Kolera: tünetei, vizsgálata és kezelési lehetőségei
A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott fertőző betegség. Elsősorban széklettel, hányadékkal és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. Akár egy jégkocka, egy szelet citrom is átviheti a fertőzést. A kolerajárványok kiindulópontjai általában a meleg, szerves anyagban gazdag tengerparti folyótorkolatok. Két fajtáját különböztetjük meg: az európai (cholera nostras) és az ázsiai (cholera asiatica) kolerát. Az európai kolera az ázsiaival ellentétben nem egész évben, csak a nyár második felében észlelhető.
A kolera előfordulása
Vibrio cholerae nevű baktérium. A kolera egy súlyos és gyorsan terjedő bakteriális eredetű fertőző betegség, amely súlyos hasmenést és hányást okoz.
Forrás: MTI
Elsősorban Ázsiában ill. Észak-Afrikában okoz megbetegedést, de a felgyorsult közlekedés, az utazások miatt a rövid lappangási idő ellenére előfordulnak Európába behurcolt esetek is.
A kolera okai
A kolera baktériumok olyan toxint termelnek, amely óriási tömegű, sókban és ásványi anyagokban gazdag folyadék kiválasztását indítja meg a vékonybélben. Mivel a baktériumok gyomorsav-érzékenyek, a savhiányosak sokkal fogékonyabbak a betegségre. A kórokozó gyengén ellenálló: kiszáradás, illetve enyhén savas folyadék elpusztítja. Az egészséges emberek a fertőzött területen sem szoktak fertőzést kapni a gyomor savtartalma miatt. Más baktériumokkal társulva egészséges embereket is fertőz. A kolera nem terjed át emberről emberre követetlenül, a betegeknek a széklete és hányadéka fertőző.
A kolera tünetei
A kolera lappangási ideje 1-5 nap. A betegség általános tünetekkel, émelygéssel, hányingerrel kezdődik, majd hirtelen jelentkezik a kolerára jellemző kifejezett hasmenés: nagy mennyiségű, gyakori, rizslészerű széklet ürítése. Ennek következtében a beteg gyorsan kiszárad, melynek jellemző tünete a beesett arc, a vérnyomás csökkenése, szapora a pulzus.
A jelentős víz- és sóvesztés heves szomjúsággal, izomgörcsökkel, gyengeséggel és elenyésző vizelettermelődéssel járó súlyos kiszáradáshoz vezet. Kellő folyadék-, cukor- és sópótlás nélkül keringési elégtelenség alakul ki, a vérmennyiség csökkenése és a sók töménységének (sókoncentráció) növekedése veseelégtelenséghez, sokkhoz, kómához végső soron a beteg halálához vezethet.
A kolera lefolyása
A kolera klinikuma az enyhe szövődménymentes hasmenéstől a halálos kimenetelig változhat. Egyes fertőzöttek tünetmentesek is lehetnek. A tünetek rendszerint 3-6 napon belül elmúlnak. A legtöbb ember 2 héten belül kórokozómentessé válik, de néhányan hosszútávú hordozók lesznek. A súlyos kolerában szenvedő, kezeletlen betegek több mint 50%-a meghal. Azonnal megkezdett, megfelelő folyadék- és elektrolitpótlás esetén a halálozás 1% alatti.
A kolera diagnózisa
A baktériumok kimutatása végbél-kenetekből, vagy friss székletmintákból megerősíti a kolera kórisméjét. Mivel a Vibrio cholerae nem nő a szokásos székletkultúrákban, a Vibrio tenyésztéséhez különleges táptalaj kell.
A kolera terápiája
A kolera kezelése a folyamatos orális (szájon keresztül) rehidrációs terápia, ami magában foglalja a folyadék-, a cukor- és az ásványi anyagok pótlását. Erre ma már gyárilag előállított, por formátumú, feloldható készítmények is rendelkezésre állnak, de ez könnyen elkészíthető: teába vagy tiszta vízbe cukrot és konyhasót kell feloldani és azt a beteggel rendszeresen itatni. A betegség néhány nap alatt lezajlik, de a beteget el kell különíteni, majd a gyógyulás után járványügyi megfigyelés alatt kell tartani egészen 3 egymást követő negatív székletbakteriológiai lelet megérkezéséig.
Súlyos esetben a kiszáradás és sav-bázis-, valamint elektrolitzavarok rendezéséhez infúziós kezelés szükséges. A kolera korai szakában antibiotikum kezelés szóba jöhet a kórokozó szaporodásának gátlása, ezáltal a toxin termelés csökkentésének reményében.
