A legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében weboldalunkon cookie-kat használunk.

ELFOGADOM
Hirdetés
Szponzorált tartalom

Hólyagsérv is okozhat inkontinenciát: ezek a tünetei

#hólyagsérv #inkontinencia #húgyhólyag #vizeletcsepegés
2019.03.14. Módosítva: 2019.03.14.

A hólyagsérv súlyos és kellemetlen betegség, melynek során a húgyhólyag akár előre is eshet, a hüvelybe türemkedhet. Egyik következménye és tünete a vizeletcsepegés, inkontinencia. Hogyan lehet kezelni?

Hirdetés

A hólyagsérv elsődleges oka, hogy a húgyhólyag és a hüvely közötti kötőszövet megsérül, meglazul, megnyúlik vagy meggyengül, így nem tudja megfelelően a helyén tartani a húgyhólyagot. Ezáltal pedig a húgyhólyag záróizmainak működése sérül, aminek a következménye inkontinencia, vizeletcsepegés is lehet. A legsúlyosabb esetekben a hólyag akár teljesen ki is türemkedhet a hüvelybe (ezt prolapszusnak is nevezzük).

Túlsúlyos nőknél is gyakori a hólyagsérv

A hólyagsérv nagyon gyakran a szülést követően alakul ki, ilyenkor a kötőszövetek sérülnek, túlfeszülnek. Idősebb nőknél is jellemző lehet, hiszen a menopauza idején a szervezet ösztrogénszintje is csökken, ami szintén befolyásolhatja a kismedence szerveinek, szöveteinek állapotát.

A betegségre tovább hajlamosít többek között a túlsúly, a kismedencei izmok rendszeres túlerőltetése (pl. krónikus székrekedés esetén), vagy ha valaki állandóan nagy súlyokat emelget. Öröklött hajlam is szerepet játszhat a betegség kialakulásában, így ha valakinél a családban már előfordult hasonló probléma, nagyobb eséllyel számíthat rá, hogy nála is idővel megjelenik. A krónikusan megnövekedett hasűri nyomás is növeli a rizikót. Azoknál a nőknél is nagyobb a kockázat, akiknek eltávolították a méhét, illetve akiket kismedencei daganatos betegséggel kezeltek.

A hólyagsérv tünete a vizeletcsepegés

Előfordulhat, hogy a hólyagsérvnek egyáltalán nincsenek tünetei – ez azonban csak a legelső, legenyhébb stádiumra jellemző. Ugyanakkor jellegzetes figyelmeztető jel lehet az inkontinencia, a vizeletcsepegés (hiszen hólyagsérv esetén a záróizom nem működik megfelelően). Ilyenkor nevetés, tüsszentés, köhögés vagy akár sportolás esetén kis mennyiségű vizelet távozhat – sajnos, idővel a beteg állapota folyamatosan romlik, a „problémás” helyzetek egyre gyakrabban jelentkezhetnek!

A hólyagsérv tünetei között találhatjuk még az idegentest-érzést, a hüvelyben érezhető feszítést, a fájdalmas szexuális együttlétet, a hát- és derékfájást, sőt még a vérzést is. A hólyagsérvvel küzdő hölgy könnyen úgy érezheti, hogy a hólyagját nem tudja rendesen kiüríteni, esetleg állandó vagy nagyon sürgető vizelési ingerrel küzd.

Érdekli az intimlézer kezelés? Kattintson és jelentkezzen be, itt!

A hólyagsérv kezelése

Szerencsére, a hólyagsérv általában jól kezelhető. A legenyhébb esetben elég az életmód megváltoztatása. A középsúlyos vagy súlyos hólyagsérv pedig szalagplasztikával vagy lézeres terápiával is jól kezelhető.

Ezekben az esetekben vagy egy speciális, szövetbarát anyagból készült szalagot ültetnek a húgycső középső része alá, mely segít megtámasztani a hólyagot; vagy pedig lézersugár segítségével felmelegítik a kötőszövetet, ezzel beindítva a szervezet saját, öngyógyító mechanizmusát. A gyógyulás során ugyanis a kötőszövet megvastagszik, a kollagénrostok között új kapcsolatok alakulhatnak ki, az egész hüvelyi rész rugalmasabbá és erősebbé válik.

A lézeres terápia előnye, hogy a beavatkozáshoz nem szükséges vágás, varrat, komolyabb előkészületek, nincs fájdalom és hosszas lábadozásra sincs szükség.

Az intimlézeres kezelés menetéről tekintse meg videónkat:

Forrás: EgészségKalauz
Hirdetés

FONTOS AZ EGÉSZSÉGEM

SZERETNÉK HÍREKET, TIPPEKET KAPNI!
CAPTCHA

Twoje dane osobowe służyć będą jedynie umożliwieniu kontaktu z ekspertem. Grupa Onet.pl S.A. nie przetwarza tych danych w żaden inny sposób i niezwłocznie po przesłaniu pytania do eksperta usuwa lub anonimizuje Twoje dane. Przekazanie pytania ekspertowi odbywa się przy zachowaniu zabezpieczeń wymaganych przez ustawę o ochronie danych osobowych. Przypominamy również, iż udzielona porada nie zastąpi bezpośredniej konsultacji z lekarzem lub innym odpowiednim specjalistą, w trakcie której analizowana jest dokumentacja lekarska i przeprowadzane badanie lekarskie.