Eszméletvesztés

Az eszméletvesztésnek számos oka lehet. Ha csak egyszerű ájulásról van szó, nincs komoly probléma. Ha azonban az eszméletvesztést más tünetek is kísérik, vagy egy ismert betegség következménye, akkor sürgős orvosi beavatkozás válhat szükségessé. Nagyon fontos az egyszerű ájulás megkülönböztetése a komoly hátterű eszméletvesztéstől.

Az eszméletvesztés tünetei

• Ájulás: az ájulás fenyegető bekövetkeztét hirtelen elsápadás, rosszullét, hányinger, hideg veríték és hideg, nyirkos kezek jelzik. Az ájulás rövid ideig tartó eszméletvesztés (kb. 5-10 perc), mely után a beteg következmények nélkül magához tér.
• Görcsroham
• Rövid eszméletvesztés (kb. 5 perc), melyet heves, akaratlan mozdulatok és rángatózások kísérnek. Okként szóba jöhet a lázgörcs, ill. az epilepszia. A roham végén az illető személy hányhat, ingerlékeny vagy fáradt lehet és álomba merülhet. Ébredéskor már nem mutatkoznak tünetek.
• Fejsérülés (fejet ért ütés/csapás nyomán): a fejsérülés bevezető tünete a hányás, a fejfájás és az álmosság. E tünetek gyorsan megjelenhetnek, de akár hetek is eltelhetnek a kiváltó esemény és jelentkezésük között. Néhány perctől néhány napig terjedő időtartamú eszméletvesztés alakulhat ki. A tünetek kiegészülhetnek víztiszta folyadék szivárgásával az orrból vagy a fülekből. (E jelenség oka a koponyacsonttörés, melynek következtében az agyfolyadék kiszivárog a koponyaűrből.)
• Alacsony vércukorszint (hipoglikémia): az eszméletvesztéshez vezető hipoglikémia oka legtöbbször a cukorbetegség egyensúlyban tartásának zavara, esetleg hibája. Ez különösképpen vonatkozik az inzulin-adagolásra szoruló betegekre. Bevezető tünetként az eszméletvesztés előtt 15-60 perccel éhségérzet, remegés, gyengeség, az összerendezett mozgás zavara, izzadás, fejfájás/rosszullét, hangulatváltozás (túlérzékenység, sírás, zavaros, elkent beszéd), az ajkak és a nyelv érzéketlensége jelentkezhet. A vizeletben nem mutatható ki cukor. Az eszméletlenség addig tart, amíg a vércukorszint alacsony.
• Magas vércukorszint (hiperglikémia): bizonyos esetekben cukorbetegség található a kórtörténetben, de lehet korábban még nem diagnosztizált cukorbetegség első komoly tünete. A magas vércukorszint jele a gyakori szomjúság és vizelési inger, valamint a száraz száj és bőrfelszín. A vizeletből cukor mutatható ki. A fenti tüneteket gyors, mély lélegzetvételek, acetonillatú lehelet, kipirult bőrszín és álmosság egészítheti ki. Az eszméletlenség addig tart, amíg a vércukorszint magas.
• Súlyos hőguta: a tünetek előtt röviddel gyakran sporttevékenységben vagy fizikai munkában való megfeszített részvétel fordul elő. Az eszméletvesztést szomjúságérzet, nyugtalanság és szorongás előzheti meg, továbbá bőrpirosság és hasmenés kísérheti.
• Sokk: kórelőzményként súlyos allergiás reakciók (pl. kiütések, továbbá duzzanatok az arcon és a nyelven, többszörös méhcsípések), súlyos vérzések vagy égési sérülések azonosíthatók. Az eszméletvesztés bevezető tünete jellemzően a sápadtság, a hideg veríték, a hideg nyirkos kezek, a gyors légvételek, a gyors pulzus és az álmosság.Az eszméletvesztés időtartama olyan hosszú, ameddig a háttérokok fennállnak. Gyors állapotromlás is könnyen bekövetkezhet, esetenként halálos végkimenetellel.
• Szélütés (stroke): egyes esetekben a szélütés kórelőzményét a magas vérnyomás jelenti. Az eszméletvesztés néhány perctől órákig/napokig terjedő időtartamú lehet. A regenerációs fázisban lévő embereknél fejfájás, rosszullét, szemkáprázás/látáskiesés, gyengeség, féloldali bénulás és/vagy egyéb tünetek léphetnek fel.

