Nem múló kötőhártya gyulladás: mi számít annak, és mit lehet ilyenkor tenni?

Az elhúzódó gyulladás oka lehet helytelen kezelés, másodlagos fertőzés, vagy nem szűnő allergén expozíció.

A szem kivörösödése, égő érzése és a váladékozás gyakran csak átmeneti kellemetlenség. Sok esetben néhány nap alatt megszűnik, főként ha egyszerű vírusos vagy bakteriális kötőhártya-gyulladásról van szó. De mi történik akkor, ha a panaszok hetek óta nem akarnak javulni? Mikor beszélhetünk „krónikus” kötőhártya-gyulladásról, és mi állhat a háttérben? Nézzük meg részletesen.

Mikor számít a gyulladás „nem múlónak”?

A szemészetben általános szabály, hogy ha a kötőhártya-gyulladás tünetei három hétnél tovább fennállnak, akkor krónikus formáról beszélünk. Ez különösen fontos akkor, ha a panasz csak az egyik szemet érinti – ilyenkor az egyszerű fertőzésnél jóval komolyabb okok is meghúzódhatnak a háttérben. Ha nem múlik el a kötőhártya-gyulladás, vagy más súlyos tüneteket tapasztal, mint például erőteljes fájdalom, látásromlás, magas láz vagy zöldes-sárgás váladék, azonnal forduljon szemészorvoshoz.

A leggyakoribb okok – és a ritkábban emlegetettek

A nem múló panaszok mögött gyakran más tényezők is állnak, amelyeket csak alapos vizsgálattal lehet felismerni.

Chlamydiás fertőzés

A Chlamydia trachomatis okozta kötőhártya-gyulladás hetekig, hónapokig tarthat, gyakran egyoldali formában. Nyákos-gennyes váladék, tüszős kötőhártya és tartós panaszok jellemzik. A diagnózist ma PCR teszt erősíti meg, és a kezelés nem helyi csepp, hanem szisztémás antibiotikum.

Molluscum contagiosum

Apró, köldökszerű csomók a szemhéjszélen krónikus tüszős gyulladást válthatnak ki. Ilyenkor a szemcseppek önmagukban kevésnek bizonyulnak, a végső megoldást az elváltozás eltávolítása hozza.

Kontaktlencse okozta irritáció

A hosszan tartó kontaktlencse-viselés során alakulhat ki ún. óriás papillatúltengés (GPC), amikor a lencse széle és a felrakódások mechanikusan ingerlik a kötőhártyát. A kezelés alapja a lencseszünet, a higiéné javítása, szükség esetén rövid ideig tartó gyulladáscsökkentő terápia.

Adenovírus okozta „rózsaszem” után

Az adenovírus fertőzés akut szakasza elmúlik, de hónapokig fennmaradhatnak szaruhártya alatti homályok. Ezek fényérzékenységet, homályos látást okoznak, és az érintettek gyakran új fertőzésnek hiszik a jelenséget, pedig utóhatásról van szó.

Tartósítószer-toxicitás

Sokan évek óta használnak szemcseppeket, amelyek tartósítószert – például benzalkónium-kloridot – tartalmaznak. Ez hosszú távon mérgező hatású lehet a kötőhártyára, és makacs gyulladást idézhet elő. A megoldás a tartósítószer-mentes készítményekre váltás.

Masquerade szindrómák

Nem minden „gyulladás” az, aminek látszik. Krónikus, főleg egyoldali esetekben szemésznek kell gondolnia olyan ritkább okokra is, mint a sebaceus carcinoma, a limfóma vagy az autoimmun eredetű cicatrizing conjunctivitis.

Hogyan juthat el a diagnózisig?

A krónikus esetek kezelése nagyrészt a pontos diagnózisra épül.

Részletes anamnézis

• Mióta tart a panasz?
• Egyes szemre vagy mindkét szemre lokalizálódik? (Az egyoldali eseteknél külön figyelmet igényel a daganatos vagy rejtett folyamat.)
• Kontaktlencse-használat, munkahelyi expozíció, allergiás háttér, korábbi szemcsepp-kezelések.
• Egyéb szisztémás betegségek (autoimmun, bőr, légzőrendszer) jelenléte.

Klinikai vizsgálat

• Szemészeti vizsgálat, réslámpás mikroszkópia, fluoreszcein festés (szaruhártya érintettség kizárására).
• Szemváladék mintavétele: tenyésztés, PCR vizsgálatok különféle mikroorganizmusokra. Újabban a molekuláris diagnosztika (pl. PCR) segít precízebb azonosításban.
• Mikrobiom-vizsgálatok: egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a szemfelszíni mikrobiom szerepe iránt. A diszbiózis faktor lehet a gyulladás modulálásában.
• Amennyiben van hegesedés, kötőhártya-zsugorodás, biopszia szükséges lehet.
• Képalkotó vizsgálatok (szemészeti ultrahang, OCT, esetleg MRI) abnormitások kizárására, ha szükséges.

Kiváltó faktorok kezelése / kizárása

Ha allergia, környezeti irritáns vagy szemcsepp-tartósító állhat fenn provokáló tényezőként, azt mindenképpen kezelni/csökkenteni kell.

Hogyan történik a kivizsgálás?

Az első lépés mindig a részletes kórelőzmény: kontaktlencse-viselés, munkahelyi ártalmak, korábbi szemcsepp-használat, allergiás betegségek és társuló kórképek.

