Ezeket látta már?

Sclerosis multiplex: ezekre a vizsgálatokra van szükség a diagnózishoz

sclerosis multiplex, vizsgálat, diagnózis

A sclerosis multiplex tüneti nem egyértelműek, ráadásul a diagnózis felállítása nehéz.

A sclerosis multiplex a központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun állapot. Az immunrendszer ekkor tévedésből megtámadja meg az úgynevezett mielin sejteket, melyek védőburokként körülveszik az agy és a gerincvelő idegeit és részt vesznek az ingerületvezetésben. A hiba miatt károsodik többek között a látás, mozgás, érzékelés. Az SM-re jelenleg nincs gyógymód, de rendelkezésre áll olyan kezelés, amely minimálisra csökkenti az SM okozta károsodást és segít a tünetek kezelésében.

A sclerosis multiplex tünetei

Az állapot igen változatos tüneteket produkál attól függően, hogy mely terület érintett, mennyi idegrost milyen mértékben károsodott. Minél több helyen lép fel hiba, a tünetek annál változatosabbak.

  • zsibbadás
  • bizonytalan mozgás
  • koordinációs zavarok
  • látászavarok (gyakori a látóideg gyulladása)
  • szédülés
  • remegés
  • görcsök a végtagokban

Hogyan állapítható meg a sclerosis multiplex diagnózisa?

Nem ismerünk jelenleg olyan vizsgálati eljárást, amely önmagában elegendő lenne az SM diagnózisának kimondására. A tünetek és a vizsgálatok alapján a diagnózist a neurológus szakorvos fogja felállítani. Azon betegek között, akiknél megállapították az SM diagnózisát, kb. 10 százalékban fordultak elő fals pozitívak is, tehát csak az SM tüneteit utánzó tünetek és állapot. Ilyen lehet pl: az erek gyulladásai, többszörös stroke, vitaminhiányok, az agyat érintő fertőző betegségek. Egyes esetekben stresszállapotok is emlékeztethetnek az SM-re.

Az szklerózis multiplex (SM) pontos diagnózisa az orvosi kórelőzményen és a neurológia vizsgálaton alapul. Az alapos kórtörténet-felvétel fizikális vizsgálat követi, majd képalkotó eljárások és egyéb speciális vizsgálatok következnek, mint pl. az MR vizsgálat, illetve a liquor (az agy-gerincvelői folyadék) laboratóriumi vizsgálata, kiváltott kérgi potenciál-vizsgálat.

Melyek az SM diagnózisának elfogadott kritériumai?

  1. A tünetek általában 20-50 éves kor között kezdődnek.
  2. A tünetek és jelek agyi-gerincvelői betegségre utalnak.
  3. Az MR (képalkotó) vizsgálat során két vagy több léziót, tehát látható károsodást észlelnek.
  4. A fizikális vizsgálat alkalmával kimutatható neurológiai eltérések vannak.
  5. Az elmúlt egy hónapon belül legalább két vagy több, 24 óránál hosszabb ideig tartó tünetekkel járó epizód fordult elő.
  6. Nincsen a tünetekre más magyarázat.

Mit mutat az MR vizsgálat eredménye?

Az MR, MRI alkalmas képalkotó eljárás az SM kialakulását okozó agyi-gerincvelői változások kimutatására. Az MR képen láthatóvá válik az agyi-gerincvelői hegszövet jelenléte, amely utal az SM betegségre.

Hasonló típusú elváltozásokat az MR felvételen azonban egyéb betegségek is okozhatnak. Így a diagnózis felállítása előtt az orvos minden egyéb tünetet, egyéb (korábban végzett) képalkotó eljárások eredményét is elemzi. Migrén, illetve magas vérnyomás esetén adódhatnak hasonló leletek.

Természetesen, a normálisnak mutatkozó MR kép nem zárja ki abszolút értelemben azt, hogy a beteg mégis SM-ben szenved. SM-nek diagnosztizált betegek mintegy 5%-ában nem volt észlelhető elváltozás az agyi MR felvételen. Náluk gerincvelői elváltozások voltak, illetve olyan változások, amelyeket az MR kép nem ábrázol.

Szükséges-e a lumbálpunkció végzése?

A lumbálpunkció, az agy-gerincvelői folyadék vétele segíthet az SM diagnózisának felállításában, de nem minden esetben szükséges elvégezni. Főként akkor javasolt, ha a tünetek és jelek arra utalnak, hogy gyanítható az SM fennállása.

Milyen egyéb vizsgálatok végezhetők még sclerosis multiplex gyanúja esetén?

Az idegpályák elektromos úton történő vizsgálata, az ún. kiváltott kérgi potenciálok vizsgálata. Ez akkor igazán hasznos, ha az SM érinti a látó-, halló- és érző pályákat. A vizsgálat úgy történik, hogy a fejbőrre elektródákat erősítenek, és figyelik az agykérgi válaszokat olyan ingerekre, mint pl. különböző színes mintázatok váltakozása a képernyőn, klikk-szerű hangingerek váltakozása, a kar- ill. a láb egyes részeibe vezetett enyhe ingeráramok adása.

Természetesen szükség lehet a teljes vérkép vizsgálatára is, olyan állapotok, betegségek kizárására, amelyek utánozhatják az SM-et, de maga az SM vérképből nem azonosítható!

A pontos diagnózis kialakítása

Az SM diagnózisának kimondása hosszabb folyamat eredménye lehet. Ha az orvos ezt közli a beteggel, ez számos emóciót kiválthat, a tagadástól, a félelmen, és reményen át az optimista vélekedésig. Egyes emberek felszabadulnak a "nyomás" alól, ha kimondásra kerül az SM, míg másokra éppen ellenkezőleg – a betegség megnevezése nyomasztólag hat.

Azt tudnunk kell, hogy még az SM diagnózisának megállapítása után is maradhat némi (orvosi) bizonytalanság. Ez annak is tudható be, hogy az SM betegség kórlefolyása is szinte megjósolhatatlan, nem prognosztizálható, hogyan érinti a beteget, mint ahogy az sem, hogy milyen megküzdési technikákat lehet alkalmazni.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Ez az antitest már évekkel előre jelezheti a sclerosis multiplex kockázatát

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

sclerosis multiplex

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához