Nem csak az ereit, a lábát, de az emlékeit is veszélybe sodorhatja a cukorbetegség

Cukorbetegség és demencia: miért nő a kockázat, és mit tehetünk ellene?

Ha Ön vagy egy családtagja 2-es típusú cukorbetegséggel él, valószínűleg sokat hallott már a szív- és érrendszeri szövődményekről, a vesekárosodásról vagy a látásromlásról. De azt tudta, hogy a cukorbetegség az agyat is veszélyezteti, méghozzá egyre több tudományos bizonyíték szerint növeli a demencia kialakulásának kockázatát?

Ez a kapcsolat elsőre meglepő lehet, de ha mélyebben belegondolunk, logikus és ijesztően valóságos. A következőkben közérthetően, mégis tudományos alapossággal mutatom meg, hogyan kapcsolódik össze a cukorbetegség és a demencia, és hogy mit tehet annak érdekében, hogy minél tovább megőrizze szellemi frissességét.

Miért veszélyes a cukorbetegség az agyra?

A 2-es típusú diabétesz nem csupán a vércukorszint problémája – komplex anyagcserezavar, amely lassan, alattomosan támadja meg a test szinte minden rendszerét. Az agy különösen érzékeny a vérkeringésre, a gyulladásos folyamatokra és az inzulinszint változásaira – ezek mind érintettek cukorbetegség esetén.

A Nature Reviews Neurology összefoglaló tanulmányai szerint a cukorbetegeknél akár 60%-kal is magasabb lehet a demencia kockázata, különösen az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia típusai esetében.

A legfontosabb okok:

• Az erek károsodása: a magas vércukorszint károsítja az agy finom hajszálereit, rontva a vérellátást, oxigénellátást és tápanyagellátást.
• Krónikus gyulladás és oxidatív stressz: ezek hosszú távon károsítják az idegsejteket, elősegítve a memóriazavar és kognitív hanyatlás kialakulását.
• Inzulinrezisztencia az agyban is jelentkezhet, ami zavarja az idegsejtek közötti kommunikációt – ennek következménye lehet feledékenység, koncentrációs zavar vagy viselkedésváltozás.

Minél korábban kezdődik a cukorbetegség, annál nagyobb a baj

Egy 2024-es, a Lancet Neurology által közölt brit kohorszvizsgálat kimutatta: a cukorbetegség már önmagában is 17%-kal növeli a demencia kockázatát. Ugyanakkor egy másik kutatás, amely több mint 280 ezer résztvevő adatait elemezte, arra jutott: ha a diabétesz 55 éves kor előtt jelentkezik, akkor a demencia esélye még jelentősebben megnő.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak a betegség megléte számít, hanem az is, mikor kezdődik. Minél korábban jelenik meg a cukorbetegség, annál több ideje van károsítani a szervezetet – így az agyat is.

Új kutatások: bizonyos gyógyszerek védhetnek a demenciától?

A közelmúltban meglepő és ígéretes felfedezések születtek: egyes modern vércukorszint-szabályozó gyógyszerek csökkenthetik a demencia kockázatát.

• A GLP-1 receptor agonisták – például a semaglutid (ismertebb nevén Ozempic vagy Wegovy) – akár 45%-kal csökkenthetik a demencia esélyét egy 160 ezer fő részvételével készült kutatás szerint. Egy másik adatokon alapuló elemzés, amely 1,7 millió ember adatait elemezte, megerősítette ezt az összefüggést.
• Az SGLT2-gátlók – egy másik modern gyógyszercsoport – 35–43%-kal mérsékelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

Ezek az adatok természetesen nem jelentik azt, hogy ezek a gyógyszerek kizárólagosan „demencia-ellenesek” lennének – de azt igen, hogy potenciálisan kedvezően hatnak az agy állapotára is. Mindez megerősíti: a gyógyszeres kezelés megválasztása nemcsak a vércukorról, hanem a hosszú távú agyi egészségről is szól.

Mennyit számít az étrend és a mozgás?

Nagyon sokat – talán többet, mint gondolná.

Egy 2024-es táplálkozástudományi cikk szerint már napi 10 grammnyi hozzáadott cukor (ez egy kis kockacukornyi mennyiség) 1,3–1,4%-kal növeli az Alzheimer-kór esélyét. Aki rendszeresen nagyobb mennyiségben fogyaszt finomított cukrokat, nála ez a kockázat akár 19%-kal is magasabb lehet.

Emellett az aktív életmód hatása sem kérdéses. Számos metaanalízis igazolja, hogy a rendszeres testmozgás – heti legalább 150 perc közepes intenzitású mozgás – csökkenti a demencia rizikóját, javítja az agy vérellátását, és pozitívan hat a hangulatra is.

Milyen jelekre figyeljen oda?

Cukorbetegként különösen fontos, hogy figyelje a kognitív működésének változásait, mert a kezdeti tünetek gyakran alattomosak:

• feledékenység, ami túlmutat a szokásos „kiment a fejemből” helyzeteken
• nehézség új dolgok megtanulásában vagy problémák megoldásában
• zavartság a megszokott helyzetekben
• hangulati ingadozások, ingerlékenység
• döntésképtelenség, visszahúzódás

Amerikai tanulmányok szerint az idős cukorbetegek 25–30%-a már enyhe kognitív zavarral él – sokan úgy, hogy nem is tudnak róla.

Mit tehet Ön a saját agyi frissesége védelméért?

Szerencsére sokkal többet, mint hinné. Íme néhány lépés, amely valóban segíthet csökkenteni a demencia kockázatát, ha Ön cukorbeteg:

• Tartsa egyensúlyban a vércukorszintjét, rendszeres mérés és megfelelő gyógyszeres kezelés mellett.
• Törekedjen mediterrán típusú étrendre: sok zöldség, teljes kiőrlésű gabona, hal, olívaolaj – és minél kevesebb feldolgozott étel és cukor.
• Mozogjon rendszeresen, de ne túlzásba esve – napi séta, biciklizés, vízi torna is hatásos lehet.
• Figyeljen a vérnyomására és koleszterinszintjére is, mert ezek is befolyásolják az agyi érrendszer állapotát.
• Aludjon jól – a tartós alváshiány különösen veszélyes kombináció cukorbetegség esetén.
• Ne hanyagolja el a társas életet – a beszélgetés, nevetés és közös tevékenységek valódi védőfaktorok az agy számára.

Összefoglalva

A cukorbetegség és a demencia közötti kapcsolat valódi és tudományosan bizonyított. De a történet nem végzetes: a megelőzés, az életmódváltás és az új gyógyszerek tudatos választása segíthet abban, hogy Ön minél tovább megőrizze szellemi frissességét. Az agyát nemcsak fejben, hanem vércukorszinten is érdemes védenie.

Kapcsolódó cikk

Megelőzhető a demencia? Tippek az időskori szellemi egészségért

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!