Mit tehet Ön eszméletvesztés esetén

Abban az esetben, ha embertársa elájul

• Hívja a mentőket, ha fejsérülésre, magas vagy alacsony vércukorszintre, súlyos hőgutára, sokkra vagy stroke-ra gyanakszik, vagy bizonytalan a diagnózisban! A felsorolt esetek mind sürgős orvosi ellátást igényelnek.
• Fektesse az eszméletét vesztett személyt a talajra vagy valamilyen fekvőalkalmatosságra!
• Ellenőrizze, hogy lélegzik-e! Ha a légzés leállt, alkalmazzon szájból szájba történő lélegeztetést!
• Ha a beteg lélegzik, de hörög, nyissa ki a száját kinyújtott ujjal nyúljon be mélyen a szájüregbe, hogy az ott lévő esetleges akadályt eltávolítsa!
• Ha a légzés normális, helyezze a beteget stabil oldalfekvésbe, de ha gerincsérülésre gyanakszik, ezt ne tegye! (Gerincsérülésre kell gondolni, ha a beteg magasról zuhant le, súlyos közlekedési balesetet szenvedett, érzékszervi kiesései vannak, vagy végtagjait nem tudja mozgatni.)
• Ellenőrizze le, hogy van-e valamilyen komoly vérzés! Ha igen, próbálja meg elállítani, vagy legalább csökkenteni a vérvesztés mértékét, amíg orvosi segítség nem érkezik!
• Ellenőrizze, hogy a beteg hord-e magánál olyan karperecet vagy kártyát, melyen valamilyen betegség neve szerepel, melyben az illető szenved, és amely oka lehet az eszméletvesztésnek (pl. cukorbetegség, epilepszia, allergia)!
• Ha cukorbeteg érzi magát rosszul, adjon neki két kockacukrot, vagy itasson vele 1-2 deciliter gyümölcslevet, ill. édes üdítőt! Ismételje meg ezt az eljárást 10-15 perc múlva, ha nem állt be javulás! Jobbulás után adjon még valami ennivalót (pl. tejet, kenyeret, kétszersültet), hogy megakadályozza a vércukorszint másodszori esését!
• Súlyos hősokkban alkalmazzon hidegvizes törölközőt, amíg az orvosi segítség meg nem érkezik!

Mit tehet az orvos eszméletvesztés esetén

• Felállítja a diagnózist, és oki kezelést nyújt.
• Kórházba küldi a beteget, ha szükséges.

Háttérokok

Az eszméletvesztés hátterében ugyanakkor olyan okok is állhatnak, amelyek első pillantásra nem egyértelműek. Gyakori például az úgynevezett vazovagális ájulás, amelyet hirtelen érzelmi megrázkódtatás, fájdalom, vér látványa vagy akár tartós egyhelyben állás válthat ki. Ilyenkor a vérnyomás és a pulzus hirtelen leesik, az agy átmenetileg kevesebb oxigénhez jut, és az illető összeesik. Bár ez ijesztő lehet, önmagában többnyire ártalmatlan jelenség, különösen fiataloknál.

Idősebb korban viszont minden eszméletvesztést komolyan kell venni. A szívritmuszavarok – például túl lassú vagy túl gyors szívverés – hirtelen keringéscsökkenést okozhatnak. Az ilyen eredetű rosszullétek gyakran előjel nélkül jelentkeznek, és a beteg akár sérülést is szenvedhet az esés következtében. Különösen veszélyes lehet az ájulás, ha az fekvő helyzetben vagy fizikai terhelés közben következik be, mert ez inkább szív eredetre utalhat.

Nem szabad megfeledkezni a kiszáradásról sem. Hányás, hasmenés, lázas állapot vagy elégtelen folyadékbevitel következtében csökkenhet a keringő vér mennyisége, ami vérnyomáseséshez és ájuláshoz vezethet. Gyermekeknél és időseknél ez különösen gyorsan kialakulhat. Ilyenkor a megelőzés kulcsa a megfelelő folyadékpótlás és az elektrolit-egyensúly helyreállítása.

Bizonyos gyógyszerek mellékhatásként szintén okozhatnak eszméletvesztést. Vérnyomáscsökkentők, vízhajtók, nyugtatók vagy egyes szívgyógyszerek túlzott hatása hirtelen vérnyomásesést válthat ki, főként testhelyzet-változtatáskor. Az úgynevezett ortosztatikus hipotónia során felálláskor jelentkezik szédülés, elsötétülő látás, majd ájulás. Ha ilyen tünetet tapasztal, érdemes kezelőorvosával egyeztetnie a gyógyszeradag módosításáról.

Gyermekek esetében külön figyelmet igényel a lázgörcs, amely magas testhőmérséklet mellett jelentkezhet. Bár a roham látványa rendkívül ijesztő, a legtöbb esetben maradandó károsodás nélkül zajlik le. Ennek ellenére első alkalommal mindig indokolt az orvosi kivizsgálás, hogy kizárják az egyéb idegrendszeri betegségeket.

Terhesség alatt az ájulás viszonylag gyakori lehet, különösen az első trimeszterben. A hormonális változások és az értágulat vérnyomáscsökkenést okozhatnak. Ugyanakkor ha az eszméletvesztés hasi fájdalommal vagy vérzéssel társul, sürgős orvosi vizsgálat szükséges, mert akár méhen kívüli terhesség is állhat a háttérben.

Az ismétlődő eszméletvesztések kivizsgálása komplex folyamat lehet

Az orvos részletes kórelőzményt vesz fel, rákérdez a körülményekre, az előjelekkel járó tünetekre, valamint a családi betegségekre. Fizikális vizsgálat, vérvétel, EKG, esetenként szívultrahang, terheléses vizsgálat vagy 24 órás Holter-monitorozás segíthet a szív eredet kizárásában. Neurológiai gyanú esetén EEG vagy képalkotó vizsgálat is szükségessé válhat.

A megelőzés szempontjából sokat tehet saját biztonságáért

Ha hajlamos ájulásra, kerülje a hosszas egyhelyben állást, a túlzott meleget és a hirtelen felállást. Fogyasszon elegendő folyadékot, és étkezzen rendszeresen. Ha érzi a rosszullét előjeleit – szédülést, fülzúgást, látáselsötétedést –, azonnal üljön vagy feküdjön le, és emelje meg a lábait, hogy elősegítse az agy vérellátását.

Összegezve

Az eszméletvesztés tehát nem betegség önmagában, hanem tünet, amely mögött egészen ártalmatlan és életveszélyes ok egyaránt meghúzódhat. A körülmények, a kísérő tünetek és az érintett személy életkora mind segítenek annak megítélésében, mennyire sürgős a helyzet. Ha bizonytalan, mindig inkább kérjen segítséget. Az időben megkezdett ellátás nemcsak a szövődményeket előzheti meg, hanem akár életet is menthet.

Gyakori kérdések az eszméletvesztésről

Mennyi ideig „normális” az ájulás?

Az egyszerű ájulás – például vazovagális rosszullét – többnyire rövid ideig tart, általában néhány másodperctől legfeljebb 1-2 percig. A 5–10 percnél hosszabb eszméletlenség már nem tekinthető tipikus ájulásnak, ilyenkor mindenképpen orvosi vizsgálat indokolt. Ha a beteg nem tér magához rövid időn belül, vagy zavart marad, az sürgős ellátást igényel.

