Fontos tudnivalók a gyógyszerallergiákról
Az allergiának számos típusa, megjelenési formája ismert szinte mindenki előtt, de mit tudunk a gyógyszerallergiáról? Tényleg lehet akár életveszélyes is? Tehetünk-e ellene valamit?
A gyógyszerallergiákat általában, a szakmában úgy említik, mint a gyógyszer adagjától, dózisától függetlenül kialakuló - nemkívánatos hatásokat (mellékhatásokat).
Fontos tudnivalók a gyógyszerallergiákról
Forrás: EgészségKalauz
Ezek a reakciók a túlérzékenységgel jellemezhetőek, tehát a háttérben immunológiai reakciók állnak. A gyógyszerek általában "kis" molekulák, de előadódhat néhány nagyobb molekula esetén (pl. egyes védőoltások, az inzulin, a dextrán) esetén, hogy már önmagukban is immunogének, tehát antitestek létrejöttét generálhatják.
A legtöbb viszont kismolekulának tekinthető, és nem saját maga működik, mint antigén. Egyes betegekben vagy maguk a szerek, vagy bizonyos bomlástermékeik ún. hapténként hatnak, szöveti fehérjékkel kapcsolódnak, és antigénként viselkednek. Ez elindítja az antitest-képzést, és egy későbbi gyógyszeradás ugyanabból a szerből bizony már elindítja az immunreakciót, egyszerű esetben pl. bőrkiütés formájában, súlyos esetben anafilaxiaként.
Lássuk, milyen típusúak lehetnek a gyógyszerallergiák!
Négy típusra, változatra oszthatóak, melyek az alábbiak:
I. Anafilaxiás reakció, anafilaxis: maga a gyógyszer lép kölcsönhatásba a hízó- és bazofil sejtekhez kötött ún. IgE-veal (immunglobulin E), hisztamin és egyéb anyagok felszabadulását kelti.
Ez életveszélyes reakcióhoz vezet/het, ebben közismert a penicillinek szerepe, de ehhez hasonló reakciót okozhatnak egyes röntgenkontrasztanyagok is.
II. A vér rendellenes összetétele, másként vér-diszkrázia: ez ún. citotoxikus (sejtméregként ható) reakció, itt a vérben keringő IgG és IgM (immunfehérjék) -típusú antitestek kölcsönhatásba kerülnek a vérsejtek membránjához kötött gyógyszermolekulákkal. Létrejön egy ún. komplex, komplement, mely sejt-szétesést okoz.
Ilyen szerek lehetnek pl. szintén a penicillin, egyes daganatgátlók, de egyes vérnyomáscsökkentők, ill. egyes pszichiátriában alkalmazott szer is okozhatnak ilyen reakciót (hemolitikus anémia, agranulocitózis).
III. Szérumbetegség-típusú reakció, amelyben a gyógyszer (haptén-fehérje komplexe) és a keringésben lévő IgG kapcsolódik. A létrejövő komplexet a falósejtek (fagociták) nem távolítják el, a szövetekben, erekben maradó komplement akvitálódik, és gyulladást okoz, károsodik az érfal. Főként akkor veszélyes ha fontosabb erek (pl. veseerek) károsodnak, láz, artritisz, kiütések kísérik.
Ilyen gyógyszerek pl a penicillinek, szulfonamiok és a tiazid típusú vízhajtók.
IV. T-sejt mediált reakciók: ezek keltik a bőrkiütések java részét, az egyszerű urtikáriától egészen az életveszélyes bőrelhalásig bezáólag (TEN, toxikus epidermális nekrolízis). A T-sejtek (T-limfociták) egy haptén-fehérje komplex révén érzékenyítődnek, ha kapcsolatba kerülnek az antigén tartalmú sejttel, létrejön a gyulladás, kiütés, ödéma.
Ilyen szerek pl. a penicillinek, cefalosporinok, egyes helyi érzéstelenítők és a fenitoin nevű antiepeliptikum.
(forrás: Neal: Rövid farmakológia)
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
