Méhnyakrák

A méhnyakrák leggyakrabban 30 és 60 éves kor között fordul elő, nők körében az emlőrák után a méhnyakrák a második daganattípus, amely a leggyakrabban halálos szövődményekkel jár. Mindez azért tragikus, mert a méhnyakrák elburjánzása megelőzhető, a betegség idejében felismerve meggyógyítható.

Kiket fenyeget a méhnyakrák?

A tudomány mai álláspontja szerint a méhnyakrák kialakulásában nincs jelentős szerepe a genetikai öröklődésnek. Régóta ismert ugyanakkor, hogy a méhnyakrák gyakran ugyanazon népcsoportokban jelentkezik, mint egyes fertőző nemibetegségek. Kockázatot jelent a tizenéves korban megkezdett szexuális élet, a partnerek nagy száma, beleértve a férfipartner nagy számú megelőző vagy párhuzamos kapcsolatát (promiscuitas). A fertőzés terjedését a rossz szociális és higiénés körülmények is elősegítik. Mindez az úgynevezett humán papilloma-vírussal (HPV) van összefüggésben. (Videofilm a HPV-ről)

Mindemellett növelheti a kockázatot a többszöri szülések általi méhnyaksérülés, de hajlamosító tényező a dohányzás is, mivel a cigarettából a szervezetbe kerülő több ezer rákkeltő anyag közül számos a méhnyakon választódik ki a szervezetből, így roncsolja annak szövetállományát.

Megfigyelték, hogy a méhnyakrák kialakulásának előfordulási valószínűsége alacsonyabb az apácák között, monogám párkapcsolatokban, a nem dohányzók és a kevesebb gyermeket vállalók között, továbbá azokban a kultúrákban, ahol általános szokás a férfiak körülmetélése. Ebből következően a legalacsonyabb megbetegedés és elhalálozás Izraelben van, az egyik legrosszabb statisztikai mutatókkal pedig Dél-Afrika rendelkezik. A daganatképződés kockázatát nemcsak a HPV-vírus, hanem más nemibetegségek (herpesz, klamídia) is növeli.

HPV: vírusok és a méhnyakrák, visszafertőző férfiak

A humán papilloma-vírus (HPV) nem egyetlen kórokozó: az elnevezés egy több tucatnyi vírust magában foglaló víruscsaládot jelöl. A szexuális aktivitással arányosan növekszik a HPV-fertőzöttség kockázata is, amelyet fokoz az, ha az illető gyakran váltogatja a partnerét, valamint ha a férfipartnernek sok más kapcsolata volt/van. A férfiaknál a vírus jelenléte rendszerint nem okoz valódi megbetegedést.

A vírusfertőzés nem önmagában okoz rákot: a fertőzöttség révén a megtámadott szerven nagyobb az esélye annak, hogy kóros sejtburjánzás következik be. Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy a HPV-vírussal fertőzött nők többségében nem alakul ki a méhnyakrák: lehetséges, hogy tünetek híján sohasem szerez tudomást önmaga fertőzöttségéről. A méhnyakrákkal diagnosztizált nők jelentős többségében ugyanakkor jelen van a HPV-vírus. (A vírus jelenlétére utalhat pl. szemölcsök megjelenése.)

A fentiekből következik, hogy a méhnyakrákból kigyógyított nőknél fennáll a visszafertőződés veszélye, ezért fontos, hogy partnerük is vegyen részt egy vizsgálaton, ahol megvizsgálják, jelen van-e szervezetében a HPV-vírus, s eldőlhet, van-e szükség annak kezelésére.

A teljes cikk olvasásához kérem kattintson ide>>>

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!