Ezeket látta már?

Ezzel a 3 vizsgálattal már korán felfedezhető a méhnyakrák

méhnyakrák szűrés vizsgálat rák hpv korai jele daganat

A méhnyakrák a viszonylag könnyen felfedezhető, kezelhető daganatok közé tartozik, de fontos, hogy időben diagnosztizálják.

A szűrővizsgálatok fontos szerepet játszanak a különböző daganatok korai diagnosztizálásában. Fokozottan igaz ez a méhnyakrák-szűrésére. Milyen vizsgálatokkal deríthető ki időben a betegség?

Miért fontos a méhnyakszűrés?

A megelőzés azért is bír kiemelt fontossággal, mert sokáig semmilyen tünet nem jelzi a jelenlétét. Így a szűrést elhanyagolók esetében gyakran csak akkor derül ki a betegség, amikor az már nagyon előrehaladott stádiumban van, esetleg áttéteket is képzett. Ez pedig rontja nemcsak a gyógyulás, de a túlélés esélyeit is.

A méhnyakrák szűrésére irányuló vizsgálatok célja kettős. A méhnyakszűrés egyik lényege, hogy már a klinikai tünetek előtt megtalálják, felismerjék és kezeljék azokat a rendellenességeket, melyek idővel rosszindulatúvá válhatnak. A másik fontos szerepe a szűrésnek, hogy felmérjék az egyén rizikófaktorait. Bizonyos tényezők, elsősorban a HPV-vel (humán papilloma vírussal) való fertőzöttség ugyanis sokszorosára emelheti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. Ideális esetben évente ajánlott elvégeztetni a szűrővizsgálatokat.

A legfontosabb szűrővizsgálatok

Olyan betegséggel állunk szemben, melynek nem lenne szabad bekövetkeznie. A HPV-ellenes védőoltások megfelelő időben és állapotban való alkalmazása révén lehetőség van az onkogén HPV típusokkal való fertőzések 80 százalékának kivédésére. Évenként végzett nőgyógyászati szűréssel a méhnyakrák rákmegelőző állapota és a korai méhnyakrák felismerhető és megfelelő kezeléssel gyógyítható.

1. Kolposzkópia

A kolposzkópos vizsgálat során a hüvely feltárását követően egy speciális, lámpával ellátott nagyítóval közvetlenül megtekinthetik a méhszájat, látható elváltozásokat keresve rajta. Az eljárás pontosságát növeli, ha a méhszáj hámrétegét ecetsavval vagy jódtartalmú folyadékkal ecsetelik be, ilyenkor ugyanis a rendellenes szövet még jobban elkülönül az egészségestől, jobban láthatóvá válik.

2. Citológiai vizsgálat

A citológiai vizsgálat során kenetet, vagyis sejt-, illetve szövetmintát vesznek a méhnyakról. Ez a hüvelyi feltárást követően egy kefeszerű véggel rendelkező pálcikával történik. A mintát megfelelő előkészítés után citológiai laboratóriumban vizsgálják, rendellenes sejteket, esetleg fertőzés vagy gyulladás nyomait keresve. A citológiai vizsgálat eredményének értékelésénél különböző osztályozási rendszereket használhatnak, hazánkban az értékelési rendszer az esetleges kóros hámsejtek jelenlétét, a laphámsejtek károsodásának mértékét írja le. Ez az osztályozás segít a szakorvosnak meghatározni a következő lépéseket, például eldönteni azt, szükség van-e további vizsgálatokra.

3. HPV-teszt

A HPV-vel (humán papilloma vírussal) való fertőzöttség vizsgálatához szintén kenetet vesznek a méhnyakról, és ebben a mintában keresik a kórokozó jelentétét. A HPV-fertőzöttség vizsgálata azért nélkülözhetetlen, mert a vírus bizonyos altípusai rendkívüli módon megnövelik a daganatok kialakulásának a kockázatát. A becslések szerint a méhnyakrákos esetek akár 70-75 százalékáért is a HPV lehet a felelős.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Ez a hajápoló szer megduplázhatja a méhnyakrák kockázatát

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

HPV

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához