Egy friss kutatás szerint az emberi agy öt jól elkülöníthető korszakon megy át élete során
Egy friss tanulmányban felvázolták az emberi agy különböző korszakait az életünk során.
Az emberi agy egész életünkben azon dolgozik, hogy alkalmazkodjon: új emlékeket raktároz, régieket töröl vagy éppen újraszervez, miközben változó környezetünkhöz igazítja gondolkodásunkat. Egy friss kutatásban a tudósok arra próbáltak rájönni, hogy hogyan alakul át az idegi hálózatok szerkezete születéstől egészen idős korig – és azt találta, hogy ez a folyamat öt jellegzetes korszakra bontva zajlik.
A vizsgálatot a Nature Communications közölte, és bár a tudomány még korántsem tart ott, hogy minden részletet bizonyító erővel ismerjen, az eredmények új megvilágításba helyezik fejlődésünket, mentális egészségünket és azt, hogy agyunk mikor, miért válik érzékenyebbé bizonyos betegségekre.
Miért érdekes ez a felismerés?
A korábbi elképzelések szerint gondolkodási képességeink egyre fejlődnek, majd valahol középkorban elérik a csúcsot – végül lassú hanyatlás indul. Az új kutatás ezt árnyalja: agyunk nem lineárisan változik, hanem különálló korszakokon halad át, olyan fordulópontokkal, ahol a neurális hálózatok szerkezete ugrásszerű átalakuláson megy keresztül.
A tudósok négy prominens fordulópontot azonosítottak: 9, 32, 66 és 83 éves korban. A közöttük lévő időszakok mindegyike más-más idegi működésre, más fejlődési–öregedési mintázatra utal.
Hogyan készült a térkép az agyról?
A kutatók mintegy 3800 résztvevő MRI-diffúziós vizsgálatait elemezték, újszülöttkortól 90 éves korig. Ez a módszer a vízmolekulák mozgását követi az agyban, ami alapján megállapítható, mely idegpályák aktívak, milyen irányúak és mennyire szervezettek.
Ezek a „víznyomok” olyanok, mintha egy vezetékekkel átszőtt város térképét rajzolnák ki: látni lehet, hol futnak a nagy forgalmú útvonalak, és mikor kezd ritkulni, esetenként szétesni a hálózat.
Bár ideális esetben ugyanazt a személyt szkennelnék végig a teljes élete során, ez technológiai okokból lehetetlen, hiszen néhány évtizede még nem volt elérhető a mai pontosságú MRI. Éppen ezért a mostani térkép különböző vizsgálatokból gyűjtött adatok harmonizálásával született – ami kétségtelenül kihívást jelent. A kutatás független szakértője, Rick Betzel neurobiológus fel is hívta a figyelmet arra, hogy az adathalmazok sokfélesége torzíthat, ugyanakkor a szerzők rendkívül nagy gondossággal dolgoztak.
Az agy öt korszaka
1. korszak: a gyors fejlődés ideje – 0–9 éves kor
Életünk első évtizedében az agy olyan intenzitással fejlődik, amely később már soha nem ismétlődik meg. A szürkeállomány (a sejttestek) és a fehérállomány (az idegrostok) is rohamosan növekszik. Ebben a szakaszban:
- rengeteg új kapcsolat épül ki
- a fölösleges szinapszisokat „metszi” a fejlődő agy
- kialakulnak az alapvető idegi hálózatok
Ez az időszak meghatározza a későbbi tanulási mintákat, figyelmi képességet és érzelmi fejlődést.
2. korszak: a hatékonyság csúcsa – 9–32 év
A kutatás szerint csak ebben az életkorszakban válik az agyunk látványosan hatékonyabbá. A hálózatok gyors kommunikációra rendezkednek be, és nagyfokú integráció jellemzi őket: az egyes területek képesek összedolgozni, komplex feladatokat megoldani.
Érdekesség, hogy a legtöbb mentális zavar is ekkor jelenik meg (pl. depresszió, szorongás, bipoláris zavar, skizofrénia). A kutatók szerint ennek oka, hogy a gyors átrendeződés és érési folyamat sebezhetővé teszi a rendszert – mintha egy nagyszabású felújítás közben könnyebben megbillennek az épület egyes részei.
3. korszak: a stabil évek – 32–66 év
A felnőttkor nagy részét „idegi egyensúly” jellemzi. Az agy továbbra is változik, de már jóval lassabban, finomhangolásként:
- fennmaradnak a kialakult hálózatok
- az idegi útvonalak stabilizálódnak
- a gondolkodásmód, személyiség és intelligencia ritkán mutat éles fordulatot
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az agy tétlen lenne: épp ellenkezőleg, ez az időszak kiváló a tanulásra, új készségek elsajátítására, mert a hálózatok még rugalmasak, de nem ingatagok.
4. korszak: az átrendeződés kezdete – 66–83 év
Itt jelenik meg egy új jelenség, a kutatók által „modularitásnak” nevezett folyamat. A hálózatok egyre inkább elkülönülnek:
- a különböző agyi területek kevésbé kommunikálnak egymással
- az információáramlás lokálisabbá válik
- a nagy integrált rendszer kisebb „szigetekre” töredezik
Ezt a hétköznapi életben sokan úgy élik meg, hogy lassabban váltanak feladatok között, nehezebben koncentrálnak több dologra egyszerre, vagy kicsit több idő kell egy-egy új információ feldolgozásához.
5. korszak: az összeköttetések visszahúzódása – 83 év felett
Ekkor már jól látható a kapcsolatok gyengülése. Az agy egyre inkább az egyes, jól bejáratott magterületekre támaszkodik. Nem véletlen, hogy:
- a rutinok, megszokott minták könnyebben mennek
- a komplex feladatok nagyobb kihívást jelentenek
- a memóriacsökkenés egyre gyakoribb
A kutatók szerint ez természetes folyamat – nem jelenti azt, hogy mindenki kognitív hanyatlásba kerül, sokkal inkább az idegi gazdaságosság jegyeit mutatja.
Miért fontos mindez?
Agyunk korszakainak megismerése új távlatokat nyit a:
- mentális betegségek megelőzésében, hiszen látható, mikor vagyunk sebezhetőbbek,
- neurológiai kórképek kutatásában, hiszen pontosabb időszakokhoz köthetők a változások,
- fejlődéspszichológiában, mert érthetővé válik, miért más a gyermek, a fiatal felnőtt és az idős agy működése,
- egészséges öregedés támogatásában, hiszen kiderül, mikor mely idegi funkciót érdemes védeni vagy fejleszteni.
Rick Betzel, a Minnesotai Egyetem agykutatója szerint a felismerés ígéretes, de még messze a végleges igazságtól. Ahogy ő fogalmazott: „Érdekes ötlet. Lássuk, mit mutat majd néhány év múlva a tudomány.”
Így reagál az agy, amikor hirtelen minden megváltozik körülöttünk
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
