Gyakran puffad, fáj a hasa? Ilyen kivizsgálásokra lehet szüksége
E tünetegyüttes hátterében sok minden állhat, ezért alapos kivizsgálásra van szükség.
Az Irritábilis bél szindróma olyan krónikus – gyakran egész életen át tartó – állapot, ami a beteg életminőségét rontja, ezért kezelést igényel. Annak ellenére, hogy az IBS tünetei kellemetlenek, nem okozzák a bélszövet kóros elváltozását. Így szemben pl. a Crohn betegséggel vagy a colitis ulcerosával, nem növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
Az Irritábilis bél szindróma tünete, mértéke egyénenként változhat, a tünetek gyakran más betegségek tüneteivel összetéveszthetők.
Nincs olyan egységesen ajánlható vizsgálóeljárás, mely általános diagnosztikai értékű lenne. Az esetek nagyobb részében a diagnózis a tünetek alapján felállítható, azonban a diagnózis felállításához gyakran csak a kizárásos diagnózis vezet, egyéb betegségek kizárásán alapul. Éppen ezért érdemes orvoshoz fordulni, hogy egyéb betegségektől elkülönítsük, esetleges súlyosabb betegségeket kizárjunk.
Irritábilis bél szindróma kiváltó okai
Az IBS kóreredete nem ismert. A betegség többféle folyamat hatására, illetve azok kölcsönhatására alakul ki. A betegség kialakulásában egyrészt öröklődő tényezők, másrészt a bél fokozott érzékenysége (irritabilitás), a bélflóra összetételének változása és gyulladásos folyamatok játszhatnak szerepet. Közre játszhat az agy–bél tengely idegi szabályzásának megváltozása is. Ez azt jelenti, hogy az agy egyes régiói rendellenes módon aktiválódnak a tápcsatorna fájdalmas ingereire. Feltehetően a múltban elszenvedett lelki trauma, a tartós stressz vagy a szorongás is közre játszhat az IBS kialakulásában. Egyesek képes kordában tartani tüneteiket megfelelő életvitellel, étrenddel és stressz menedzsmenttel. Másoknak gyógyszeres támogatásra van szükségük.
Amikor egy valószínűsíthetően IBS-ben szenvedő beteg felkeresi a szakorvost, általában a következő tünetekre panaszkodik:
- hasi diszkomfort érzés és puffadás,
- gyomortáji vagy hasi fájdalom, amely néha igen erős is lehet.
- A belek érzékennyé válnak, megváltozik a széklet állaga és gyakorisága.
Az IBS diagnózisa csak minden lehetséges fizikai ok vagy betegség kizárása után állapítható meg, így az IBS-sel kapcsolatos orvosi vizsgálatok arra irányulnak, hogy a panaszok mögötti lehetséges szervi okokat bizonyítsák vagy kizárják. Milyen vizsgálatokon kell egy betegnek átesnie? Így néz ki az irritábilis bél szindróma (IBS) kivizsgálásának folyamata.
1. Teljes vérkép, rutin laboratóriumi leletek
E vizsgálatok révén ellenőrizhető a vércukor, a máj- és a vesefunkció. Fontos elemei a vizsgálatnak a gyulladást jelző laborparaméterek is:
- westegreen,
- CRP,
- qualitativ vérkép,
- fibrinogen.
2. Székletvizsgálat
E vizsgálatot occult vérre kell elvégezni minden esetben. (A széklet occult vér meghatározásának lényege, hogy a székletből kimutatásra kerül a mikroszkópos vér, pozitív esetben pedig a colonoscopia (vastagbéltükrözés) elvégzése minden esetben kötelező.) Hasmenés esetén bakteriológia, parazita vizsgálat, antibiotikum szedésnél az ún. clostridium difficile toxin vizsgálata (Tox-A test) szükséges. Válogatott esetben steatorrhoea, epesav ürítés vizsgálatára (székletgyűjtéssel járó, nem kedvelt technika) is sor kerülhet.
3. Pajzsmirigy funkció vizsgálata
A kivizsgálás része a pajzsmirigyfunkció vizsgálata is.
4. Endoscopos vizsgálat
A betegek életében egyszer célszerű totális colonoscopiát (vastagbéltükrözést) végezni, szervi okok kizárása céljából. A colonoscopia a vastagbélvizsgálatok legmegbízhatóbb vizsgálati módszere. A módszer előnye, hogy igen magas az érzékenysége, a vizsgálat során pedig szövettani mintavételre van lehetőség.
5. Motilitás és tranzit-idő vizsgálatok
E vizsgálat legegyszerűbb változata, amikor a beteg sugárfogó mikrokapszulát (markert) fogyaszt el, és 5 nap múlva natív hasi röntgenfelvételen az orvos megfigyeli a visszamaradt markereket és megállapítja az elhelyezkedésüket. A normál tranzitidő 72 óra, tehát normál tranzit esetén az 5. napon már nincs jelen marker.
Bár e vizsgálatok a beteg számára kellemetlenek, mégis elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szakorvos az irritábilis bél szindróma diagnózisát megállapíthassa.
