Mitől fáj az alkarom? Ezt teheti ellene otthon
Az alkar, a kéz és a kar szinte minden mozdulatában részt vesz, így a fájdalma erősen behatárolhatja a mindennapi életet. Mutatjuk az okokat, a kezelési és a megelőzési lehetőségeket!
Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint ez a testrész számos ok miatt fájdalmassá válhat, a kezelést éppen ezért csak a pontos diagnózisra lehet építeni.
Mi okozhatja az alkarfájdalmát?
Az alkarban a kéz hüvelykujj felőli oldalán végighúzódó orsócsont és a kisujj felőli oldalon végighúzódó singcsont a csukló és a könyök között futnak végig. Ez az elhelyezkedés az oka annak, hogy az alkar a kar és a kéz mozdulataiban is részt vesz, vagyis ha megsérül vagy más ok miatt fáj, szinte minden mozdulatunkat behatárolja. Nem csak az olyan speciális mozgások válhatnak nehézkessé vagy lehetetlenné, mint a gépelés, de akár a tárgyak megfogása is.
Mi minden válthatja ki az alkar fájdalmat?
- Sérülés: egy akut trauma, például esés miatt akár el is törhetnek az alkar csontjai, sérülhetnek a szalagok és az inak.
- Túlterhelés: bizonyos sportok, például a tenisz vagy a súlyemelés, nagy megterhelést jelenthetnek az alkar izmaira, amelyek könnyen meghúzódhatnak. De nem csak az ilyen nagy erőkifejtéssel járó tevékenységek miatt terhelődhet túl az izom, hiszen például a számítógépes munkavégzés kapcsán is meglehetősen gyakori az ún. repetitive stain injuries (RSI), magyarul az ismétlődő megterhelés okozta sérülés.
- Idegi nyomás: alagút szindróma az összefoglaló neve annak a fájdalommal, zsibbadással, izomgyengeséggel járó tünetegyüttesnek, amelyért az adott területet beidegző idegnyomódások felelősek. A panaszok a kezdeti zsibbadástól a később bekövetkező érzéskiesésig és fájdalomig terjedhetnek. Súlyos esetben kialakulhat az izomgyengeség és az izomsorvadás is az ideg által ellátott területen.
- Arthritis: ízületi gyulladás jelentkezhet a csuklóban és a könyökben is, a fájdalom pedig az alkarban is jelen lehet.
A kezelés a diagnózis függvénye
Akik fájlalni kezdik az alkarjukat, sokszor otthoni kezeléssel próbálkoznak először, ami könnyebb húzódás, kisebb megerőltetés esetén be is válhat. Elsősorban érdemes pihentetni a kart, ha pedig sporttevékenység miatt alakult ki a fájdalom, átmenetileg kihagyni az edzéseket. A vény nélküli fájdalomcsillapítók, gyulladás esetén a jegelés, hideg borogatás is hozhat enyhülést.
Ha a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik vagy szaporodnak a gyulladás jelei, mindenképpen orvoshoz kell fordulni a diagnózis miatt.Gyors, jelentős javulást eredményező kezelés lehet a helyi gyulladáscsökkentő injekció, ami sokszor az első lépés a gyógyulás felé. Később, vagy enyhébb esetekben jó alternatívát jelenthetnek az orvosi kollagén terápia és a lökéshullám kezelés.
Az első, injekciós eljárással szintén elérhető a gyulladás csökkentése, sőt a gyors fájdalomcsillapítás mellett a szöveti képleteket is meg lehet erősíteni, ami hosszú távú fájdalomcsökkenést eredményez. A szintén természetes működési elvű lökéshullám terápia nem csak a fájdalmat csökkenti, de a sérült szövetek fokozatos regenerálásával az okot is képes megszüntetni. Már egyetlen kezelésnek is érezhető a hatása, tartós javulás azonban 3-6 kezelés után jelentkezik.
9 mozgásszervi gond, melyen segíthet a lökéshullám terápia
A megelőzés alapja a torna és a pihenés
Akinek gyakran kiújul a problémája, mindenképpen érdemes gyógytornászhoz fordulnia, hogy rehabilitálhatóak, majd később megerősíthetőek legyenek az alkar izmai, amelyek nyújtása is nagyon fontos. A csukló és a könyök ízületeit különösen fontos tornáztatni, de lehetőleg szakember irányítása mellett.
Ezen kívül, akinek túlterhelés miatt alakult ki a fájdalma, a későbbiekben érdemes az adott tevékenységben rendszeresen szüneteket tartania. Számítógépes munkánál pedig szinte elengedhetetlen az ergonomikus munkaállomás, ez esetben különösen a megfelelő kéz- és kartámasz.
Lehet-e köze a helytelen életmódnak apanaszhoz?
A megfelelő alvás és stresszkezelés szerepe sem elhanyagolható az alkarfájdalmak megelőzésében és enyhítésében. A krónikus stressz ugyanis fokozhatja az izomfeszülést, ami hosszú távon izomfáradáshoz és gyulladáshoz vezethet. Az éjszakai alvás során történik meg az izmok regenerációja, ezért a nem megfelelő alvásidő és alvásminőség közvetve hozzájárulhat a panaszok fennmaradásához. Érdemes tehát figyelmet fordítani a relaxációs technikákra, például az autogén tréningre vagy a légzőgyakorlatokra, amelyek segítenek az izomfeszülés csökkentésében.
A táplálkozás szintén támogathatja a gyógyulást: a gyulladáscsökkentő étrend, amely gazdag omega-3 zsírsavakban (pl. tengeri halak, lenmag), antioxidánsokban (pl. bogyós gyümölcsök, zöld leveles zöldségek) és elegendő D-vitaminban, segíthet a gyulladásos folyamatok mérséklésében. Fontos a megfelelő hidratáltság fenntartása is, mivel az izmok és ízületek megfelelő működéséhez szükség van elegendő folyadékra.
Végezetül nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az alkarfájdalom hátterében ritkábban akár belszervi vagy szisztémás megbetegedések is állhatnak, például autoimmun kórképek vagy keringési zavarok. Ezért, ha a fájdalom hirtelen jelentkezik, erős, éjszaka sem enyhül, vagy társul hozzá más tünet (például láz, duzzanat, bőrelszíneződés), mihamarabb szakorvosi vizsgálat javasolt. A korai diagnózis nemcsak a hatékonyabb kezelést teszi lehetővé, de sok esetben a későbbi szövődmények megelőzésében is kulcsfontosságú.
Súlyos kar- és lábfájdalom: regionális fájdalom szindróma is lehet
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
