Megfázás vagy influenza? Így különböztetheti meg a kettőt egymástól
Bizony, nem egyszerű különbséget tenni a két betegség között.
A vírusos eredetű felső légúti fertőzések tavaszig nagy valószínűséggel velünk maradnak - de a nyár sem feltétlen kivétel. De vajon honnan lehet tudni, hogy mi okozza a kellemetlen tüneteket és mit lehet a gyógyulás érdekében tenni?
Nyáron is lehetek influenzás?
Igen, bár ez jóval ritkább eset. Az influenza hagyományosan a késő ősztől kora tavaszig tartó időszakban okoz tömeges megbetegedéseket, ám egyedi esetek a meleg hónapokban is előfordulhatnak. Ennek hátterében több tényező is állhat:
- 1 Utazás és zárt terek: nyáron sokan utaznak repülőn, vonaton vagy busszal, ahol a klímaberendezések és a zárt levegő kedveznek a légúti vírusok terjedésének. Egy fertőzött személy könnyen továbbadhatja a vírust a környezetében tartózkodóknak.
- 2 Legyengült immunrendszer: ha valaki kimerült, kialvatlan, stresszes vagy krónikus betegségben szenved, akkor a szervezete kevésbé hatékonyan védekezik a vírusok ellen, még nyáron is.
- 3 Vírusvariánsok és globális mozgás: a világ különböző részein eltérő influenza-időszakok vannak. A déli féltekén például épp tél van nyáron – így egy utazás során könnyen „hazahozhatjuk” a vírust.
- 4 Tünetek összetévesztése: nyáron más vírusok is okozhatnak influenzaszerű tüneteket – például adenovírusok vagy enterovírusok –, amelyek lázzal, izomfájdalommal, torokfájással és gyengeséggel járhatnak. Ezeket a beteg gyakran influenzának gondolja, még ha nem is az.
Ezek az influenza és a megfázás legfőbb tünetei
A felső légúti fertőzések, a nátha, megfázás és influenza leggyakoribb tünetei közé tartozik az orrdugulás és orrfolyás, a torokfájás, a köhögés és tüsszögés, a fejfájás, az étvágytalanság, az általános gyengeség, illetve a láz vagy hőemelkedés. A felső légúti fertőzésekre javasolt gyógyszerek is ezeket a tüneteket enyhíthetik, ezzel elviselhetőbbé teszik a gyógyulás napjait, de van néhány házi gyógymód is, ami segíthet.
Van, aki alig érzi meg, hogy valami nincs rendben a szervezetében, másokat viszont akár hosszabb időre is ledönthet a lábáról a betegség. Gyakran még akkor is szembe kell néznünk ezekkel a betegségekkel, ha mindent megteszünk azért, hogy elkerüljenek minket a fertőzések (vagyis, gyakran mosunk kezet, sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, eleget alszunk és lehetőség szerint naponta töltünk a szabadban egy kis időt).
Hogyan lehet megkülönböztetni az influenzát a megfázástól?
A megfázás és az influenza tüneteik alapján hasonlóak lehetnek, ám vannak jellemző különbségek, amelyek segíthetnek azonosítani, melyikkel állunk szemben.
A megfázás tünetei általában fokozatosan jelentkeznek és enyhébb formában. Jellemzően ritkán okoz magas lázat, inkább enyhe láz kíséri, ha egyáltalán jelen van. A megfázás gyakori tünetei közé tartozik az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés és torokfájás. Emellett előfordulhat enyhe vagy közepes köhögés is. A testfájdalmak és a fejfájás ritkák, és ha jelentkeznek, inkább enyhe formában fordulnak elő. A megfázás gyakran csak enyhe fáradtságot okoz, és kevésbé valószínű, hogy étvágytalanságot vált ki.
Az influenza tünetei ezzel szemben hirtelen és intenzíven jelentkeznek. Gyakran magas lázzal kezdődik, amely hirtelen emelkedik. Az influenza súlyos test- és izomfájdalmakat, erős fejfájást és jelentős fáradtságot okozhat, amely akár hetekig is eltarthat. A köhögés gyakran száraz és súlyos, és bár torokfájás is előfordulhat, nem ez a legjellemzőbb tünet. Az orrfolyás és orrdugulás ritkább az influenzánál, mint a megfázásnál. Gyakori az étvágytalanság, és különösen gyermekeknél előfordulhat hányinger és hányás is.
Bár mindkét betegség tünetei általában néhány nap alatt enyhülnek, az influenza súlyosabb szövődményeket is okozhat, mint például tüdőgyulladást, különösen időseknél, gyermekeknél, valamint krónikus betegségekkel küzdő egyéneknél. A megfázás ritkán vezet komoly szövődményekhez, bár elhúzódó esetekben arcüreggyulladáshoz vagy középfülgyulladáshoz vezethet.
Ezt teheti a könnyebb lélegzetvételért
A felső légúti fertőzésekkel összefüggő orrdugulás és orrfolyás rendkívül kellemetlen tünet, és gyakran még az éjszakai pihenésünket is megzavarja, ha nem kapunk levegőt. A letapadt váladékban ráadásul a kórokozók is könnyebben elszaporodhatnak. Fontos éppen ezért a váladék minél hatékonyabb fellazítása és eltávolítása (pl. az orrfújáson keresztül).
Igen hatékony lehet ebben az illóolajos vagy gyógynövényes gőzölés: forraljunk fel 3-4 deci vizet, öntsük egy edénybe, majd egy törülközőt a fejünkre borítva óvatosan hajoljunk az edény fölé. Legalább öt percig próbáljuk meg belélegezni a gőzt. A vízbe tehetünk teafa, borsmenta vagy eukaliptusz illóolajat, kakukkfüvet vagy oreganót is. Ha az arcunk gőzölését nem tartjuk annyira kellemesnek, hatékony lehet a forró, gyógynövényes vagy illóolajos fürdő is (ez még a fájó izmoknak, ízületeknek is jót tehet)! A gőzölés azonban nem ajánlott a kisgyermekeknek, a várandós kismamáknak és azoknak, akiknek magas a vérnyomása vagy szívproblémái vannak.
Praktikák torokfájás ellen
Az egyik legegyszerűbb, egyben leghatásosabb gyógymód a torokfájás enyhítésére a sós vizes öblögetés. Egy pohár meleg vízbe keverjünk el 1 teáskanál sót, öblögessünk egy-egy korttyal, majd köpjük ki. Naponta többször is érdemes megismételni! A sós víz nemcsak a kellemetlen tüneteket enyhíti, de hozzájárulhat a kórokozók elleni küzdelemhez és ahhoz is, hogy a betegségeket okozó baktériumok elszaporodjanak a torokban. Öblögethetünk hígított és mézzel ízesített almaecettel is!
Ha a torokfájás mellé rekedtség, illetve kellemetlen, kaparó érzés is társul, érdemes biztosítani az otthonunk levegőjének megfelelő páratartalmát, például párologtatás segítségével. A száraz levegő ugyanis tovább irritálhatja az egyébként is igénybe vett légutakat, nyálkahártyákat. Természetesen, a dohányzást, dohányfüstöt javasolt mellőzni betegségek idején!
Ilyen ételeket egyen, ha náthás, megfázott
Több kutatás is bizonyította már, hogy a zöldségekkel teli húsleves nemcsak a léleknek tesz jót, de valóban olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek segítik a gyógyulást: a leves hozzájárul például a folyadék és sópótláshoz, könnyen emészthető és kellemes íze még annak is jól esik, akinek egyébként nincs étvágya. Ha nem szívesen esszük a főtt zöldségeket vagy éppen a húst, készíthetünk krémleveset is a hozzávalók összeturmixolásával! A hús- vagy zöldséglevest érdemes olyan fűszerekkel ízesíteni, melyeket évszázadok óta használnak a betegségek ellen; ilyen például a gyömbér, a fokhagyma, a hagyma vagy a kurkuma.