6. Fizikális vizsgálat
A laboratóriumi vizsgálatok mellett fizikális vizsgálatot is végez az orvos. A fizikális vizsgálat inkább organikus betegséget kell, hogy keressen és bizonyítson (hasi resistencia, sérvek, tapintható epehólyag, organikus passage zavar jelei, esetleg hypo- vagy hyperthyreosis fizikális jelei).
Mi a teendő IBS-gyanú esetén?
Mivel az IBS-re jellemző tünetegyüttes igen szerteágazó és számos egyéb betegségre is jellemző, az első és legfontosabb teendő az okok feltárása. Csak a szakember (gasztroenterológus) állapíthatja meg, hogy – az általa elrendelt vizsgálatok eredményei alapján – mivel állunk szemben, és merre érdemes elindulni. A tüneti kezelés mellett a megfelelő életmód kialakítása is csökkentheti az IBS-fellángolások gyakoriságát. Tekintve pedig, hogy ahány ember, annyiféle lehet a betegség lefolyása, érdemes naplót vezetni róla.
Az étkezés átalakításával, mozgással és bizonyos pszichológiai módszerek, például a kognitív viselkedésterápia alkalmazásával jól kordában tartható a betegség. Érdemes kerülni a gázképző zöldségeket (karfiol, brokkoli, bab stb.), a túl zsíros és fűszeres ételeket, a laktózt, a koffeint, az alkoholt és a szénsavas üdítőket. A megfelelő folyadékbevitel, a rostokban gazdag zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék viszont kifejezetten ajánlottak. Az egészséges bélműködést elősegíthetjük azzal is, ha rendszert viszünk az étkezésünkbe és az életünkbe. Vagyis ajánlott minden nap azonos időben, lehetőleg többször keveset enni. Emellett a testedzés és a stresszoldás – ahogy szinte az összes betegségnél – itt is nagyban hozzájárul a mindennapi jólléthez.
Segíthetnek-e IBS esetén a probiotikumok?
Az Irritabilis Bél Szindróma (IBS) oka nem tisztázott pontosan. A ma elfogadott elmélet szerint létrejöttében alapvető tényezők a belek mozgási zavara és túlérzékenysége. Újabban egyre erősebben felmerül a szindróma kialakulását megelőző bélfertőzés szerepe. A klinikai kutatások számos újonnan diagnosztizált IBS betegnél igazolták a bakteriális gyomor-bélhurut szerepét és gyulladás mikroszkopikus jeleit a bélnyálkahártyában. A bélflóra eltérései miatt megváltozott emésztési folyamatok számos tünetért (puffadás, fokozott gázképződés, hasi feszülés, hasmenés) felelnek. Probiotikumok adására ezek rendeződnek, magyarázva a klinikai tünetek javulását - írta meg Dr. Demeter Pál Ph.D., gasztroenterológus főorvos.
Természetesen számos tanulmány, tudományos kutatás vizsgálta a hatás pontos részleteit. Kimutatták, hogy pl. a Bifidobaktérium infantis adásával a bélnyálkahártyában található gyulladást jelző anyagok (cytokinek) mennyisége csökkent a tünetek számottevő javulása mellett. A fertőzés után kialakuló IBS-ben a bélmozgási zavar probiotikum adásával rendezhető volt. Igazolták a bélfal túlérzékenységének csökkentését Lactobacillus paraceasei adására. A vizsgálatokban a hasi fájdalom csökkenése jelezte a túlérzékenység csökkenését.
Egy nagy vizsgálatban 362 IBS nőbetegen vizsgálták a Bifidobacterium infantis hatékonyságát, úgynevezett kettős-vak módszerrel (az egyik csoport hatóanyagot kapott, a másik csoport hatóanyagot nem tartalmazó ugyanolyan küllemű-és ízű készítményt - sem az orvos, sem a beteg nem tudta, hogy mi van a dobozban, így az adatok feldolgozását nem befolyásolta semmi). A 4 hetes vizsgálatban, a hasi fájdalom-és diszkomfort, a puffadás, a székletszám és az elégtelen kiürülés érzése voltak a követett tünetek. A hatóanyagot tartalmazó készítmény sokkal hatásosabbnak bizonyult a hatóanyagot nem tartalmazó, úgynevezett placebo-nál. Mellékhatást vagy egyéb problémát nem észleltek.
Mindezek alapján joggal merült fel, hogy terápiás előnyt jelenthet a bélflóra probiotikumokkal történő helyreállítása. A probiotikumok - leginkább a Lactobacillusok és Bifidobaktériumok és ezek különböző kombinációja - lehetséges hatásai az immunrendszer serkentése és szabályozása, a bélmozgás befolyásolása, a gyulladásos folyamat csökkentése és a bélben zajló anyagcsere folyamatok helyreállítása. Az Lactobacillusok és Bifidobaktériumok képesek lebontani az epesavakat, csökkentve a nyálkahártya irritációját, melyek részben felelősek a hasmenés kialakulásáért. Az eddig megjelent klinikai tanulmányok alapján a probiotikumok ígéretes terápiás lehetőségnek mutatkoznak az IBS kezelésében.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Mi a hasi fájdalom oka - vastagbéldaganat vagy IBS? Így tehet különbséget a tünetek alapján
Forrás:
dr. Székely György: Az irritábilis bél szindróma korunkban című tanulmánya