A kolera megelőzése
A megelőzésben a megfelelő személyi higiéne, a víz-, és szennyvízhálózat karbantartása játsszák a legfőbb szerepet. Újabban az elölt kolera baktériumot és annak mesterséges úton előállított toxinját tartalmazó, megiható oltóanyagot alkalmazzák. Megfigyelések szerint, ez nem csak a kolerafertőzést, hanem, az utazók hasmenését leggyakrabban okozó Coli baktériumok ellen is védőhatást fejt ki. 1 hetes időközzel, két alkalommal kell meginni. Coli (ETEC) ellen 3 hónapos időtartamra, 60-70%-os védelem, kolerával szemben 2 évre 85-90%-os védettség alakítható ki.
A kolerával fertőzött (endémiás) területen lakókban fokozatosan kialakul bizonyos fokú természetes immunitás. A betegekkel kontaktusban lévő személyeket 5 napra elkülönítik, megfigyelik és székletmintát vesznek tőlük, valamint két alkalommal, 5 napos időközzel védőoltásban részesítik őket.
Élet a kolerával
A kaland-turizmus népszerűsödésével, egyre gyakoribbak a nomád szafari programok. A helyi személyzettel, primitív életkörülmények között folytatott, helyi adottságokhoz és szokásokhoz igazodó felfedező utak kockázata nem elhanyagolható.
Hasznos tudnivalók a koleráról
A kolera az indiai szubkontinensről származik, szárazföldi utakon ill. a Gangesz folyó mentén növekedni kezdett a fertőzött terület. Innen tengeren és szárazföldön előbb Oroszországba, majd Nyugat-Európába jutott. Nyugat-Európából átjutott Amerikába, igen rövid idő alatt, mivel a vizet nem szűrték, ill. fertőtlenítették megfelelően. Európában az 1830-as évek első felében jelent meg. A kolera kórokozóját Robert Koch ismerte fel 1884-ben.
A kolera ma is az egyik legveszélyesebb hasmenéses betegség a világon, mivel nagyon gyorsan képes súlyos, életveszélyes állapotot okozni, különösen azokban a régiókban, ahol az ivóvíz minősége nem megfelelő és az egészségügyi infrastruktúra gyenge. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente 1,3–4 millió kolerás megbetegedést és 21–143 ezer halálesetet regisztrálnak világszerte, ám a valós szám ennél jóval magasabb lehet, mivel sok országban a betegség nem minden esetben kerül be a hivatalos statisztikákba.
A fertőzés leggyakrabban szennyezett víz vagy élelmiszer fogyasztásával történik, különösen akkor, ha az ivóvíz a szennyvízhálózattal keveredhet. Különösen nagy a kockázat az árvizeket követő időszakban, amikor a fertőzött víz könnyen eljuthat a lakosság által használt kutakba vagy víztározókba. A nem megfelelően mosott, hámozott vagy hőkezelés nélkül fogyasztott élelmiszerek – például a friss saláták, gyümölcsök, kagylók – szintén hordozhatják a baktériumot.
A betegség gyors lefolyása miatt a legnagyobb veszélyt a kiszáradás jelenti
Gyermekeknél és időseknél a szervezet víztartaléka hamar kimerül, ezért náluk azonnali beavatkozás szükséges. A megfelelő folyadékpótlás kulcsfontosságú: a WHO által ajánlott orális rehidrációs oldat (ORS) pontos arányban tartalmaz nátriumot, káliumot, glükózt és bikarbonátot vagy citrátot, amelyek segítik a folyadék felszívódását a bélben. Sürgős esetben házi készítésű oldat is használható (1 liter tiszta víz, 6 teáskanál cukor, 1 teáskanál só), de ezt csak ideiglenes megoldásként ajánlják, amíg a beteg egészségügyi ellátásba nem kerül.
A kolera elleni védekezés egyik leghatékonyabb módja a tiszta ivóvíz biztosítása
Fejlett vízkezelési rendszerek mellett a forralás, a klóros fertőtlenítés, illetve a szűrők használata is jelentősen csökkentheti a fertőzés kockázatát. Utazáskor érdemes palackozott vizet inni, és kerülni a jégkockát, ha nem biztos a víz eredete.
