Gombamérgezés tünetei, vizsgálata és kezelése

2010. március 03. 09:07

Módosítva: körülbelül 19 óra

Gombamérgezésnek csak a mérgező gombafajok elfogyasztása okozta betegséget lehet tekinteni.

A mérgezés lehetősége és intenzitása még azonos gombafajon belül is különböző lehet, a gomba fejlettségének, az elkészítés módjának és az elfogyasztott gomba mennyiségétől függően. A gombamérgezéseknek két nagy csoportja van: a rövid- (1-2 h) és a hosszú (5-24 h) lappangási idejű mérgezések.

A gombamérgezés tünetei, lefolyása

A gombamérgezés tünetei változatosak lehetnek, de leggyakrabban hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök, szédülés, gyengeség, nyálfolyás, izzadás jelentkeznek, melyek órákon belül vagy akár napok múlva is előjöhetnek, jelezve az emésztőrendszeri panaszokat (hasfájás, rosszullét), idegrendszeri tüneteket (zavartság, hallucináció, koordinálatlan mozgás) vagy komolyabb szervi károsodást, mint a sárgaság vagy vesekárosodás, utóbbi esetben rendkívül fontos a sürgős orvosi segítség.

Forrás: Shutterstock

Rövid lappangási idejű mérgezések

muscarin típusú gombamérgezés: susulykaféle gombák fogyasztása okozza. 15-60 perc lappangási idő után paraszimpatikus tünetek jelentkeznek a betegnél: szűk pupilla, verejtékezés, nyál- és orrfolyás, hányinger, hányás, hasi görcsök, lassú szívritmus. A hányás miatti folyadék- és elektrolitvesztés kiszáradáshoz, végtagi görcsök kialakulásához vezethet.
muscaridin típusú gombamérgezés: a párducgalóca és a légyölő galóca fogyasztása okozza. Atropint, szkopolamint, muszcimolt és muszkazont tartalmaznak. 1-2 óra lappangás után szimpatikus tünetek jelentkeznek a betegnél: száraz, vörös, meleg nyálkahártyák, gyors szívritmus, pszichomotoros nyugtalanság, hallucinációk, delírium.
gyomor- bélrendszeri típusú gombamérgezés: általában a farkas tinóru, sátán tinóru, galambgombafélék, tejelőgombafélék, nagy döggomba és a világító tölcsérgomba okozzák. 1-2 óra lappangás után gyomor- bélrendszeri tünetek jelentkeznek: hányás, hasmenés, hasi görcsök, fejfájás.

Hosszú lappangási idejű mérgezések

phalloidin típusú gombamérgezés: a gyilkos galóca és változatai okozzák. A mérgezés súlyossága a gombából a szervezetbe bejutott amatoxinok és a gombában előforduló antitoxinok (antamanid) relatív mennyiségétől függ. Az 5-24 órás lappangás után a lefolyás két fázisra bontható:

1 Első stádium: csillapíthatatlan hányás, hasmenés, rizslészerű széklet, gyors kiszáradás, izomgyengeség, görcsök, vérnyomásesés, elájulás. Ebben a stádiumban a kiszáradás és a következményes veseelégtelenség, valamint a keringés összeomlása okozhatja a beteg halálát.
2 Második stádium: 1-2 napos javulás után fokozódó sárgaság jelentkezik, amely a súlyos májkárosodás (atrophia hepatis flava) jele. A halál a hepatargiás kóma következményeként jelentkezik.

helvella típusú gombamérgezés: a közönséges papsapka gomba okozza. A mérgezést a gomba giromitrin nevű toxinja idézi elő, amely gyomor- bélrendszeri- és májkárosító hatású. 5-8 órás lappangás után a phalloid típusú mérgezéshez hasonló, de annál lényegesen enyhébb gombamérgezés jelentkezik.

A gombamérgezés diagnózisa

A gomba elfogyasztásának ténye és a jellegzetes tünetek alapján.

