Ezeket látta már?

Ilyen vizsgálatokon át vezet az út az IBS diagnózisáig

vastagbélvizsgálatok, colonoscopia, kolonoszkópia, IBS, IBS tünetei, IBS kivizsgálása

Így néz ki az irritábilis bél szindróma (IBS) kivizsgálásának menete.

Amikor egy valószínűsíthetően IBS-ben szenvedő beteg felkeresi a szakorvost, általában a következő tünetekre panaszkodik:

  • hasi diszkomfort érzés és puffadás,
  • gyomortáji vagy hasi fájdalom, amely néha igen erős is lehet.
  • A belek érzékennyé válnak, megváltozik a széklet állaga és gyakorisága.

E tünetegyüttes hátterében sok minden állhat, ezért alapos kivizsgálásra van szükség.

Az IBS diagnózisa csak minden lehetséges fizikai ok vagy betegség kizárása után állapítható meg, így az IBS-sel kapcsolatos orvosi vizsgálatok arra irányulnak, hogy a panaszok mögötti lehetséges szervi okokat bizonyítsák vagy kizárják. Milyen vizsgálatokon kell egy betegnek átesnie?

1. Teljes vérkép, rutin laboratóriumi leletek

E vizsgálatok révén ellenőrizhető a vércukor, a máj- és a vesefunkció. Fontos elemei a vizsgálatnak a gyulladást jelző laborparaméterek is:

  • westegreen,
  • CRP,
  • qualitativ vérkép,
  • fibrinogen.

2. Székletvizsgálat

E vizsgálatot occult vérre kell elvégezni minden esetben. (A széklet occult vér meghatározásának lényege, hogy a székletből kimutatásra kerül a mikroszkópos vér, pozitív esetben pedig a colonoscopia (vastagbéltükrözés) elvégzése minden esetben kötelező.) Hasmenés esetén bakteriológia, parazita vizsgálat, antibiotikum szedésnél az ún. clostridium difficile toxin vizsgálata (Tox-A test) szükséges. Válogatott esetben steatorrhoea, epesav ürítés vizsgálatára (székletgyűjtéssel járó, nem kedvelt technika) is sor kerülhet.

3. Pajzsmirigy funkció vizsgálata

A kivizsgálás része a pajzsmirigyfunkció vizsgálata is.

4. Endoscopos vizsgálat

A betegek életében egyszer célszerű totális colonoscopiát (vastagbéltükrözést) végezni, szervi okok kizárása céljából. A colonoscopia a vastagbélvizsgálatok legmegbízhatóbb vizsgálati módszere. A módszer előnye, hogy igen magas az érzékenysége, a vizsgálat során pedig szövettani mintavételre van lehetőség.

Rendszeres puffadás és hasfájás - ezek a gyomorrák korai tünetei

5. Motilitás és tranzit-idő vizsgálatok

E vizsgálat legegyszerűbb változata, amikor a beteg sugárfogó mikrokapszulát (markert) fogyaszt el, és 5 nap múlva natív hasi röntgenfelvételen az orvos megfigyeli a visszamaradt markereket és megállapítja az elhelyezkedésüket. A normál tranzitidő 72 óra, tehát normál tranzit esetén az 5. napon már nincs jelen marker.

Bár e vizsgálatok a beteg számára kellemetlenek, mégis elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szakorvos az irritábilis bél szindróma diagnózisát megállapíthassa.

6. Fizikális vizsgálat

A laboratóriumi vizsgálatok mellett fizikális vizsgálatot is végez az orvos. A fizikális vizsgálat inkább organikus betegséget kell, hogy keressen és bizonyítson (hasi resistencia, sérvek, tapintható epehólyag, organikus passage zavar jelei, esetleg hypo- vagy hyperthyreosis fizikális jelei).

Mi a teendő IBS-gyanú esetén?

Mivel az IBS-re jellemző tünetegyüttes igen szerteágazó és számos egyéb betegségre is jellemző, az első és legfontosabb teendő az okok feltárása. Csak a szakember (gasztroenterológus) állapíthatja meg, hogy – az általa elrendelt vizsgálatok eredményei alapján – mivel állunk szemben, és merre érdemes elindulni. A tüneti kezelés mellett a megfelelő életmód kialakítása is csökkentheti az IBS-fellángolások gyakoriságát. Tekintve pedig, hogy ahány ember, annyiféle lehet a betegség lefolyása, érdemes naplót vezetni róla.

Az étkezés átalakításával, mozgással és bizonyos pszichológiai módszerek, például a kognitív viselkedésterápia alkalmazásával jól kordában tartható a betegség. Érdemes kerülni a gázképző zöldségeket (karfiol, brokkoli, bab stb.), a túl zsíros és fűszeres ételeket, a laktózt, a koffeint, az alkoholt és a szénsavas üdítőket. A megfelelő folyadékbevitel, a rostokban gazdag zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék viszont kifejezetten ajánlottak. Az egészséges bélműködést elősegíthetjük azzal is, ha rendszert viszünk az étkezésünkbe és az életünkbe. Vagyis ajánlott minden nap azonos időben, lehetőleg többször keveset enni. Emellett a testedzés és a stresszoldás – ahogy szinte az összes betegségnél – itt is nagyban hozzájárul a mindennapi jólléthez.

Forrás:

dr. Székely György: Az irritábilis bél szindróma korunkban című tanulmánya

Forrás: egeszsegkalauz.hu