Nagyanyáink módszere szerint a forró, mézes tea – például hársfából, bodzából vagy csipkebogyóból – különösen jót tesz a betegségek idején. Valóban, a gyógynövények, a folyadék és a méz rendkívül pozitív hatásai gyorsíthatják a gyógyulásunkat, de érdemes hagyni egy kicsit kihűlni a teát, mielőtt belekeverjük a mézet (így a hatóanyagai megmaradnak). Ha azonban úgy érezzük, hogy hűvösebb enni- vagy innivaló jobban esne a fájós toroknak, kipróbálhatjuk a gyümölcsből készült jeges "nyalókát" is. A hideg enyhítheti a kellemetlen tüneteket, és a közkeletű vélekedéssel ellentétben nem ez okozza a fertőzéseket!
Konzultáljon orvossal
Bármilyen házi módszertől reméljük is a gyógyulást, időnként elkerülhetetlen lehet, hogy orvossal is beszéljünk. A vírusos fertőzésekkel egy időben, vagy közvetlenül azokat követően ugyanis olyan bakteriális fertőzések is megtámadhatják a szervezetünket, amelyek gyógyszeres kezelést igényelnek.
Mindenképpen hívja fel az orvost:
- ha 5 napon belül nem javul (vagy éppen romlik) az állapota.
- ha nagyon erős fájdalmai vannak.
- ha nem tud nyelni vagy éppen nehézséget, fájdalmat okoz a lélegzetvétel.
- ha tartósan (akár több napon keresztül) magas láza van.
- ha sűrű váladékot köhög fel, vagy ha a nyálban, a felköhögött váladékban vért fedez fel.
Védőoltás - kérje a háziorvostól
Érdemes tudni, hogy az influenza elleni védőoltás minden évben segíthet csökkenteni a betegség kialakulásának kockázatát, illetve ha mégis elkapja, általában enyhébb lefolyású marad. A védőoltást különösen ajánlják időseknek, kisgyermekeknek, várandósoknak, valamint krónikus betegségben (például cukorbetegségben, szívbetegségben vagy asztmában) szenvedőknek. A vakcina minden ősszel elérhető a háziorvosoknál, és fontos megjegyezni, hogy az immunitás kialakulásához legalább két hétre van szükség.
A szervezet általános védekezőképessége (immunitása) is sokat számít a fertőzések elleni küzdelemben. Ezt nemcsak a kiegyensúlyozott étrenddel, hanem célzottan – például D-vitamin pótlással – is támogathatjuk, különösen a téli hónapokban, amikor a napsütéses órák száma kevés. A D-vitamin-hiány összefüggésbe hozható a légúti fertőzések iránti fokozott érzékenységgel, ezért érdemes háziorvossal konzultálni a megfelelő pótlásról.
Külön figyelmet érdemel az is, hogy a fertőzések megelőzésében a kézhigiénia kulcsszerepet játszik. Egy gyors kézmosás nem elegendő: legalább 20 másodpercig tartson, és fedje le az ujjközöket, a kézhátat és a hüvelykujjakat is. Különösen fontos ez étkezés előtt, illetve tömegközlekedés után hazaérve. Ha nincs lehetőség vízzel kezet mosni, használjunk alkoholos kézfertőtlenítőt.
Végül, ne felejtsük el, hogy a betegségekből való felépülés nemcsak fizikai, hanem mentális pihenést is igényel. A stressz csökkentése, a megfelelő alvás és a fokozatos visszatérés a napi tevékenységekhez mind-mind segítik a regenerációt. Ne rohanjon vissza a munkába vagy iskolába közvetlenül a tünetek enyhülése után – még néhány nap pihenés csodát tehet az immunrendszerével.
Ez a 3 tünet jelzi, hogy torokfájására már antibiotikum kell
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