A gombamérgezés terápiája

muscarin típusú gombamérgezés: gyomormosás, majd orvosi szén vizes oldatának a gyomorba töltése. A paraszimpatikus tünetek megszüntetésére atropin (2-4 mg iv.). Támogató kezelésként 500-1000 ml Ringer-laktát infúzió.
muscaridin típusú gombamérgezés: gyomormosás (paraffinozott szondával), majd 300 ml 10%-os MgSO4 oldatban feloldott orvosi szén betöltése a gyomorba. Prostigmin (1-2 mg iv.), valamint diazepam (10-20 mg iv.) adása.
gyomor- bélrendszeri típusú gombamérgezés: gyomormosás, majd orvosi szén vizes oldatának a gyomorba töltése.
phalloidin és helvella típusú gombamérgezés: gyomormosás, majd 300 ml 10%-os MgSO4 oldatban feloldott 2 ek. orvosi szén betöltése a gyomorba. Ha a beteg elesett állapotú, hányás-hasmenés gyötri, kiszáradt, akkor mérlegelendő a gyomormosás elvégzésének előnye-hátránya. 500-1000 ml Ringer-laktát infúzió. Atropin (0,5-1 mg iv. a hányinger csökkentésére. Intravénásan 10-20 ml 10 %-os kálcium-glukonát a hipokalcemiás görcsök ellen; 50-100 ml 40%-os szőlőcukor oldat a hipoglikémia ellen. 5 mg/ttkg Silibinin infúzió, amelynek hatására a májsejtek membránja kevésbé átjárhatóvá válik az amatoxinok számára (a gombamérgek májsejtkárosító hatását csökkenti). A betegnek a kínzó szomjúság ellenére tilos szájon át vizet adni!

A gombamérgezések kimenetele és prognózisa

A gombamérgezések kimenetele rendkívül széles skálán mozoghat. Az enyhébb, rövid lappangási idejű mérgezések többsége megfelelő folyadékpótlás és tüneti kezelés mellett maradandó következmények nélkül gyógyul.

Ezzel szemben a hosszú lappangási idejű, különösen a phalloidin típusú mérgezések esetén a halálozás kockázata ma is jelentős, még korszerű intenzív ellátás mellett is.

A prognózist alapvetően meghatározza az elfogyasztott gomba mennyisége, a beteg életkora, általános egészségi állapota, valamint az, hogy milyen gyorsan jut el szakszerű orvosi ellátásra. Különösen rossz prognózist jelent, ha a beteg csak a tünetek átmeneti enyhülésekor fordul orvoshoz, mert ez a phalloidin típusú mérgezések jellegzetes, félrevezető szakasza.

Gyermekek és idősek fokozott veszélyeztetettsége

Gyermekeknél már kis mennyiségű mérgező gomba elfogyasztása is súlyos állapothoz vezethet, mivel testtömegükhöz viszonyítva nagyobb dózis jut a szervezetükbe. Az idősek esetében az alapbetegségek – például szív-, máj- vagy vesebetegség – tovább rontják a kimenetelt, és a kiszáradás, valamint az elektrolitzavarok gyorsabban életveszélyes állapotot idézhetnek elő. Ezért e korcsoportoknál már enyhébb tünetek esetén is indokolt az azonnali orvosi kivizsgálás.

Elsősegély gombamérgezés gyanúja esetén

Gombamérgezés gyanúja esetén az egyik legfontosabb teendő az azonnali orvosi segítségkérés. Otthoni „házi praktikák”, például hánytatás, alkohol itatása vagy tej fogyasztása nemcsak hatástalanok, hanem kifejezetten veszélyesek is lehetnek.

Amennyiben a beteg eszméleténél van, fontos, hogy ne fogyasszon további ételt vagy italt, és lehetőség szerint őrizzenek meg mintát az elfogyasztott gombából, az ételmaradékból vagy akár a hányadékból, mert ezek nagy segítséget jelenthetnek a pontos diagnózis felállításában. Eszméletlen betegnek semmilyen körülmények között nem szabad szájon át folyadékot adni.

