Mi pusztíthatja el a rákos sejteket? 8 jótékony táplálék, amit érdemes gyakrabban enni

2024.04.15.

rák Daganatos betegségek prevenció életmód egészséges életmód táplálék élelmiszer

rákos sejtek, daganat, rák, táplálék, táplálkozás, élelmiszer, életmód

A helyes életmód mellett számos olyan élelmiszer és táplálkozási szokás létezik amely segíthet csökkenteni a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

Mi pusztíthatja el a rákos sejteket?

Sajnos erre a kérdésre még mindig várat az egyértelmű válasz - mindenesetre jó tudni, hogy melyek azok a táplálékok, amelyeket érdemes prevenciós szándékkal beilleszteni a táplálkozásunkba. Nyolc ilyet is mutatunk.

1. Paprika

A paprika óriási C-vitamin és A-vitamin-tartalma, valamint folsav- és kálium-tartalma miatt a rák elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze.

2. Keresztesvirágúak

A keresztesvirágúak családjába tartozó káposzta, brokkoli, karfiol, kelkáposzta, kelbimbó, retek, fehérrépa, vízitorma mind-mind olyan növényi hatóanyagokat tartalmaznak, melyek gátolják a rákkeltő anyagok belépését a sejtekbe, és akadályozzák a daganatok kifejlődését.

3. Áfonya, málna, eper

Az áfonyafélék, a málna és az eper C-vitaminban és folsavban gazdag gyümölcsök, emellett magas a rost- és káliumtartalmuk. Erős antioxidáns hatásúak, azaz megkötik a szervezetben keletkező káros szabadgyököket.

4. Tiszta víz, tea

A víz (ásványvíz, forrásvíz, szóda) és a koffeinmentes tea jelentik a legjobb folyadékot a szervezet számára. Ezek az italféleségek óriási szerepet játszanak az emésztésben, a táplálék továbbításában és felszívódásában, valamint a hőmérséklet szabályozásban. Étvágycsökkentő hatásúak és segítik a súlyszabályozást is. Ajánlott legalább 1,5-2 liter folyadékot elfogyasztani naponta!

5. Paradicsom

A különféle paradicsomos mártásokban, szószokban, ketchupban megtalálható likopin erősen antioxidáns hatású. Nagymértékben csökkenti a prosztata- és más rákos megbetegedések kockázatát, jelentős szerepet játszik az öregedési folyamatok lelassításában és más betegségek elleni védekezésben.

6. Olívaolaj

A zsiradékok közül a legegészségesebbek a növényi eredetű olajok, különösen a hő- és vegyi beavatkozás nélkül, hidegen sajtolt szűz olívaolaj, mely sok E-vitamint és más antioxidánsokat tartalmaz.

7. Alma

Az alma, különösen a gyümölcs héja olyan hatóanyagokat tartalmaz, melyek gátolják a rákos sejtek szaporodását.

8. Karotinoidok

A sütőtök, a batáta és a cukkini karotintartalma – különös tekintettel a béta-karotinra – a rák elleni egyik fontos alkotóelemét jelenti.

Az életmódváltás nem garancia a rák ellen

A rosszindulatú daganatos betegséggel szembeni küzdelemben, érthető módon, a betegek minden lehetséges kezelési módot igyekeznek kipróbálni. Ezt kihasználva sok olyan alternatív gyógymód jelent meg a köztudatban, amely hatékonysága orvosilag nem bizonyított. Ezek az alternatív gyógymódok sokszor jelentős anyagi terhet is jelentenek a betegek számára.

Akik valamely alternatív terápia alkalmazása mellett döntenek, fontos, hogy erről tájékoztassák kezelőorvosukat is, és ne hagyják abba a hagyományos kezeléseket sem. Bizonyos anyagok és terápiák kiegészíthetik a kórházi terápiát, de a bizonyítékokon alapuló onkológiai kezeléseket nem lehet alternatív gyógymódokkal kiváltani.

Az onkológia kezelések típusai

A rosszindulatú daganatok kezelési módszerei az alábbiak lehetnek:

daganat sebészi eltávolítása,
sugárterápia,
kemoterápia,
célzott daganatterápia,
hormonterápia,
érképződést gátló szerek,
immunterápia,
alternatív gyógymódok,
palliatív ellátás.

A rosszindulatú daganattal diagnosztizált beteg a daganat típusától és kiterjedésének mértékétől függően különféle típusú, illetve kombinált kezeléseket is kaphat. A daganatos betegek ellátása összetett folyamat, így a betegek optimális ellátásának meghatározása több szakterület orvosainak együttes feladata. Az ő együttműködésük biztosítja, hogy egységes legyen a betegek kivizsgálása és onkológiai kezelése a többszakmás ellátást végző onkológiai centrumokban és országos szinten is.

A daganatos betegségek kórisméjének felállításához képalkotó (pl. röntgen, CT, MRI, ultrahang) vizsgálatokra van szükség annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani, honnan indul ki a daganat, és érint-e más szerveket. Ezt követi a daganat pontos szövettanának, biológiai és – szükség esetén – molekuláris biológiai jellegzetességeinek meghatározása laboratóriumi és szövettani vizsgálatokkal.

Fontosak az egyéb belgyógyászati vizsgálatok is, amelyek eredményéből megtudható, hogy milyen a beteg szív- és érrendszeri státusza, van-e egyéb társbetegsége – például magasvérnyomás-betegsége, cukorbetegsége –, mivel az alapbetegségek jelentősen befolyásolhatják a gyógyszerválasztást.