Ezeket látta már?

A súlyos csontritkulásban szenvedő nők 65%-a nem kap kezelést Magyarországon

csontritkulás

Magyarországon minden ötödik 50 év feletti nőnek van csontritkulása (osteoporosis), azonban 65%-uk nem kapja meg a szükséges terápiát.

Mindez az International Osteoporosis Foundation (IOF) 29 európai országra kiterjedő friss jelentéséből. A betegség, bár tünetmentesen fejlődik ki, olyan mértékben növeli a csontok törékenységét, hogy rokkantságot vagy korai halált okozó csonttörésekhez is vezethet. A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy az osteoporosis szövődményei megelőzhetők, és minden országban a helyi sajátosságokat figyelembe véve kell keresni a megoldás lehetőségeit.

Közel 560 ezer ember szenved csontritkulásban Magyarországon

Az International Osteoporosis Foundation (IOF) 29 európai ország hivatalos egészségügyi adatai alapján készítette el a SCOPE ’21-jelentését. A 2019-es adatok elemzése 2021-ig zajlott, a végleges eredményeket pedig idén tárták a nyilvánosság elé. A vizsgált időszak adatai szerint itthon 559.000 ember szenved csontritkulásban. Ebben a betegségben a csontszövet mennyisége csökken, minősége romlik, így a csontok egyre porózusabbá, törékenyebbé válnak. A leginkább veszélyeztetettek az idős emberek és a menopauzán átesett nők, ugyanis egyértelmű összefüggés van az ösztrogénszint csökkenése és a csonttömeg-vesztés között. Ugyanakkor a férfi betegek száma sem elhanyagolható: Magyarországon ők adják az összes érinett közel 18%-át.

Az osteoporosisos betegeknél már az állóhelyzetből történő elesés vagy a bevásárlás cipelése is csonttörést okozhat (ún. kistraumás törések), melyek közül a legsúlyosabb potenciális következményei a csigolya-, combnyak- vagy csípőtörésnek vannak: ezek a sérülések tartós mozgáskorlátozottsághoz, vagy akár a várható élettartam csökkenéséhez is vezethetnek. A kutatás szerint 2019-ben 86.000 csontritkuláshoz köthető törés történt Magyarországon, ami óránként közel 10 törést jelent, vagyis nagyjából minden 6. percben bekövetkezik egy ilyen csonttörés.

A SCOPE ’21 megállapítása szerint Magyarországon a legnagyobb hiányosság, hogy a súlyos csontritkulásban szenvedő nők 65%-a nem kap kezelést, ami óriási visszalépés a 2010-ben mért 28%-os arányhoz képest. Pedig a csontritkulás napjainkban már korai stádiumban felismerhető és hatékonyan kezelhető. Ehhez hazánkban az egészségügyi háttér biztosított, a szükséges vizsgálatokat a TB megfelelően támogatja, a terápiás protokoll pedig Európában az egyik leghaladóbb.

Mit lehet tenni, ha már kialakult a csontritkukás?

„A csontsűrűség mérés (osteodenzitometria - ODM) egy egyszerű, gyors és fájdalommentes szűrővizsgálat, amellyel megállapítjuk a csontritkulás hiányát vagy meglétét, valamint súlyosságát. A legtöbb esetben a probléma gyógyszeres kezeléssel orvosolható, ami csupán kis terhet jelent a páciens számára, hiszen a gyógyszeres kezelés sok esetben csak heti, vagy akár féléves-éves rendszerességgel történik” – mondja Prof. Dr. Takács István, a Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság, az IOF hazai tagszervezetének elnöke, aki a hosszú távú megoldást az orvosok és a páciensek egyidejű tájékoztatásában látja. Ennek érdekében a társaság a SCOPE ’21 eredményei alapján, október 20-án, az osteoporosis világnapon széleskörű tájékoztató kampányt indít a sajtóban, a közösségi médiában és a szakmai csatornákon.

Csontsűrűség mérésre beutalót több szakorvos is adhat, például belgyógyász, endokrinológus, reumatológus, traumatológus, ortopéd orvos vagy nőgyógyász. A menopauzán átesett nőknek érdemes az esedékes nőgyógyászati vizsgálat során kérni a beutalót, míg azok, akik már egyszer elszenvedtek kistraumás törést, mindenképpen konzultáljanak orvosukkal a kezelés lehetőségéről a további törések megelőzése érdekében.

„A vizsgálatok és a kezelés összehasonlíthatatlanul kisebb kényelmetlenséggel és kockázattal jár, mint egy esetleges csonttörés, így mindenképpen érdemes élni ezzel a lehetőséggel” – hangsúlyozza Prof. Dr. Takács István.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

Forrás: Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához