Miért halnak meg tüdőrákos betegek onkológiai kezelés nélkül Magyarországon?

2023.04.04.

tüdőrák daganat rák tumor

tüdőrák, tünetei, kezelése, terápia, gyógymód, kemoteráipa, műtét

Egy friss kutatás szerint sok tüdőrákos beteg nem kap diagnózist, pedig ezek az emberek a haláluk előtti két évben évente 11-12 alkalommal megjelentek az alapellátásban.

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2019-ben 8447 ember halt meg tüdőrákban[1], a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisában ugyanez a szám azonban 1203-mal (14%-kal) kisebb volt.[2] Az MSD, a világ egyik vezető innovatív gyógyszercégének magyarországi leányvállalata a közelgő Nemzeti Rákellenes Nap alkalmából bemutatta a „HULC – Hungarian Undiagnosed Lung Cancer”, azaz „A nem diagnosztizált tüdőrák Magyarországon” című adatkutatás eredményeit, mely a téma elismert szakértőinek közreműködésével valósult meg, az eltérés hátterének megismerése céljából. A tanulmány részletesen elemzi ezen 1203, tüdőrákban elhuny beteg adatait, akiknél a leromlott általános állapotuk miatt a komplex kivizsgálás már nem valósulhatott meg, így nem részesülhettek onkológiai kezelésben. Az adatok pontos elemzése segíthet abban, hogy a betegek minél korábbi stádiumban juthassanak el a pontos diagnózisig, és a megfelelő kezelés biztosításával megkaphassák a túlélés esélyét.

Nem mindenki kap diagnózist

Az onkológiai kezelés elkezdéséhez szükséges a pontos diagnózis felállítása. Ez egy komplex, hetekig tartó kivizsgálást igénylő folyamat, melyet hazánkban világszínvonalon végeznek, de rossz általános állapotú betegeken nem kivitelezhető. A HULC-kutatás célja az volt, hogy minél pontosabban meghatározzák, hány olyan hazai beteg van, aki már csak a boncolás során kaphatta meg a tüdőrák pontos diagnózisát, és életük során mik a markáns különbségek köztük és az időben felfedezett tüdőrákos betegek között. Az MSD munkatársai mellett a tanulmány szerzői közt megtalálhatók a tüdőrákot kezelő hazai orvosi centrumok vezetői, az akadémiai szféra epidemiológiai és egészségügyi szakértői, a hazai egészségbiztosító és a KSH munkatársai, valamint más szakemberek is. A kutatás jelentőségét mutatja, hogy a magasan jegyzett, nemzetközi Frontiers of Oncology című szakmai lapban jelent meg.²

Polányi Zoltán, az MSD kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója elmondta: „Az 1203 betegnél is felmerült a tüdőrák gyanúja, viszont állapotuk nem engedte meg a nagyobb megterheléssel járó beavatkozásokat, amivel a tüdőrák szövettani típusa igazolható lett volna. Enélkül az onkológiai kezelést nem lehetett elindítani. Az ő esetükben a tüdőrák a boncolás során igazolódott.²

Polányi Zoltán az MSD kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Forrás: MSD

Miért fontos, hogy foglalkozzunk ezekkel a betegekkel? Évi ezerkétszáz ember halála önmagában is jelentős probléma, de ha a nem diagnosztizált tüdőrákra külön betegségként tekintenénk, rögtön a tíz legnagyobb halálozással járó daganatos megbetegedés közé sorolhatnánk. Az így elvesztett betegek majdnem ugyanannyian vannak, mint a prosztatarákban elhunytak.”¹

Megfordultak az alapellátásban

A tüdőrák halálokkal regisztrált betegek 14%-a ugyan bekerült az ellátórendszerbe (hiszen kórházban hunytak el), de már olyan későn, hogy nem volt mód a komplex kivizsgálásra, a tüdőrák típusának precíz megállapítására. Az adatok pontos elemzéséből kiderült, hogy a nem, vagy igen későn, a haláluk után diagnosztizált betegek valamivel idősebbek (átlagosan 71 évesek), többnyire egyedülállók és alacsonyabb iskolai végzettségűek voltak, mint azok, akik a pontos diagnózis birtokában érdemi kezelésben részesülhettek.

Dr. Kiss Zoltán (MSD) a kutatást végző munkacsoport vezetője, a Pécsi Tudományegyetem ÁOK címzetes egyetemi docense. Forrás: MSD

A HULC-vizsgálat azt is megmutatta, hogy ezen betegek a haláluk előtti két évben évente 11-12 alkalommal megjelentek az alapellátásban.² Noha különböző vizsgálatokat végeztek rajtuk, nagy valószínűséggel a tüdőrákra utaló korai jelek felismerés nélkül maradtak, vagy eleve későn mutatkoztak. A szakemberek dolgát megnehezíti, hogy a tüdőrák tünetei többnyire már olyan későn jelentkeznek, amikor a daganat előrehaladott stádiumban van.

Dr. Kiss Zoltán (MSD) a kutatást végző munkacsoport vezetője, a Pécsi Tudományegyetem ÁOK címzetes egyetemi docense ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy „a halálozás utáni pontos tüdőrák-diagnózis 14%-os aránya nem azt jelenti, hogy Magyarországon ilyen rossz az ellátás helyzete. A jelenség oka inkább az, hogy Magyarországon messze magasabb arányban boncolnak a kórházi halálozást követően (30-40%), mint a környező, s főként a nyugati országokban (5-10% alatt).[3] Ez, és a hazai jelentős egészségügyi adatvagyon lehetővé tesz ilyen specifikus kutatásokat is.”

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Tünetkereső, tünetellenőrző alkalmazás Forrás: EgészségKalauz

Mit lehetne ellene tenni?

A megoldási lehetőségekkel kapcsolatban Polányi Zoltán elmondta: „Hazánkban a leggyakoribb tumoros halálok a tüdőrák.¹ A sokszor észrevétlenül fejlődő daganattípusoknál – mint pl. a tüdő- vagy vastagbélrák - elengedhetetlen az ismereteink bővítése, az edukáció, a betegek, háziorvosok fokozottabb bevonása (jogosultságaik bővítése), a tünetek korai észlelése, a betegutak lerövidítése, és a rizikócsoportba tartozó, de még tünetmentes páciensek alacsony dózisú CT-vel végzett szűrésének meghonosítása. Mivel a nem diagnosztizált tüdődaganat elsősorban a magányosan élő, idősebb korosztályban fordul elő, a tünetek észlelésében és az orvoshoz jutásban nagy szerepe lehet a közvetlen környezetnek is. Emellett továbbra is kiemelten kezelendők az elsődleges megelőzési (primer prevenciós) intézkedések. A már bevezetett dohányzásellenes intézkedések eredményeit az MSD korábbi vizsgálata (HeLP3) már ki is mutatta: főként a férfi populációban a tüdőrák előfordulása jelentősen csökkent.”[4]

A HULC-kutatás eredményei ezen a linken érhetők el, angol nyelven.

[1] Központi Statisztikai Hivatal, https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp, Megtekintve: 2023. 03. 29.

[2] Kiss Z et al. Front Oncol. 2022 Nov 25;12:1032366. doi: 10.3389/fonc.2022.1032366. eCollection 2022.

[3] https://gateway.euro.who.int/en/indicators/hfa_545-6410-autopsy-rate-for-all-deaths/visualizations/#id=19640 Megtekintés dátuma: 2023.03.28.

[4] Bogos et al. A tüdőrák hazai epidemiológiai adatai új megközelítésben. MAGYAR ONKOLÓGIA, 64 (3). pp. 175-181.