállóság csökkenése jelentős lelki terhet is róhat az érintettekre. Gyakori a szorongás, a lehangoltság, súlyosabb esetben a depresszió kialakulása is. Ezért a kezelés során nemcsak az ízületek állapotára, hanem az életminőség egészére érdemes figyelmet fordítani.

A gyógyszeres kezelés több pilléren nyugszik. A fájdalom és a gyulladás csökkentésére leggyakrabban nem szteroid gyulladáscsökkentőket alkalmaznak, amelyek hatékonyak lehetnek, ugyanakkor hosszabb távon mellékhatásokkal – például gyomorpanaszokkal vagy keringési kockázattal – járhatnak. Reumatoid artritisz esetén úgynevezett bázisterápiás szerekre van szükség, amelyek az immunfolyamatokat befolyásolják, és lassíthatják az ízületi károsodást. Súlyosabb esetekben biológiai terápiák is szóba jöhetnek, szoros szakorvosi ellenőrzés mellett.

A nem gyógyszeres kezelés legalább ilyen fontos. A rendszeres, kíméletes mozgás segít megőrizni az ízületek mozgástartományát és az izmok erejét. Az úszás, a gyógytorna, a nordic walking vagy a kerékpározás különösen előnyös lehet, mert kevésbé terheli az ízületeket. A mozgásterápiát mindig egyénre szabottan, szakember irányításával érdemes elkezdeni, különösen előrehaladott betegség esetén.

A testsúly optimalizálása szintén kulcsszerepet játszik, főként az alsó végtagi ízületek érintettségekor. Már néhány kilogramm fogyás is érezhetően csökkentheti a térd- és csípőízületekre nehezedő terhelést, és ezzel együtt a fájdalmat is. Az étrend összeállításakor érdemes előnyben részesíteni a gyulladáscsökkentő hatású élelmiszereket, például a zöldségeket, gyümölcsöket, teljes értékű gabonákat, halakat és növényi olajokat.

A meleg- és hidegterápia egyszerű, otthon is alkalmazható módszer a tünetek enyhítésére. A meleg lazítja az izmokat és csökkentheti a merevséget, míg a hideg borogatás akut gyulladás esetén mérsékelheti a duzzanatot és a fájdalmat. Fontos azonban, hogy ezeket a módszereket mindig a megfelelő időpontban és módon alkalmazza az érintett, elkerülve a bőr sérülését.

Előrehaladott ízületi károsodás esetén, amikor a konzervatív kezelések már nem hoznak megfelelő eredményt, műtéti megoldások is szóba kerülhetnek. Ezek célja lehet az ízület tehermentesítése, stabilizálása vagy súlyos esetben a teljes ízület pótlása. Az ízületi protézisek ma már jelentősen javíthatják a mozgásképességet és az életminőséget, ugyanakkor alapos mérlegelést és hosszabb rehabilitációt igényelnek.

Összegezve

Az artritisz krónikus betegség, amely hosszú távú odafigyelést igényel. A sikeres kezelés alapja az orvos és a beteg közötti együttműködés, a reális célok kitűzése és a kezelési terv következetes betartása. Bár a betegség teljes gyógyulása sok esetben nem lehetséges, a tünetek jelentős mértékben enyhíthetők, az ízületek állapota hosszú ideig megőrizhető, és az aktív, önálló élet sokáig fenntartható. Az időben felismert és megfelelően kezelt artritisz mellett a legtöbb érintett képes megtalálni az egyensúlyt a betegség korlátai és a mindennapi élet örömei között.

Gyakori kérdések az artritiszről

Az artritisz ugyanaz, mint az ízületi kopás?

Nem teljesen. Az artritisz gyűjtőfogalom, amely minden ízületi gyulladással járó betegséget magában foglal. Az ízületi kopás (oszteoartritisz) ennek egyik leggyakoribb formája, de léteznek gyulladásos, autoimmun eredetű típusok is, például a reumatoid artritisz.

Csak időseknél alakulhat ki artritisz?

Nem. Bár az életkor előrehaladtával nő az előfordulása, artritisz fiatalabbaknál, sőt akár gyermekeknél is jelentkezhet. Bizonyos formák genetikai hajlamhoz, autoimmun folyamatokhoz vagy fertőzésekhez kapcsolódnak, és nem életkorfüggők.

Mozgás közben jobb vagy rosszabb a fájdalom?

Ez az artritisz típusától függ. Kopásos eredet esetén a fájdalom általában terhelésre fokozódik, míg gyulladásos artritisznél gyakran mozgás hatására enyhül, a hosszabb nyugalom pedig fokozza a merevséget.

Segíthet a diéta az artritisz tünetein?

Igen, bizonyos mértékig. A testsúly csökkentése tehermentesíti az ízületeket, emellett a gyulladáscsökkentő hatású étrend – sok zöldséggel, gyümölccsel, hallal, teljes értékű gabonával – hozzájárulhat a panaszok enyhítéséhez.

Gyógyítható az artritisz?

A legtöbb esetben az artritisz krónikus betegség, amely nem gyógyítható véglegesen, de jól kezelhető. Megfelelő terápiával a fájdalom csökkenthető, a gyulladás mérsékelhető, és az ízületek állapota hosszú távon megőrizhető.

Mikor kell feltétlenül orvoshoz fordulni?

Ha az ízületi fájdalom tartósan fennáll, reggeli merevséggel jár, duzzanat, bőrpír vagy melegség kíséri, illetve ha a panaszok fokozatosan romlanak, mindenképpen indokolt reumatológus felkeresése.

Hasznosak-e a térdrögzítők és sínek?

Megfelelő indikációval igen. Segíthetnek tehermentesíteni az érintett ízületet, stabilitást adnak, és csökkenthetik a fájdalmat. Tartós használatukat azonban mindig szakemberrel érdemes egyeztetni.

Az időjárás valóban befolyásolja az ízületi fájdalmat?

Sokan tapasztalják, hogy hideg, nedves időben erősebbek a panaszaik. Bár a pontos mechanizmus nem teljesen tisztázott, az időjárás-változás valóban hatással lehet az ízületi tünetekre.

Műtét nélkül is élhető életet lehet élni artritisz mellett?

Igen. Sok esetben a gyógyszeres kezelés, a mozgásterápia és az életmódbeli változtatások elegendőek ahhoz, hogy az érintett aktív, önálló életet éljen, és a műtét csak végső megoldásként merül fel.

Szabad sportolni artritisz esetén?

Igen, sőt a megfelelő mozgás kifejezetten ajánlott. A lényeg a kíméletes, ízületbarát mozgásformák választása és a fokozatosság, lehetőleg gyógytornász vagy orvos tanácsai alapján.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!