Gyakori antibiotikum kúra: növelheti a vastagbélrák kockázatát
Egyre többet tudunk a felesleges antibiotikum-használat veszélyeiről; íme egy újabb indok, amiért érdemes még inkább megfontoltnak lenni az alkalmazásuk során!
A hosszú távú antibiotikum-használat egyik súlyos következménye a vastagbélben kialakuló daganatok számának növekedése lehet – derítette ki egy nagyszabású svéd kutatás.
Fél éves antibiotikum használatot követően vizsgálódtak
Az Umeå University szakemberei mintegy 40 000 daganatos betegtől gyűjtöttek adatokat, és úgy találták, hogy akik 6 hónapnál hosszabb ideig szedtek antibiotikumokat, azoknál 17 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki daganat a vastagbél vékonybélhez legközelebb található szakaszán. Ugyanakkor, a vastagbél más részeinél nem volt nagyobb a kockázat. Némi különbséget figyeltek meg a férfiak és a nők között a végbéldaganatos esetekben: a férfiaknál nem jelentett kockázatnövelő tényezőt az antibiotikum-szedés, a hölgyeknél azonban egyenesen (kis mértékben ugyan, de) csökkentette ennek a betegségnek a rizikóját.
Rosszindulatú vastagbéldaganat: így lehet korán felismerni - olvasson tovább!
„Az eredményeink is megerősítik azt az elképzelést, hogy szigorúbbnak kellene lennünk az antibiotikumokkal kapcsolatban. Az antibiotikumok sok esetben nélkülözhetetlenek, és ezek a gyógyszerek életeket menthetnek. De kevésbé súlyos betegségeknél, amelyek valószínűleg maguktól, gyógyszer nélkül is meggyógyulnának, óvatosabban kellene felírni az antibiotikumokat. Nemcsak azért, mert egyre nagyobb problémát jelentenek a gyógyszerrezisztens baktériumok, hanem azért is, mert a túl sok antibiotikum a daganatok kialakulásának a rizikóját is megnöveli” - magyarázta Sophia Harlid, az Umeå University daganatos betegségekkel foglalkozó kutatója.
5-10 évvel az antibiotikum kúra után jöttek a gondok
A szakemberek szerint a bélrendszeri daganatok kialakulásának megnövekedett rizikója 5-10 évvel az antibiotikum-kúra után volt megfigyelhető, és bár a kockázat azoknál volt a legnagyobb, akik a legtöbb antibiotikumot szedték, már egy-egy kúra is növelte (bár minimális mértékben) a kockázatot.
A kutatásban közel 250 000 ezer svéd felnőtt adatait elemezték. 40 545-en a svéd kolorektális daganatos betegeket összegyűjtő rendszerben szerepeltek, a többi 202 720 felnőtt pedig „egészséges” kontrollcsoportként működött (vagyis náluk nem diagnosztizáltak bélrendszeri daganatokat). Az adatokat 2010 és 2016 közötti időszakból gyűjtötték. Emellett azt is megvizsgálták, hogy a 2005-2016 közötti években mennyi antibiotikumot szedtek a kutatásban részt vevők. Ehhez a vényköteles gyógyszerek regiszterét használták, melyben nemcsak a beteg életkorát és nemét lehet megtalálni, hanem a felírt és kiváltott gyógyszerek adatait, típusát, adagolását stb. is.
A bélrendszer egyes szakaszai másképp reagálnak
Korábban már voltak hasonló vizsgálatok, melyek az antibiotikumok és a bélrendszeri daganatok kialakulása közötti összefüggésekre irányultak. Egy, 2019-es kutatásban összesen 30 000, 40 és 90 év közötti, vastagbéldaganattal diagnosztizált beteg adatait elemezték. Többek között azt vizsgálták, szedtek-e korábban a betegek antibiotikumokat. A kutatók szerint nemcsak némi kockázatnövekedést lehetett megfigyelni, de azt is, hogy a rizikó antibiotikum-típusonként is változott. Ugyanakkor, a kockázat mértéke eltérő volt a bélrendszer különböző traktusaiban: míg a vastagbél első szakaszában növekedett a rizikó, a végbélben csökkent. Hasonló eredményre jutott egy, 6 korábbi tanulmányt elemző kutatás.
Az ok ezúttal is a belekben, bélflóra változásában lakozik
A szakemberek feltételezése szerint a kockázatnövekedés oka a bélflóra változásaiban keresendő. Jól ismert tény, hogy az antibiotikumok nemcsak a betegségeket okozó baktériumokat pusztítják el, de azokat a hasznos mikrobákat is, melyek a szervezetünkben egyébként is megtalálhatóak, és melyeknek rendkívül nagy szerepe van az egészség megőrzésében. Hogy jobban megértsék ezt a folyamatot, a jelenlegi vizsgálatban olyan, nem-antibiotikum baktericid gyógyszereket is tanulmányoztak, melyeket bár bakteriális fertőzések (jelen esetben húgyúti panaszok) ellen írnak fel, de nincsenek hatással a bélflórára. Úgy találták, hogy ezen gyógyszerek szedése nem növelte a daganatos betegségek rizikóját.
Természetesen, nem kell kétségbe esni a korábbi antibiotikum-szedés miatt. A kockázat növekedése szerencsére viszonylag kicsi, és az időben észrevett bélrendszeri daganatok általában nagyon jól kezelhetőek
- mondta Harlid.
A kutatás eredményeiről a Journal of the National Cancer Institute című szakmai lapban számoltak be.
Forrás:
https://medicalxpress.com/news/2021-09-antibiotics-colon-cancer.html
https://www.umu.se/en/news/antibiotics-increase-risk-of-colon-cancer_10831608/
Olvasta már?
- Így választhat jól probiotikumot!
- Sokan hisznek benne: a probiotikumok tényleg fogyasztanak
- Probiotikumok jelentősége várandósság alatt és után
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Mennyit ér a folyadék, a rost és a jó baktérium székrekedés esetén?
