A gyász és a stressz útja az Alzheimer-kórig – a fájdalom beíródik az agyba?
A traumatikus élethelyzetek bizony hatnak az agyra és megnövelik az Alzheimer-kór esélyét.
Az Alzheimer-kór kialakulásához számos tényező hozzájárulhat – nemcsak biológiai vagy genetikai, hanem pszichoszociális tényezők is. Egyre több kutatás utal arra, hogy a gyász, a pénzügyi stressz és a munkanélküliség is fokozhatja a demencia kockázatát, különösen az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
A stressz és a társadalmi traumák
A Fundació Pasqual Maragall és a Barcelonaβeta Brain Research Center kutatásai alapján világossá vált, hogy a súlyos élethelyzetek – például egy partner halála vagy anyagi nehézségek – kapcsolatban állnak az Alzheimer-kór fokozott kockázatával. A tanulmány több mint 1100, Alzheimer-kórra hajlamos személyt vizsgált, és kimutatta, hogy akik ilyen traumatikus eseményeken estek át, azoknál magasabb volt a betegség biomarkereinek szintje, és az agyban is jól mérhető szerkezeti változások jelentkeztek.
A szorongásos és depressziós tünetek – különösen gyász idején – gyulladást idézhetnek elő az agyban, ami hosszú távon hozzájárulhat az Alzheimer-kórt megelőző folyamatokhoz.
A munkanélküliség és anyagi bizonytalanság hatásai
A munkanélküliség nemcsak pénzügyi problémát jelent, hanem érzelmi krízist is: önértékelési zavarokat, társadalmi elszigetelődést és folyamatos stresszreakciót válthat ki. Ez az állandó stressz különösen veszélyes lehet az agyra nézve. A krónikus kortizolszint-emelkedés (a „stresszhormon” túltermelődése) hosszú távon károsíthatja a hippokampuszt, amely kulcsszerepet játszik a tanulásban és a memóriában – ezek az Alzheimer-kór által legkorábban érintett agyterületek közé tartoznak.
Az Alzheimer megelőzése már jóval a klinikai tünetek megjelenése előtt elkezdődhetne, ha több figyelmet fordítanánk azokra az életeseményekre, amelyek látszólag „csak” lelki megrázkódtatások, valójában azonban hosszú távú idegrendszeri következményekkel járhatnak.
Az első jelek, amelyekre kevesen figyelnek fel
Gyakran az Alzheimer első jelei nem az emlékezetkiesések, hanem olyan finomabb tünetek, mint az érzelmi instabilitás, a szorongás vagy a szociális visszahúzódás. Ezeket a jeleket sokan a gyász vagy stressz természetes következményének tekintik, nem pedig a kognitív hanyatlás kezdeteinek. Pedig ha időben észrevesszük ezeket az elváltozásokat, sokkal hamarabb lehetne beavatkozni – például életmódbeli változtatásokkal, pszichológiai támogatással vagy akár gyógyszeres megelőzéssel is.
Mit lehet tenni?
Ha Ön vagy közeli hozzátartozója súlyos élethelyzeten megy keresztül – például elveszítette partnerét, elbocsátották munkahelyéről, vagy jelentős anyagi stresszt él át –, érdemes nemcsak a lelki, hanem a mentális egészség megőrzésére is gondolni. A következő lépések segíthetnek:
- Rendszeres orvosi ellenőrzés: különösen, ha már van a családban Alzheimer-kór.
- Mentális egészségtámogatás: pszichológus vagy támogató közösség bevonása.
- Stresszcsökkentő életmód: elegendő alvás, meditáció, rendszeres mozgás.
- Kognitív tréningek: memóriafejlesztő játékok, nyelvtanulás, olvasás.
- Társas kapcsolatok ápolása: az elszigeteltség csökkenti az agyi aktivitást.
A gyász, a stressz és a munkanélküliség tehát nem csupán lelki próbatételek – hanem potenciálisan komoly egészségügyi kockázati tényezők is, különösen az Alzheimer-kór szempontjából. A tudomány egyre több bizonyítékkal támasztja alá, hogy a pszichoszociális tényezők figyelembevétele nélkül nem lehet teljes képet kapni a demencia kialakulásáról. Érdemes tehát időben felismerni ezeket a veszélyforrásokat – és támogatni azokat, akik ilyen kihívásokkal szembesülnek.
Alzheimer-kór kialakulása: kiderült, hogy nagyban okolható érte a stressz
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