A gombamérgezés és az alkohol kapcsolata

Egyes gombafajok – például a tintagomba – önmagukban nem mérgezőek, azonban alkohollal együtt fogyasztva súlyos tüneteket okozhatnak. Ennek oka az úgynevezett koprin hatás, amely gátolja az alkohol lebontását, és kipirulással, hányingerrel, szapora szívveréssel, vérnyomáseséssel járhat. Ez a reakció akár napokkal a gomba elfogyasztása után, alkoholfogyasztás hatására is jelentkezhet, ezért fontos tudni, hogy a gombamérgezés nem mindig azonnal, és nem mindig klasszikus tünetekkel lép fel.

Gombamérgezés háziállatoknál

Nemcsak emberek, hanem háziállatok – elsősorban kutyák – is szenvedhetnek gombamérgezéstől. A kertben vagy séta közben elfogyasztott gombák hányást, hasmenést, idegrendszeri tüneteket, súlyos esetben máj- és vesekárosodást okozhatnak. Állatoknál különösen nehéz felismerni a mérgezést, mert a tünetek gyakran nem specifikusak. Gyanú esetén haladéktalanul állatorvosi ellátás szükséges, és itt is fontos, ha lehetséges, a gombaminta bemutatása.

A gombaszedés szabályai és a megelőzés szerepe

A gombamérgezések döntő többsége megelőzhető lenne megfelelő körültekintéssel. Magyarországon csak olyan gombát szabad elfogyasztani, amelyet szakképzett gombaszakellenőr bevizsgált. A népi hiedelmek – például hogy az ezüstkanál elszíneződése vagy a csigarágás a gomba ehetőségét jelzi – teljes mértékben megbízhatatlanok. A mérgező és az ehető gombák gyakran megtévesztően hasonlóak, és még tapasztalt gombagyűjtők is tévedhetnek. A gyilkos galóca például fiatal állapotban könnyen összetéveszthető csiperkével vagy galambgombával.

Fontos tudni azt is, hogy a hőkezelés nem semlegesíti a legtöbb gombatoxint. A főzés, sütés, szárítás vagy fagyasztás nem teszi ártalmatlanná a mérgező gombákat, ezért az „alapos átfőzés” nem jelent védelmet a mérgezés ellen.

Tévhitek és gyakori félreértések

Gyakori tévhit, hogy az erdei állatok által fogyasztott gombák ember számára is biztonságosak. Számos állatfaj olyan toxinokat is képes lebontani, amelyek az emberi szervezetben súlyos mérgezést okoznak. Szintén félrevezető az a feltételezés, hogy a kellemes íz vagy illat kizárja a mérgező hatást: a gyilkos galóca íze például kifejezetten enyhe, nem riasztó.

A gombamérgezések közegészségügyi jelentősége

A gombamérgezések minden évben visszatérő közegészségügyi problémát jelentenek, különösen csapadékos, meleg időszakokban, amikor a gombák tömegesen jelennek meg. Bár az ellenőrzési rendszer és a lakossági tájékoztatás sokat javult, még mindig előfordulnak súlyos, akár halálos kimenetelű esetek. Ezek nagy része megelőzhető lenne tudatosabb gombafogyasztással és azzal, ha a tünetek megjelenésekor a betegek nem késlekednének orvoshoz fordulni.

Összegezve

A gombamérgezés nem csupán kellemetlen gyomor-bélrendszeri panaszokat okozó állapot lehet, hanem életveszélyes, súlyos szervkárosodással járó betegség is. A hosszú lappangási idejű mérgezések különösen alattomosak, mert a kezdeti javulás hamis biztonságérzetet kelthet. A legfontosabb üzenet a megelőzés: csak bevizsgált gombát szabad elfogyasztani, gyanú esetén pedig azonnal orvosi segítséget kell kérni. A gyors felismerés és a megfelelő ellátás életet menthet.