Bár a kolera ellen létezik védőoltás, az nem nyújt teljes körű védelmet, ezért a higiéniai szabályok betartása oltott személyek számára is elengedhetetlen. A jelenleg elérhető szájon át bevehető, elölt baktériumot tartalmazó vakcinák főleg azoknak ajánlottak, akik hosszabb ideig tartózkodnak endémiás területen, humanitárius munkát végeznek vagy magas kockázatú zónába utaznak.
A kolera közegészségügyi jelentősége azért is nagy, mert a betegség gyorsan okozhat tömeges megbetegedést. A járványügyi szakemberek minden fertőzés gyanúját kiemelten kezelik, és a betegek elkülönítésén túl a környezet fertőtlenítését, a vízforrások ellenőrzését, valamint a kontaktok megfigyelését is azonnal megkezdik. A fertőzés terjedésének megakadályozásában kulcsszerepe van a lakosság tájékoztatásának és az alapvető higiénés ismeretek átadásának.
Történelmileg a kolerajárványok komoly társadalmi hatásokkal jártak
A 19. századi európai hullámok idején egész városokat zártak le, a betegség pedig fontos szerepet játszott a modern közegészségügyi rendszerek kialakulásában, például a városi csatornahálózatok fejlesztésében és a vízfertőtlenítési módszerek elterjedésében.
Ma a fejlett országokban a kolera főként behurcolt betegségként jelenik meg, de a globális felmelegedés, az extrém időjárási események és a migrációs mozgások miatt a jövőben is fennáll a kockázata kisebb járványok kialakulásának. Emiatt a nemzetközi együttműködés és a gyors reagálás képessége továbbra is elengedhetetlen a betegség visszaszorításában.
Gyakori kérdések a koleráról
Milyen gyorsan alakulnak ki a kolera tünetei?
A kolera lappangási ideje általában 1–5 nap, de előfordulhat, hogy már a fertőzést követő 12 órán belül megjelennek a panaszok. A betegség gyakran hirtelen, erős hasmenéssel kezdődik, amelyet hányás és gyors kiszáradás követhet. Ezért kiemelten fontos, hogy a gyanús tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljon, különösen, ha a beteg nem jut tiszta ivóvízhez.
Hogyan lehet biztosan megállapítani, hogy valaki kolerás?
A diagnózis felállításához a beteg székletéből vagy végbél-kenetből vesznek mintát, majd azt speciális táptalajon vizsgálják, mivel a Vibrio cholerae baktérium nem nő meg a hagyományos székletkultúrákban. A gyors diagnózis érdekében ma már helyszíni gyorstesztek is rendelkezésre állnak, de a laboratóriumi megerősítés elengedhetetlen a járványügyi intézkedésekhez.
Emberről emberre fertőz-e a kolera?
Közvetlen emberről emberre terjedés rendkívül ritka. A fertőzés általában szennyezett víz vagy élelmiszer útján történik, amely a beteg székletével vagy hányadékával érintkezett. Ezért a higiénés szabályok, például a kézmosás és az ételek alapos hőkezelése kulcsfontosságúak a megelőzésben.
Létezik-e hatékony gyógyszer a kolera kezelésére?
A kezelés alapja a folyadék- és elektrolitpótlás, mivel a betegség fő veszélye a kiszáradás. Antibiotikumot súlyos esetben adnak, hogy lerövidítsék a betegség időtartamát és csökkentsék a székletürítés mennyiségét. A gyógyszeres kezelés azonban önmagában nem elegendő, ha a folyadékpótlás elmarad.
Hogyan előzhető meg a kolera utazás során?
A legfontosabb, hogy csak palackozott vagy forralt vizet igyon, kerülje a jégkockát és a nyers ételeket, különösen a tenger gyümölcseit és a hámozatlan gyümölcsöket. Endémiás területre indulás előtt érdemes fontolóra venni a szájon át bevehető védőoltást, amely 2 évig nyújt részleges védelmet a betegség ellen.
Milyen gyorsan válhat súlyossá, esetleg halálossá a kolera?
Kezelés nélkül a súlyos kolera akár néhány órán belül életveszélyes állapotot okozhat a gyors kiszáradás miatt. Időben megkezdett rehidrációval a halálozási arány 1% alá csökkenthető, ezért a betegség sürgősségi orvosi ellátást igényel.
Megmarad-e a védettség, ha valaki egyszer már átesett a kolerán?
A betegség után bizonyos fokú immunitás kialakulhat, de ez nem teljes és nem feltétlenül tartós. Egyes emberek néhány hónap vagy év elteltével újra megfertőződhetnek, különösen, ha a baktériumnak egy másik törzsével találkoznak.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