Ezután következik a szemészeti vizsgálat réslámpával, szükség szerint festéssel, mikrobiológiai mintavétellel. A modern diagnosztikában egyre gyakrabban alkalmaznak PCR vizsgálatot a kórokozók (például chlamydia, adenovírus) kimutatására.

Szükség esetén a szemhéjról vagy a kötőhártyából biopszia is történhet, különösen gyanús, hegesedő vagy daganatos folyamat esetén.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

• Antibiotikumok: csak igazolt bakteriális fertőzés esetén indokoltak. Bár gyorsítják a gyógyulást, a krónikus esetek egy részében felesleges köröket futunk velük.
• Vírusos esetekben tüneti kezelés és higiéné a fő út; az antibakteriális cseppek ilyenkor nem segítenek.
• Allergiás formáknál antihisztamin- vagy kombinált cseppek hatásosak, szemész felügyeletével időnként rövid szteroid-kezelésre is sor kerülhet.
• Kontaktlencsés panaszoknál szünetet kell tartani, és váltani tisztább, jobb oxigénáteresztő anyagra.
• Tartósítószer okozta gyulladásnál megoldást a preservatívmentes készítmények hozhatnak.
• Autoimmun vagy cicatrizing formáknál célzott, gyakran immunmoduláló kezelésre van szükség.

Új irány: a szemfelszíni mikrobiom

Az utóbbi évek kutatásai egyre inkább felvetik a szemfelszíni mikrobiom szerepét a tartós gyulladásokban. Úgy tűnik, hogy a baktériumflóra egyensúlyának felborulása (diszbiózis) hozzájárulhat a makacs tünetek fennmaradásához. Bár ez még kutatási terület, a mindennapokban is alkalmazható tanulság, hogy a szemhéjhigiéné, a kiváltó tényezők kerülése és a tartósítószermentes készítmények mind hozzájárulnak a szemfelszín egészségéhez.

Mit tehet Ön?

• Ha a tünetei három hétnél tovább fennállnak, forduljon szemészhez.
• Egyoldali, makacs gyulladásnál különösen fontos a kivizsgálás, mert ritkább okok is állhatnak a háttérben.
• Kontaktlencse viselése mellett tartson higiénés szünetet, és figyeljen a lencse minőségére.
• Ha régóta többféle szemcseppet használ, kérdezze meg orvosát, válthat-e tartósítószer-mentes készítményre.
• Ne próbáljon öngyógyítással hosszú hetekig kísérletezni, mert a halogatás késleltetheti a valódi diagnózist és a hatékony kezelést.

Összegezve

A nem múló kötőhártya-gyulladás nem egyetlen betegség, hanem tünetegyüttes, amely mögött sokféle ok állhat – a chlamydiás fertőzéstől a molluscumig, a kontaktlencse okozta irritációtól a daganatos vagy autoimmun folyamatokig. A siker kulcsa a pontos diagnózis, amely ma már a modern laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok segítségével egyre célzottabb lehet.

A jó hír az, hogy a legtöbb esetben létezik hatékony kezelés – de ennek megtalálásához orvosi vizsgálatra van szükség. Ne hagyja, hogy a „makacs” pirosság hónapokig rontsa a látását és a közérzetét: kérjen időben szaksegítséget.

Kapcsolódó cikk

Kötőhártya-gyulladás: ezt teheti otthon, hogy gyorsabban gyógyuljon

Rapid Q&A

Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok a nem múló kötőhártya-gyulladásról

• Mennyi ideig tarthat a kötőhártya-gyulladás normál esetben?
• A legtöbb vírusos vagy bakteriális kötőhártya-gyulladás néhány nap, legfeljebb 1–2 hét alatt rendeződik. Ha a panaszai három hétnél tovább fennállnak, érdemes szemészhez fordulnia.
• Miért nem használ az antibiotikum, ha hetek óta piros a szemem?
• Az antibiotikumok csak a bakteriális fertőzések ellen hatnak. Ha a gyulladást vírus, allergia, irritáció vagy más ok tartja fenn, a cseppek önmagukban nem segítenek – sőt, feleslegesen irritálhatják a szemet.
• Igaz, hogy a kontaktlencse miatt is lehet krónikus gyulladásom?
• Igen. A hosszú ideig viselt vagy nem megfelelően tisztított lencsék irritációt okozhatnak, ami óriás papillatúltengéshez vezethet. Ilyenkor a megoldás sokszor egy lencseszünet és a higiéné javítása.
• Miért fontos az egyoldali gyulladás?
• Ha a panaszok csak az egyik szemét érintik, és nem múlnak, mindig gondolni kell ritkább okokra is: például chlamydiás fertőzésre, molluscum contagiosumra vagy akár daganatos elváltozásra. Ezért az egyoldali, tartós pirosság mindig szemészeti vizsgálatot igényel.
• Mi az a szemfelszíni mikrobiom, és miért beszélnek róla mostanában?
• A szemfelszínen is élnek apró mikroorganizmusok, amelyek normálisan védelmet adnak. Ha az egyensúlyuk felborul, az hozzájárulhat a makacs gyulladáshoz. Ez egy új kutatási irány, de már most látszik, hogy a jó higiéné és a tartósítószer-mentes készítmények segíthetik a szemfelszín egészségét.
• Mit tehetek én, amíg orvoshoz jutok?
• Kerülje a kontaktlencsét, ne használjon többféle szemcseppet egyszerre, törölközőjét ne ossza meg másokkal, és figyeljen a kézhigiéniára. Ha a panaszai erősödnek vagy látása romlik, minél előbb keressen fel szemészt.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!