A bélrendszere árulkodhat elsőként az Alzheimer-kórról – kutatók új összefüggést találtak
Egy friss kutatás összefüggést talált az emésztőrendszeri betegségek és az Alzheimer- valamint a Parkinson-kór kialakulása között.
Egy kevésbé ismert emésztőrendszeri probléma már évekkel az első tünetek megjelenése előtt előrejelezheti az Alzheimer-kórt – derült ki egy friss kutatásból. A tudományos eredmény új távlatokat nyit a korai felismerésben és a megelőzésben, hiszen a szakértők szerint a bél egészsége sokkal szorosabban kapcsolódhat az agy állapotához, mint eddig gondoltuk.
A bél-agy tengely jelentősége
Az elmúlt évtizedben egyre több bizonyíték gyűlt össze arról, hogy az emésztőrendszerben zajló folyamatok nemcsak a test általános egészségére, hanem a gondolkodásra és a memóriára is hatással vannak. A kutatók most kifejezetten azt vizsgálták, hogy bizonyos emésztési és anyagcsere-betegségek – köztük a cukorbetegség – miként befolyásolják az Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulásának esélyét. Ezek a kórképek az idegsejtek pusztulása miatt súlyos szellemi leépülést okoznak, és a társadalom öregedésével egyre több embert érintenek.
Miért kulcsfontosságú a korai felismerés?
Az Alzheimer-kór jelenleg a demencia vezető oka. Bár teljes gyógyulást nyújtó kezelés nincs, a korai diagnózis döntő jelentőségű. Minél hamarabb ismerik fel a betegséget, annál nagyobb esély van arra, hogy a terápiák lassítsák a leépülést, és javítsák az életminőséget.
A Science Advances című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerzői kiemelték:
- A bél-agy tengely zavarainak és a neurodegeneratív betegségeknek az összekapcsolása új lehetőségeket teremt a megelőzésben és a kezelések célzottabb kidolgozásában.
A legnagyobb eddigi biobank-elemzés
A mostani vizsgálat a maga nemében a legátfogóbb volt, amelyben a kutatók 155 emésztőszervi és anyagcsere-rendellenességet elemeztek. Az eredmények szerint számos, gyakran előforduló betegség – például a savas reflux, a cukorbetegség, valamint a krónikus bélgyulladások, mint a Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa – jelentősen megnövelheti az Alzheimer- és a Parkinson-kór kockázatát.
Az irritábilis bél szindróma (IBS) szintén kiemelkedett a vizsgált kórképek közül: azoknál, akik ebben a rendellenességben szenvedtek, nagyobb eséllyel alakultak ki később memóriazavarok vagy mozgásproblémák.
Parkinson-kór és az emésztőrendszer
A Parkinson-kór esetében a kapcsolat még közvetlenebbnek tűnik. A kutatók azt találták, hogy a székrekedés, a B-vitamin-hiány vagy az inzulinháztartás zavara gyakran már évekkel a neurológiai tünetek előtt jelentkezik. A Parkinson Alapítvány adatai szerint a székrekedés a betegek akár 70%-ánál előfordul, és gyakran megelőzi a tipikus mozgáslassulást vagy remegést.
A tüneteknél évekkel korábban megjelenő kockázati tényezők
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy ezek a bélrendszeri problémák akár 10–15 évvel is megelőzhetik a neurológiai betegségek első tüneteit. Ez hatalmas lehetőséget teremt a korai beavatkozásra és a személyre szabott kezelési stratégiák kidolgozására.
A szerzők így fogalmaztak:
- A kockázat előrejelzésének nagy pontosságú lehetősége rávilágít arra, hogy mennyire fontos a célzott szűrés, a személyre szabott orvoslás és a megelőző stratégiák fejlesztése.
A genetika továbbra is központi tényező
Bár az eredmények biztatóak, a szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy az öröklött tényezők továbbra is jelentős szerepet játszanak. A bélrendszeri állapotok nem írják felül a genetikai hajlamot, de értékes biomarkereket kínálnak, amelyek a jövőben a szűrővizsgálatok részévé válhatnak.
A világjárványként terjedő kihívás
A tanulmány különösen aktuális, hiszen világszerte rohamosan növekszik az Alzheimer- és Parkinson-kórban szenvedők száma. Jelenleg több mint 400 millió embert érintenek ezek a betegségek, és az arány várhatóan tovább nő az elkövetkező évtizedekben.
Mi az a bél–agy tengely?
A bél–agy tengely az emésztőrendszer és az idegrendszer közötti kétirányú kommunikációt jelenti. Nemcsak a bélben található idegsejtek hálózata – az úgynevezett „második agy” –, hanem a bélflóra, az immunrendszer és a hormonális szabályozás is részt vesz ebben a kapcsolatban. Amikor a bélben tartós gyulladás alakul ki, az hatással lehet az agyműködésre, a hangulatra és a kognitív képességekre is. Ezért tartják a kutatók kulcsfontosságúnak ennek a tengelynek a vizsgálatát a neurodegeneratív betegségek esetében.
Mi az Alzheimer-kór?
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája, amely az idegsejtek fokozatos pusztulása miatt alakul ki. Első jelei többnyire a memória romlásában, a mindennapi tevékenységek nehezebb elvégzésében, valamint a személyiség és viselkedés változásaiban mutatkoznak meg. A betegség előrehaladtával a beteg elveszítheti önellátási képességét, és teljes körű ápolásra szorulhat. Gyógyítása jelenleg nem lehetséges, de gyógyszerek és terápiás programok lassíthatják a folyamatot.
Magyarországon az Alzheimer-kór és más demenciák mintegy 250–300 ezer embert érintenek, és a szám évről évre emelkedik az idősödő társadalom miatt.
Mi a Parkinson-kór?
A Parkinson-kór szintén idegsejtpusztulással jár, de elsősorban a mozgásszabályozásért felelős agyterületeket érinti. Legjellemzőbb tünetei a kézremegés, a mozgás lelassulása, az izommerevség és a járászavar. Sok betegnél hangulati zavarok, alvási problémák és emésztési panaszok is jelentkeznek, gyakran már a motoros tünetek előtt. Bár a Parkinson-kór sem gyógyítható, gyógyszeres kezelés és speciális terápiák jelentősen javíthatják a mindennapi életminőséget.
Hazánkban a Parkinson-kórban szenvedők száma több mint 20–25 ezer főre tehető, és a tendencia itt is növekvő.
Az arca elárulhatja, mekkora az esélye az Alzheimer-kórra
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