Mi a különbség az ájulás és az epilepsziás roham között?

Ájuláskor a beteg rendszerint elernyed, elsápad, rövid időre elveszíti az eszméletét, majd gyorsan magához tér. Epilepsziás roham esetén viszont gyakoriak a heves rángások, a fogcsikorgatás, a nyelvharapás, esetenként vizelet- vagy székletürítés. A roham után az érintett gyakran zavart, fáradt, és nem emlékszik a történtekre. A pontos elkülönítés sokszor csak orvosi vizsgálattal lehetséges.

Mikor kell azonnal mentőt hívni?

Azonnali segítség szükséges, ha az eszméletvesztés fejsérüléssel, mellkasi fájdalommal, nehézlégzéssel, féloldali bénulással, beszédzavarral vagy görcsrohammal társul. Ugyancsak sürgős ellátást igényel, ha cukorbetegség, ismert szívbetegség vagy súlyos allergia áll fenn, illetve ha az illető nem tér magához rövid időn belül.

Veszélyes-e, ha valaki többször elájul?

Az ismétlődő eszméletvesztés mindig kivizsgálást igényel. Bár fiataloknál gyakran ártalmatlan vazovagális ok áll a háttérben, idősebb korban szívritmuszavar, billentyűbetegség vagy egyéb keringési probléma is okozhatja. A visszatérő rosszullétek sérülésveszéllyel is járnak, ezért nem szabad félvállról venni őket.

Mit tegyen, ha érzi, hogy el fog ájulni?

Amint jelentkezik a szédülés, látáselsötétedés, fülzúgás vagy gyengeség, azonnal üljön le vagy feküdjön hanyatt, és ha lehet, emelje meg a lábait. Ez segíti az agy vérellátását. Lazítsa meg a szoros ruhadarabokat, és biztosítson friss levegőt. Sok esetben ezzel megelőzhető az esés.

Lehet-e pszichés oka az eszméletvesztésnek?

Igen, ritkán előfordulhat úgynevezett pszichogén ájulás, amely erős stresszhez vagy érzelmi terheléshez köthető. Fontos azonban, hogy ilyen esetben is ki kell zárni a testi okokat, mielőtt pszichés eredetre gondolnánk.

Gyermekeknél más okok állhatnak a háttérben?

Gyermekkorban gyakori a lázgörcs, illetve az ártalmatlan reflexes ájulás. Ugyanakkor minden első alkalommal jelentkező eszméletvesztést orvosnak kell látnia, hogy kizárják az idegrendszeri vagy anyagcsere-betegségeket.

Vezethet-e valaki ájulás után?

Nem javasolt azonnal volán mögé ülni. Ha az eszméletvesztés oka nem tisztázott, vagy fennáll a kiújulás veszélye, a vezetés komoly kockázatot jelenthet. Ismétlődő rosszullétek esetén a jogosítvány megtartása orvosi elbírálás alá eshet.

Hogyan előzhető meg az ájulás?

A rendszeres folyadékfogyasztás, a kiegyensúlyozott étkezés, a hirtelen testhelyzet-változtatás kerülése és a túlzott meleg elkerülése mind segíthet. Ha ismert alapbetegség – például cukorbetegség vagy szívritmuszavar – áll fenn, annak megfelelő kezelése a legfontosabb megelőző lépés.

Maradhat-e maradandó károsodás az eszméletvesztés után?

Az egyszerű ájulás önmagában nem okoz maradandó károsodást. A veszélyt inkább az esés következtében elszenvedett sérülések jelentik. Súlyos, hosszan tartó oxigénhiány – például keringésleállás esetén – azonban már az agy károsodásához vezethet, ezért kiemelten fontos a gyors beavatkozás.

Felhasznált irodalom:

• Országos Mentőszolgálat (OMSZ): Elsősegélynyújtási irányelvek
• Health Direct - Fainting
• NHS - Fainting