Ha kedves az immunrendszere, szedjen ősszel probiotikumot!

Ősszel nemcsak vitaminpótlásra van szükség, hanem a bélflóra „táplálására”, helyreállítására is. Miért? Mutatjuk az okát.

Mert a bélflóra fontos szerepet játszik immunrendszerünk készenléti szinten tartásában, ehhez pedig pre- és probiotikumok bevitelére is szükség van. Lássuk, mikor és hogyan érdemes a pre- és probiotikumokat alkalmazni!

A helytelen étkezés és életmód, a stressz, bizonyos gyógyszerek fogyasztása (például antibiotikumok), a beleinkben lakó, jó baktériumok nagy számú pusztulásához, a kórokozók elszaporodásához vezethetnek, ez pedig felboríthatja az egészséges bélflóra egyensúlyt. Ennek következménye, hogy immunrendszerünk legyengül és fogékonyabbak leszünk a fertőzésekre.

Így segít a probiotikum az ellenálló képességben

A probiotikumok (a görög 'pro bios' = 'az életért‘ kifejezésből) alatt ma válogatott élő mikroorganizmusokat, pl. tejsavbaktériumokat értünk (lactobacillusok). Természetes formájukban tejsavas erjedéssel készült fermentált élelmiszerekben vannak jelen. Probiotikum szedésével tehát a hiányzó baktériumtörzseket telepíthetjük be a szervezetünkbe.

Ezeknek a hasznos baktériumoknak a táplálékai a prebiotikumok. Könnyen belátható, hogy a betelepített baktériumtörzseket "etetni is kell", ezért érdemes prebiotikumot tartalmazó élelmiszereket vagy étrend-kiegészítő készítményeket fogyasztani. Természetes prebiotikum a csicsókában vagy a cikóriában található inulin. Ma már a két összetevőt egyesítő termékek is kaphatók, ezeket hívjuk szimbiotikumoknak.

Járványos időszakokban immunerősítés céljából pre- és probiotikum együttes szedése ajánlott.

A bélflóra támogatásával ugyanis a vitaminok is könnyebben és hatékonyabban felszívódnak, így ellenálló képességünk is fokozódik.

Sőt! Mivel az olyan jó baktériumok, mint a Lactobacillusok és a bifidobaktériumok segítik a belek és a gyomor méregtelenítését, erősítik a sejteket, így meggátolhatják egyes rákkeltő enzimek képződését is. Emellett az egészséges bélflóra képes olyan betegséget okozó baktériumok fejlődését is gátolni, mint például a szalmonella vagy az E. coli.

Ezért kell pre- és probiotikum is az antibiotikum mellé

Amikor antibiotikumokat szedünk, a gyógyszer hatóanyagai nem válogatnak a jó és a rossz baktériumok között, ennek pedig az a következménye, hogy nemcsak az utóbbiak pusztulnak el, hanem bélflóránk hasznos tagjai is.

Az ilyen esetben okozott károk azonban megelőzhetők vagy orvosolhatók. A legbiztosabb megoldást az jelenti, ha már a fertőzésre felírt gyógyszer szedésének időtartama alatt, majd a gyógyulást követően még legalább egy-két hétig folyamatosan használunk probiotikumokat.

Az indokolatlan antibiotikumszedés többet árt, mint használ. Olvasson tovább!

Milyen betegségeknél segíthet a probiotikum?

• Fertőzések esetén kiszorítják a kórokozó baktériumokat, megakadályozzák a gombák kóros elszaporodását és a gátolják a vírusok károsító hatását is.
• Emésztési zavaroknál enyhítik vagy megszüntetik a hasmenést, a puffadást, a rossz leheletet, gyulladásos bélbetegségeknél hatásos kiegészítő terápiát jelenthetnek.
• Csökkenthetik a felső légúti és az élelmiszerallergiás betegek panaszait.
• Atópiás dermatitiszben szenvedő betegeknél javulást hoznak a bőrtünetekben.
• Hatékonyak lehetnek visszatérő hüvelyfertőzések kezelésében.

Rostok, pro- és prebiotikumok: így segíthetnek a rákmegelőzésben - kattintson!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!