Gyakori kérdések a gombamérgezésekről

Minden vadon termő gomba veszélyes lehet?

Nem minden vadon termő gomba mérgező, ugyanakkor laikus szemmel rendkívül nehéz biztonsággal megkülönböztetni az ehető és a mérgező fajokat. Több életveszélyes gomba is létezik, amely megjelenésében nagyon hasonlít közismert, ehető fajtákra. Ezért vadon szedett gombát kizárólag gombaszakellenőr bevizsgálása után szabad elfogyasztani.

Elég-e alaposan megfőzni a gombát ahhoz, hogy ne legyen mérgező?

Nem. Ez az egyik legveszélyesebb tévhit. A legtöbb gombaméreg hőálló, vagyis a főzés, sütés, szárítás, fagyasztás nem semlegesíti a toxikus anyagokat. A gyilkos galóca mérgei például főzés után is változatlanul életveszélyesek maradnak.

Mennyi idő után jelentkeznek a gombamérgezés tünetei?

Ez a mérgezés típusától függ. Vannak rövid lappangási idejű mérgezések, ahol a tünetek már 1–2 órán belül megjelennek, de a legsúlyosabb eseteknél akár 5–24 óra is eltelhet a panaszok jelentkezéséig. A hosszú lappangási idő kifejezetten rossz prognosztikai jel lehet.

Ha csak enyhe tüneteim vannak, akkor nem lehet komoly a baj?

Sajnos ez nem feltétlenül igaz. Különösen a phalloidin típusú mérgezésekre jellemző, hogy a súlyos, életveszélyes májkárosodás előtt átmeneti javulás jelentkezhet. Ezért gombafogyasztást követően jelentkező bármilyen tünet esetén indokolt az orvosi kivizsgálás.

Lehet-e gombamérgezést kapni bolti gombától?

A termesztett, ellenőrzött körülmények között forgalmazott gombák fogyasztása önmagában nem jelent mérgezési kockázatot. Ugyanakkor romlott, nem megfelelően tárolt gomba okozhat ételmérgezés-szerű tüneteket, ami nem klasszikus gombamérgezés, de szintén orvosi ellátást igényelhet.

Igaz, hogy ha az állatok megeszik a gombát, az embernek is biztonságos?

Nem igaz. Sok állatfaj képes lebontani olyan gombatoxinokat, amelyek az emberi szervezetben súlyos mérgezést okoznak. Az állatok viselkedése semmilyen módon nem alkalmas a gomba ehetőségének megítélésére.

Mit tegyek azonnal, ha gombamérgezésre gyanakszom?

Azonnal orvosi segítséget kell kérni, és lehetőség szerint mentőt hívni. Fontos, hogy ne próbálkozzon hánytatással vagy „házi ellenszerekkel”. Ha van rá mód, érdemes megőrizni az elfogyasztott gomba maradékát, mert ez segítheti a diagnózist.

Gyermekeknél veszélyesebb a gombamérgezés?

Igen. Gyermekeknél már kis mennyiségű mérgező gomba is súlyos, gyorsan romló állapotot okozhat. Náluk a kiszáradás és az elektrolitzavarok is hamarabb válhatnak életveszélyessé, ezért különösen fontos a gyors orvosi ellátás.

Előfordulhat, hogy valaki többször eszik mérgező gombát, mégsem lesz baja?

Előfordulhat, de ez rendkívül veszélyes hamis biztonságérzetet adhat. A mérgezés súlyossága függ a gomba toxintartalmától, az elfogyasztott mennyiségtől és az egyéni érzékenységtől is. Ami egyszer „szerencsésen” nem okozott bajt, máskor akár halálos is lehet.

Mikor a leggyakoribbak a gombamérgezések?

Leginkább csapadékos, melegebb időszakokban, nyár végétől őszig fordulnak elő, amikor a vadon termő gombák tömegesen jelennek meg. Ilyenkor különösen fontos a körültekintés és a szakellenőrzés igénybevétele.

Felhasznált irodalom: