A leukémia a vérképzőszervek (csontvelő és nyirokcsomók) rosszindulatú daganatos betegsége, mely kapcsán a vérben igen nagy mennyiségben jelennek meg kóros fehérvérsejtek.
A leukémia (=fehérvérűség) a vérben a fehérvérsejtek igen magas koncentrációjára utal, de az elsőleges betegség mégis egyszerű daganat, a vérben kimutatható nagyon sok fehérvérsejt lényegében az áttétképződés jele. Nem minden nyirokdaganat jár egyúttal magas fehérvérsejt-számmal is. Vannak olyan vérképzőszervi daganatok, melyek mellett a fehérvérsejtek száma a normálisnál nem magasabb.
Attól függően, hogy az elsődleges daganat a csontvelőből vagy a nyirokcsomókból indul ki, beszélhetünk
- 1 mieloid és
- 2 limfoid leukémiáról.
A mieloid leukémia a csontvelő daganata
A csontvelőben termelődő valamelyik sejt kóros felszaporodásával, vérben történő megjelenésével jár. Attól függően, hogy melyik sejttípus osztódása válik dominánssá.
A típusai
Granulocitás leukémia
A granulociták a szervezet második védelmi vonalát jelentik, idegen anyag megjelenése esetén azonnal a helyszínre sietnek és egyszerűen felfalják a betolakodó pl. baktériumot. A granulociták is elpusztulnak a harc során, tetemeik összessége képezi a gennyet.
Monocitás leukémia
A monocita a granulociához hasonlóan "működő" falósejt, a granulocitánál nagyobb, koncentrációja jóval kisebb
Policitémia rubra vera
A vörösvérsejtek szaporodása is kontollálatlanná válhat, ilyenkor a vér jelentősen besűrűsödik.
A policitémia
(Vaquez-Osler-kór) előbb utóbb mieloid leukémiában folytatódik.
Megakariocitás leukémia
Megakariociták termelik a vérlemezkéket. Rosszindulatú burjánzása ennek a sejtféleségnek is előfordul
A limfoid leukémiákat is a felszaporodó sejttípusról nevezzük el
A nyiroksejtek lehetnek T-sejtek és B-sejtek.
- A T-sejtek felelnek a sejtes immunitásért, a betolakodó kórokozóhoz tapadva pusztítja el azt (gyilkos vagy "killer" sejt).
- A B-sejtek termelik a fajtaspecifikus ellenanyagokat.
Limfoid leukémia tehát lehet T-sejtes és B-sejtes.
Megjegyzés: a felsoroltak mellett a leukémiáknak egyéb formái és altípusai is léteznek, jelen ismertetőnk csak a klinikai szempontból legfontosabb típusok ismertetésére szorítkozik.
Mind a mieloid, mind a limfoid leukémiának van gyors lefolyású (akut) és lassú progressziójú (krónikus) formája. Ennek alapján a leukémia leggyakoribb formái:
Akut mieloid leukémia (AML)
A burjánzó kóros szövetek csakhamar kiszorítják a vörösvérsejteket és a vérzéscsillapításért felelős vérlemezkéket, miközben a kóros fehérvérsejtek, akármilyen sok is van belőlük, a szervezetet a fertőzésektől megvédeni nem tudják. Ezek a kórtani jelenségek magyarázzák az akut mieloid leukémia jellemző tüneteit:
- (1) akut immunhiányos állapot,
- (2) súlyos vérzékenység,
- (3) súlyos kezeletlen esetben AML esetén a beteg életét kórokozók által okozott vérmérgezés, vagy súlyos belső vérzések okozzák. A daganatos sejtek a vérárammal más szervekben, főként a májban és lépben okoznak áttéteket – a beteg sorsa szempontjából ezek kevésbé meghatározóak.
Akut limfoid leukémia (ALL)
Tünetei szint mindenben megegyeznek az akut mieloid leukémia kapcsán ismertetett tünetekkel, azzal a különbséggel, hogy itt a nyirokcsomók testszerte észlelhető, sokszor igen jelentős mértékű megnagyobbodása vezeti be.
Krónikus mieloid leukémia (CML)
Vezető tünete a fokozatos leromlás és a jelentős máj-lép megnagyobbodás. A beteg vérszegény, mérsékelt fokban vérzékeny. A vérben az alakilag szinte teljesen egészséges granulociták száma igen nagy, akár 100.000/mm3 is lehet. A betegség 90%-ára jellemző a Philadelphia kromoszóma megjelenése a fehérvérsejtekben (az 5. és 22. kromoszóma közötti génáthelyeződés, "transzlokáció" következménye).
A krónikus mieloid leukémia időközönként heveny mieloid leukémiába tör ki ("blasztos" fázis), és a beteg halálát végeredményben az akut mieloid leukémia szövődményei okozzák. (Blasztoknak nevezzük az éretlen, az egészséges fehérvérsejtekre alig emlékeztető fehérvérsejteket).
Krónikus limfoid leukémia (CLL)
Lassú, átlagosa 5 év lefolyású betegség, melyre a nyirokcsomó daganatok egész szervezetben történő elszaporodása jellemzi. A beteg halálát a legyengülés, és különböző fertőzések okozzák. A mindig megfigyelhető erős vérszegénység az életkilátásokat ritkán befolyásolja. A nyirokcsomó-daganat a non-Hogkin limfómák közül a limfocitás limfómák közé tartozik.
A leukémia előfordulása
Az összes leukémia gyakoriságát amerikai kutatók 12,8/100.000 fő/évre becsülik, de az egyes rasszok és etnikumok között jelentős eltérések lehetnek. A leukémia bármely életkorban bárkinél bekövetkezhet. Gyermekkorban leggyakoribban a T-sejtes limfoid leukémiák, időskorban a krónikus limfoid leukémia.
Mik a leukémia tünetei?
A leukémia tünetei sok esetben általánosak, és más betegségekhez is hasonlíthatnak. Ezért a panaszok fennállása esetén fontos a mielőbbi orvosi kivizsgálás. A tünetek lehetnek:
Általános tünetek:
- Fáradékonyság, gyengeség – a vérszegénység miatt
- Láz, visszatérő fertőzések – az immunrendszer gyengülése miatt
- Éjszakai izzadás
- Fogyás, étvágytalanság
- Általános rossz közérzet
Vérzékenységgel kapcsolatos tünetek:
- Könnyen kialakuló véraláfutások, zúzódások
- Orrvérzés vagy fogínyvérzés
- Elhúzódó vérzések sebek esetén
Vérképzőszervi tünetek:
- Halvány bőr, sápadtság – vérszegénység következtében
- Duzzadt nyirokcsomók – főként nyakon, hónaljban, ágyéknál
- Máj- és lépmegnagyobbodás – haspuffadás, teltségérzetet okozhat
Csont- és ízületi fájdalmak:
- különösen gyermekeknél lehet kifejezett
Neurológiai tünetek (főleg akut esetekben):
- fejfájás
- zavartság
- látászavar
- hányás (agyhártya-érintettség esetén)
Milyen bőrtünetei lehetnek a leukémiának?
A leukémiának lehetnek bőrtünetei is, melyek sokszor fontos figyelmeztető jeleknek számítanak, különösen akkor, ha más, szokatlan panaszokkal együtt jelentkeznek. A leukémia által érintett vérképzés és immunműködés a bőrön is megmutatkozhat. A leukémia különböző típusai eltérő módon okozhatnak bőrelváltozásokat. A leggyakoribb bőrtünetek az alábbiak lehetnek:
1. Véraláfutások, zúzódások (purpura, petechiák)
- kis, pontszerű pirosas-lilás pöttyök (petechiák), különösen az alsó végtagokon
- nagyobb, könnyen kialakuló véraláfutások, amelyek nem járnak sérüléssel
- oka: alacsony vérlemezkeszám (trombocitopénia), amely gyakori a leukémiás betegekben
2. Halvány bőrszín
- a vérszegénység következményeként a bőr sápadttá válik
- gyakran általános fáradtság és gyengeség kíséri
3. Bőr alatti csomók vagy duzzanatok
- különösen a mieloid leukémiáknál fordulhat elő ún. leukémia cutis, ahol a leukémiás sejtek közvetlenül a bőrbe vándorolnak
- ezek kemény, fájdalmatlan csomók, elszíneződött vagy normál bőrön
4. Viszketés, kiütések, ekcémaszerű tünetek
- főként a krónikus leukémiákhoz társulhat
- nem specifikus, de makacs bőrviszketés hátterében hematológiai betegség is állhat
- bizonyos esetekben előfordulhatnak a csalánkiütéshez hasonló bőrelváltozások, különösen közvetett módon, például a leukémiával járó immunrendszeri változások, gyógyszerek vagy más szövődmények következtében.
5. Fertőzésekre utaló bőrelváltozások
- gyakori, nehezen gyógyuló sebek, gombás vagy bakteriális bőrfertőzések
- a fehérvérsejtek funkciózavara miatt a bőr védekezőképessége is romlik
6. Sárgaság, pigmentációs zavarok
- ritkábban, főleg szövődményként májérintettség vagy gyógyszerhatás miatt
A leukémia okai
A leukémia minden bizonnyal döntően környezeti eredetű betegség, közvetlen kiváltó oka a DNS-láncban megtalálható, a génekkel együtt öröklődő, a gének kijavításáért felelős szupergének mutációja. Ha egy sejtet genetikai károsodás éri, a szupergének a sejtosztódást leállítják mindaddig, amíg a reparáló enzimek a hibát ki nem javítják – ez átlagosan 48 óra. A szupergének károsodása esetén a károsodott génállományú sejt szaporodása fékezetlenül folytatódik.
A génhibát kiváltó okok már kevésbé ismertek. Az ionizáló sugárzás egy egyetlen környezeti ártalom, melynél igazolt, hogy képes leukémiát kiváltani (amint az sugárkezelteknél, Hirosimában, Nagaszakiban, Csernobilban is megfigyelhető volt.
Egyéb környezeti ártalom lehet az Epstein-Barr vírusfertőzés (Burkitt-limfóma), és a szerzett immunhiányos állapot (AIDS).
A testi kromoszómához kötött lappangva (autoszomális recesszív módon öröklődő) Fanconi anémia esetén is gyakoribb a leukémia, akárcsak a Down-szindróma esetében. Mindez arra utal, hogy létezhetnek olyan génhibák, melyek kapcsán a szupergének sérülékenyebbek a szokásosnál.
Az esetek döntő többségében a leukémia kiváltó okát megnevezni nem tudjuk.
A leukémia kivizsgálása
A diagnózis két alappillére a vérképvizsgálat és a szövettani vizsgálat (mieloid leukémia esetén a csontvelő, limfoid leukémia esetén a nyirokcsomó szövettani vizsgálata).
A vérképvizsgálat lehet kvantitatív (a sejtek egyszerű megszámolása és lehet kvalitatív (az egyes fehérvérsejt-típusok arányainak meghatározása.
Normális kvalitatív vérkép a következő:
- Granulociták 55-70%
- Limfociták 25-40%
- Monociták 2-6%
- Bazofil granulociták1-2%
- Eozinofil granulociták 1% körül
Olykor a fehérvérsejtszám leukémia esetén nem, vagy csak mérsékelten magasabb, de normálisnál jelentősen nagyobb arányban jelenlévő fehérvérsejt forma leleplezi a betegséget.
Szövettani vizsgálathoz vizsgálati anyagot legtöbbször a szegycsontból vesznek, limfoid leukémia esetén a sebészileg eltávolított nyirokcsomó szolgáltat vizsgálati anyagot.
A leukémia lefolyása
Kezelés nélkül minden leukémia fajtának megvan a reá jellemző túlélési ideje. Akut leukémiáknál ez legfeljebb egy év. Krónikus mieloid leukémia esetén átlagosan 3-4, idősebb kori limfoid leukémiáknál kb. 5 év.
Ma már az egyre hatékonyabb kezelés ezeket a szabályokat átírja. Az imatinib hatóanyagot tartalmazó új gyógyszer bevezetése a krónikus mieloid leukémia túlélési idejét 5-8 évre módosította. Akut mieloid leukémiáknál a csontvelőátültetés akár végleges gyógyulást is eredményezhet. Általában elmondható, hogy természetes körülmények között minél gyorsabb lefolyású a leukémia, annál érzékenyebb a citosztatikus kemoterápiára vagy a csontvelő besugárzására. A krónikus limfoid leukémia lefolyása az elmúlt évtizedekben sem változott.
A leukémia terápiája
A leukémia kezelésében a citosztatikus kemoterápia játssza a fő szerepet. Blasztos fázisban ún. kízisgyógyszereket (ill. kombinációkat) alkalmaznak (citozin, arabinozin, etopozid, mitoxantron, stb.). A közvetlen életveszély elmúltával fenntartó kemoterápiát végeznek tabletták formájában (CVP = cicklofoszfamid, vinkrisztin, prednisolon, COPP = ciklofoszfamid, oncovin, prokarbazin, prednisolon, imatinib, ciklofoszfamid monoterápia, stb.)
A beteg vérképét, csontvelőkenetét rendszeresen ellenőrizni kell a blasztos krízis idejekorán történő felismerése céljából.
A leukémia gondozása, életvitel
A leukémia, részben az alapbetegség sajátosságai, részben a gyógyszerek hatására, immungyengített állapot. Különös gondot kell tehát fordítani a fertőzések elkerülésére
- Influenzajárványos időszakban kerülni kell a tömeget.
- Védőoltás idejekorán meg kell kapnia, de lehetőleg élő kórokozót nem tartalmazó oltóanyagot szabad használni.
- Hőemelkedés, láz esetén részletes belgyógyászati kivizsgálás, erélyes antibiotikus kezelés indokolt.
- Fontos a személyi higiénia, gyakori kézmosás, stb.
- Az immunhiány nőknél gyakorta hüvelygyulladásokban is megmutatkozhat. Célszerű negyedévente nőgyógyászati kontrollvizsgálaton megjelenni.
Az immunhiány nőknél gyakorta hüvelygyulladásokban is megmutatkozhat. Célszerű negyedévente nőgyógyászati kontrollvizsgálaton megjelenni.
Bármilyen további kérdése merülne fel a betegnek, haladéktalanul családorvosához kell fordulni tanácsért.
Egyéb tudnivalók
A gyógyult nő nyugodtan vállalhat terhességet. Terhesség nem javasolt aktív betegség és egyes citosztatikus kezelések során (ciklofoszfamid, azatioprin, stb.). A metotrexát a legsúlyosabb méreg a magzat számára, ennek szedése jelenti a terhesség legkomolyabb ellenjavallatát.
A férfiak a kezelés hatására és átmenetileg meddővé válhatnak. A kezelés felfüggesztésével és a betegség gyógyulásával a fogamzóképesség többnyire visszatér. Mivel nincs olyan környezeti ártalom, mely a spermiumok által közvetítene veleszületett rendellenességet, a férfi gyógyszerek szedése mellett is vállalhat gyermeket. A meddőség fokozott kockázata miatt, amennyiben a beteg férfi gyógyulása után szeretne gyermeket, érdemes igénybe venni a spermabankok szolgáltatását.
Gyakori kérdések a leukémiáról
Mi a leukémia?
A leukémia a vérképző rendszert érintő rosszindulatú betegség, amelynek során a csontvelőben kóros fehérvérsejtek szaporodnak fel. Ezek kiszoríthatják a normális vérsejtek képződését, ezért vérszegénység, fertőzésekre való hajlam és vérzékenység is kialakulhat.
Milyen típusai vannak a leukémiának?
A leukémiákat több szempont alapján csoportosítják. A legfontosabb négy típus az akut limfoid leukémia (ALL), az akut mieloid leukémia (AML), a krónikus limfoid leukémia (CLL) és a krónikus mieloid leukémia (CML). Az akut leukémiák gyorsan romolhatnak és mielőbbi kezelést igényelnek, míg a krónikus formák gyakran lassabban alakulnak ki.
Melyek a leukémia leggyakoribb tünetei?
Jellegzetes lehet a tartós fáradtság, gyengeség, sápadtság, visszatérő vagy elhúzódó fertőzések, láz, éjszakai izzadás, megmagyarázhatatlan fogyás, könnyen kialakuló véraláfutások, orrvérzés vagy más vérzés. Előfordulhatnak csont- és ízületi fájdalmak, valamint nyirokcsomó-megnagyobbodás is.
Okozhat a leukémia fáradtságot?
Igen. A leukémia következtében kialakuló vérszegénység csökkentheti a szervezet oxigénellátását, ami fáradékonyságot, gyengeséget és terhelésre jelentkező légszomjat okozhat. A fáradtság azonban önmagában nem jelenti azt, hogy leukémia áll a háttérben.
Milyen vérkép utalhat leukémiára?
Leukémiában a teljes vérkép több értéke is eltérhet a normálistól. Előfordulhat nagyon magas vagy alacsony fehérvérsejtszám, vérszegénység és alacsony vérlemezkeszám. Fontos, hogy egy eltérő vérkép önmagában nem bizonyítja a leukémiát, mert számos fertőzés és más betegség is okozhat hasonló eltéréseket.
Kimutatható-e a leukémia egy egyszerű vérvétellel?
A vérkép és a vérkenet fontos kiindulópont lehet, és felvetheti a leukémia gyanúját. A pontos diagnózishoz azonban általában további hematológiai vizsgálatok szükségesek, amelyek között csontvelővizsgálat, áramlási citometria, valamint genetikai és molekuláris vizsgálatok is szerepelhetnek.
Minden leukémiás betegnek szüksége van csontvelővizsgálatra?
A diagnózis felállításában a csontvelővizsgálat sok esetben alapvető jelentőségű, különösen akut leukémiák gyanújakor. A vizsgálat segítségével meghatározható a kóros sejtek típusa és számos olyan genetikai eltérés is azonosítható, amely a kezelés megválasztásában fontos lehet.
Fertőző betegség okozhat leukémiát?
A leukémia nem fertőző betegség, és nem lehet „elkapni” egy leukémiás embertől. Bizonyos vírusfertőzések ugyanakkor egyes leukémiatípusok kialakulásának kockázatával összefügghetnek, de ezek jelenléte önmagában nem jelenti azt, hogy valaki leukémiás lesz.
Örökölhető a leukémia?
A leukémia többsége nem közvetlenül öröklött betegség. Bizonyos öröklött genetikai állapotok növelhetik egyes leukémiák kockázatát, de a legtöbb esetben szerzett genetikai változások állnak a betegség hátterében.
Gyermekeknél is kialakulhat leukémia?
Igen. A leukémia a gyermekkor egyik leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegsége. Gyermekeknél leggyakrabban az akut limfoid leukémia fordul elő, de akut mieloid leukémia is kialakulhat.
Mi okozza a leukémiát?
A leukémia hátterében a vérképző sejtek genetikai változásai állnak, amelyek miatt a kóros sejtek szabályozatlanul szaporodnak. A legtöbb esetben nem lehet egyetlen konkrét kiváltó okot megnevezni. Bizonyos tényezők – például egyes korábbi daganatellenes kezelések, nagyobb ionizáló sugárterhelés vagy bizonyos genetikai eltérések – növelhetik a kockázatot.
Van-e köze a leukémiának a sugárzáshoz?
A nagy dózisú ionizáló sugárzás bizonyítottan növelheti egyes leukémiák kialakulásának kockázatát. A mindennapi életben előforduló, kis dózisú sugárterhelések és az orvosi képalkotó vizsgálatok kockázata azonban más nagyságrendű, és az egyéni kockázatot mindig az adott vizsgálat vagy expozíció alapján kell megítélni.
Gyógyítható a leukémia?
A válasz a leukémia típusától, genetikai jellemzőitől, a beteg életkorától, általános állapotától és a betegség kezelésre adott válaszától függ. Egyes leukémiák jól kezelhetők és tartós remisszió érhető el, míg más formák hosszú távú kezelést és ellenőrzést igényelnek.
Hogyan kezelik a leukémiát?
A kezelés típusa a leukémia altípusától függ. Alkalmazhatnak kemoterápiát, célzott gyógyszereket, immunterápiát, illetve bizonyos esetekben vérképző őssejt-transzplantációt. Egyes leukémiák esetében a célzott és immunológiai kezelések különösen fontos szerepet kaptak az elmúlt években.
Mi a leukémia remissziója?
Remisszióról akkor beszélnek, ha a betegség jelei és a kóros sejtek mennyisége a kezelés hatására jelentősen csökkennek, és a vizsgálatok alapján nem mutatható ki aktív betegség az adott kritériumok szerint. A remisszió nem minden esetben jelent végleges gyógyulást, ezért rendszeres ellenőrzésre lehet szükség.
Milyen szerepe van a genetikai vizsgálatoknak leukémiában?
A genetikai és molekuláris vizsgálatok segíthetnek pontosan meghatározni a leukémia típusát és azonosítani olyan eltéréseket, amelyek prognosztikai vagy terápiás jelentőségűek. Egyes genetikai változások alapján célzott gyógyszeres kezelés is választható.
Milyen életkilátásokkal jár a leukémia?
Az életkilátások nagyon különbözőek lehetnek. Nem lehet egyetlen túlélési arányt megadni minden leukémiás betegre, mert az eredmények jelentősen eltérnek például ALL, AML, CLL és CML esetén, és az életkor, a genetikai eltérések, a betegség stádiuma és a kezelésre adott válasz is számít.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni leukémia gyanúja miatt?
Tartós vagy megmagyarázhatatlan fáradtság, visszatérő fertőzések, ismeretlen eredetű láz, éjszakai izzadás, jelentős fogyás, szokatlan vérzések vagy gyakori véraláfutások esetén érdemes orvosi kivizsgálást kérni. Ezeknek a tüneteknek számos, a leukémiánál jóval gyakoribb oka is lehet, de tartósságuk vagy halmozódásuk indokolhatja a vérkép ellenőrzését.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
