A tudós pályán dolgozó nő többször is a halál kapujába került az élete során.
- A halálközeli élmények különös erővel hatnak az emberekre, és gyakran mély személyes változásokat idéznek elő.
- Ingrid Honkala oceanográfus életében háromszor tapasztalt klinikai halál közeli élményt, különböző élethelyzetekben.
- Minden tapasztalat során megszűnt a félelem, helyét egy mély, mindent átható békeérzés vette át.
- A tudomány jelenleg több lehetséges magyarázatot is vizsgál, de az agy működésével kapcsolatos kérdések továbbra is nyitottak.
- Honkala szerint a tudomány és a spiritualitás együtt segíthet választ találni arra, kik vagyunk, és mi történik velünk a halál után.
A halálközeli élmények történetei mindig különös erővel hatnak az emberekre. Talán azért, mert a halál kérdése egyszerre tudományos, filozófiai és mélyen személyes téma is. Az elmúlt évtizedekben számos olyan ember számolt be hasonló tapasztalatokról, akik rövid időre klinikai halálközeli állapotba kerültek, majd később részletesen felidézték az átélteket.
Különösen figyelemre méltó, amikor egy tudományos pályán dolgozó kutató beszél nyíltan ilyen élményekről. Ingrid Honkala oceanográfus – aki később a NASA-val és az amerikai haditengerészettel együttműködő kutatási projektekben is részt vett – azt állítja, hogy életében három alkalommal is megtapasztalta a klinikai halál közeli állapotot. Elmondása szerint a három eset egymástól teljesen eltérő élethelyzetben történt, mégis szinte ugyanazokat az érzéseket élte át.
Egy gyermekkori baleset, amely örökre nyomot hagyott benne
Honkala első halálközeli élménye még kétéves korában történt Kolumbiában, ahol gyermekkorát töltötte. Egy otthoni baleset során beleesett egy hideg vízzel teli tartályba, és nem tudott kijönni belőle.
A kutató később úgy emlékezett vissza, hogy az első pillanatokban kétségbeesett, majd a pánik váratlanul megszűnt. A fulladás érzését különös nyugalom váltotta fel.
- A félelem helyett mély béke töltött el – idézte fel.
Beszámolója szerint ezután olyan élménye volt, amelyet nehezen tudott hétköznapi szavakkal leírni. Úgy érezte, mintha már nem lenne kapcsolatban fizikai testével, és egy másfajta tudatállapotba került volna. Azt mondja, megszűnt az idő érzékelése, eltűntek a gondolatok, és egyfajta mindent átható nyugalom maradt.
Beszámolójának egyik furcsább része az édesanyjához kapcsolódik. Ingrid azt állította, hogy miközben eszméletlen volt a vízben, valahogyan látta az anyját néhány háztömbnyire, és beszéd nélkül tudott kommunikálni vele.
- Abban a pillanatban már nem testben lévő gyermekként érzékeltem magam, hanem tiszta tudatosságként – mondta a brit Metro-nak.
Honkala szerint ez az élmény gyökeresen megváltoztatta a halálról alkotott képét már egészen fiatal korban.
Két újabb találkozás a halállal
A tudós életében később még kétszer került hasonló állapotba. Egyszer huszonöt éves korában, egy súlyos motorbaleset során, majd ötvenes éveiben egy műtét közben, amikor veszélyesen leesett a vérnyomása.
Ami számára igazán megdöbbentő volt, hogy a három élmény szinte teljesen ugyanolyannak tűnt. Elmondása szerint minden alkalommal megszűnt a félelem, és ugyanaz a különös békeérzés vette át a helyét.
Honkala úgy véli, ezek az élmények nemcsak érzelmileg, hanem gondolkodásmódjában is mély változást idéztek elő. A korábbi, kizárólag fizikai valóságról alkotott kép helyett egy sokkal összetettebb szemlélet alakult ki benne az emberi tudatról és az életről.
Mit tud erről a tudomány?
A halálközeli élmények – vagyis a near-death experience (NDE) jelenségek – régóta foglalkoztatják az idegtudomány kutatóit. Az ilyen beszámolókban gyakran visszatérnek bizonyos motívumok:
- az erős békeérzés
- az időérzékelés megszűnése
- a testen kívüli élmények
- intenzív fény vagy egységélmény megtapasztalása
A tudomány jelenlegi állása szerint többféle biológiai folyamat is hozzájárulhat ezekhez az élményekhez. Egyes kutatók szerint az oxigénhiányos állapot, a stresszhormonok felszabadulása vagy bizonyos agyi hálózatok fokozott aktivitása magyarázhatja a különleges érzékeléseket.
A Nature Reviews Neurology szaklapban megjelent összefoglaló szerint a halálközeli élmények során tapasztalt jelenségek összefügghetnek az agy extrém helyzetben történő működésével, ugyanakkor a kutatásnak még ma is sok nyitott kérdése van.
Egy másik, a Frontiers in Human Neuroscience folyóiratban publikált elemzés arra is rámutatott, hogy az élmények meglepően hasonlóak különböző kultúrákban élő emberek esetében is.
A kutatók többsége óvatos a végső következtetésekkel kapcsolatban. Bár egyre több adat áll rendelkezésre az agy működéséről kritikus állapotokban, arra továbbra sincs egyértelmű válasz, hogy a halálközeli élmények kizárólag idegrendszeri folyamatok eredményei-e.
A tudomány és a spiritualitás határán
Ingrid Honkala története azért is különösen érdekes, mert nem fordított hátat a tudománynak az élményei után. Éppen ellenkezőleg: kutatóként még erősebben kezdte érdekelni a tudat és a valóság természete.
Szerinte a tudomány és a spiritualitás nem feltétlenül egymás ellenfelei. Inkább két különböző megközelítés ugyanannak a nagy kérdésnek a megértésére: kik vagyunk valójában, és mi történik velünk az élet végén.
Nem csak hallucinációk: ez lehet a halálközeli élmények magyarázata
- Meghalt pár percre a fiatal nő – ezt az üzenetet kapta odaát
- Milyen érzés meghalni? A kutatók szerint nem olyan rossz, mint hittük
- Telepátia, halálközeli élmények, univerzális tudat: a fizikus szerint mindent újra kéne gondolnunk
- Néhány percre meghalt a férfi –amit látott, örökre megváltoztatta az életét: Jézussal találkozott
- "Visszatértem a halálból és határozottan van túlvilág" – állítja egy férfi
- 10 percre a klinikai halál állapotába került a férfi – ilyen érzés volt visszatérni
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
