Mit ehet az, aki Crohn-beteg? A szakértők ezt tanácsolják
A Crohn-betegség nem gyógyítható, de egy jól megválasztott, személyre szabott étrenddel jelentősen csökkenthetők a tünetek és ritkábban jelentkezhetnek a fellángolások.
A Crohn-betegség krónikus gyulladásos bélbetegség, amelynek tünetei – mint a hasi fájdalom, hasmenés és fáradtság – jelentősen befolyásolhatják az életminőséget. Bár nincs egyetlen, mindenki számára megfelelő diéta, a táplálkozás tudatos alakítása segíthet a tünetek enyhítésében és a fellángolások megelőzésében.
Egyéni út a tünetmentességhez
A Crohn-betegség kezelése során fontos felismerni, hogy nincs univerzális étrend, amely minden beteg számára megfelelő lenne. A Mayo Clinic szakértői szerint az ideális diéta személyre szabott, figyelembe véve a betegség típusát, az érintett bélrész helyét, valamint az esetleges műtéteket vagy szövődményeket.
A Crohn’s & Colitis Foundation hangsúlyozza, hogy a betegeknek érdemes kerülniük azokat az ételeket, amelyek egyéni tüneteket váltanak ki, például magas rosttartalmú, zsíros vagy fűszeres ételeket, valamint a koffeint és az alkoholt.
Táplálkozási irányelvek fellángolás és remisszió idején
A betegség aktív szakaszában, azaz fellángoláskor, ajánlott az alacsony rosttartalmú, könnyen emészthető ételek fogyasztása, mint például főtt zöldségek, hámozott gyümölcsök és fehér rizs. A nyers zöldségek, diófélék és teljes kiőrlésű gabonák kerülése segíthet a tünetek enyhítésében.
Remisszió idején, amikor a betegség tünetmentes, fontos a kiegyensúlyozott étrend fenntartása, beleértve a megfelelő mennyiségű fehérjét, szénhidrátot és zsírt, valamint a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat. Ilyenkor igen fontos a megfelelő hidratálás: a szakértők ekkor javasolják a víz, húslevesek és elektrolitpótló italok fogyasztását.
Speciális diéták
A Crohn-betegség terápiájában egyre nagyobb figyelem irányul a speciálisan kialakított étrendekre, amelyek célja nem csupán a tünetek enyhítése, hanem a gyulladás mérséklése és a remisszió fenntartása is. Ezek az étrendek azonban nem csodaszerek: hatékonyságuk személyenként eltérő lehet, és nem mindenki számára kivitelezhetőek hosszú távon.
Az egyik legismertebb megközelítés a Specifikus szénhidrát diéta (SCD), amely teljes mértékben kizárja a komplex szénhidrátokat, így például a keményítőt, cukrokat és bizonyos tejtermékeket. Ezt a diétát kezdetben autizmus spektrumzavarok kezelésére fejlesztették, ám Crohn-betegek körében is alkalmazzák. Az elmélet szerint az emészthetetlen szénhidrátok fermentálódása a bélben gyulladást idéz elő. Bár néhány beteg tünetcsökkenésről számol be, a tudományos bizonyítékok vegyesek, és az étrend komoly tápanyaghiányhoz is vezethet, ha nem szakember segítségével alkalmazzák.
A Low-FODMAP diéta szintén népszerű az irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedők körében, és egyes Crohn-betegek is javulást tapasztalnak tőle. Ez az étrend olyan rövid láncú, fermentálódó szénhidrátokat zár ki, amelyek gyakran okoznak puffadást, fájdalmat és hasmenést. Ugyanakkor ez nem gyulladáscsökkentő diéta, és hosszú távon negatívan hathat a bél mikrobiomra, mivel kizár számos prebiotikus rostot. Követése így csak átmenetileg és dietetikus felügyelete mellett javasolt.
Az utóbbi évek egyik legígéretesebb újítása a CDED (Crohn's Disease Exclusion Diet). Ez az étrend minimalizálja a gyulladást fokozó, iparilag feldolgozott élelmiszerek, mesterséges adalékanyagok, emulgeálószerek és telített zsírok bevitelét. A diétát gyakran kombinálják tápszeres (enterális) kiegészítéssel, különösen gyermekeknél. Egy 2024-es szisztematikus áttekintés szerint a CDED és a mediterrán étrend kombinációja kifejezetten hatékony lehet a tünetek csökkentésében és a remisszió fenntartásában.
Egyre több kutatás vizsgálja a mediterrán diéta hatásait is, amely hangsúlyt fektet a teljes értékű, növényi alapú ételekre, az olívaolajra, halakra és alacsony vöröshús-fogyasztásra. A mediterrán diéta kedvezően befolyásolja a gyulladásos markereket és a bél mikrobiomot is – és ami különösen fontos: jóval könnyebben tartható hosszú távon, mint sok más szigorúbb étrend.
A növényi alapú étrend egy másik potenciális lehetőség. Bár hagyományosan kevesebb állati fehérjét és zsírt tartalmaz, rostban igen gazdag – ez azonban fellángolás idején problémás lehet. Ugyanakkor egy friss pilot tanulmány kimutatta, hogy megfelelően előkészített, alacsony FODMAP-tartalmú növényi ételek javíthatják a bélflóra sokféleségét és csökkenthetik a gyulladást.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a diéták – még ha klinikailag ígéretesek is – nem helyettesítik az orvosi kezelést, és csak orvos vagy dietetikus irányításával ajánlott bevezetni őket. A betegeknek figyelemmel kell kísérniük, hogyan reagál szervezetük egy adott étrendre, és szükség esetén rugalmasan kell módosítaniuk azt.
Összegezve
- A Crohn-betegség krónikus gyulladásos bélbetegség, amely tünetei között hasi fájdalom, hasmenés és fáradtság szerepel.
- Nincs univerzális diéta, de a személyre szabott étrend segíthet a tünetek kezelésében és a fellángolások elkerülésében.
- Az aktív szakaszban alacsony rosttartalmú, könnyen emészthető ételek javasoltak.
- A remisszió időszakában kiegyensúlyozott étrendet kell fenntartani, megfelelő fehérje-, szénhidrát- és zsírbevitellel.
- Speciális diéták, például az SCD, CDED vagy mediterrán étrend lehetséges opciók, amelyek csökkenthetik a gyulladást.
A Crohn-betegség oka, tünetei és kezelési lehetőségei
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
