Gyorsabban pusztítja az intelligens emberek elméjét a demencia - állítják a kutatók
A demencia esélyét bár csökkentheti a magasabb iskolai végzettség, ám az intelligens embereknél gyorsabb lehet az állapot romlása.
A demencia, különösen az Alzheimer-kór, egyre több családot érint szerte a világon. Egy új kutatás meglepő hipotézist vet fel: azok az emberek, akik magasabb iskolai végzettséggel vagy intellektuális képességekkel rendelkeznek, hajlamosak súlyosabb következményekkel szembesülni a betegség előrehaladása során. A tudósok szerint jelenség hátterében az úgynevezett „kognitív tartalék” áll.
A demencia terjedése és a kihívás
A szellemi hanyatlással járó betegségek a magasabb élettartam miatt világszerte egyre több embert érintenek. Bár a kutatók folyamatosan keresik az új terápiás lehetőségeket, jelenleg a betegség csak mérsékelhető, lassítható, ám visszafordítható még nem.
A hollandiai Erasmus Egyetem Orvosi Központjának kutatása egy figyelemre méltó megállapítást hozott napvilágra: az iskolázottabb, intelligensebb egyének esetében a demencia diagnózisa után a túlélési idő rövidebb lehet, mint az alacsonyabb végzettségű társaiknál. A kutatók ezt a különbséget az úgynevezett „kognitív tartalék” fogalmával magyarázzák - írja a Libertatea.
Mi az a kognitív tartalék?
A kognitív tartalék azt az agyi kapacitást írja le, amelynek köszönhetően az egyén képes hosszabb ideig kompenzálni a neurodegeneratív károsodásokat. A jól képzett emberek agya tehát hosszabb ideig képes működni anélkül, hogy a demencia tipikus tünetei megjelennének – ám épp ez a látszólagos előny jelent kockázatot is.
- A feltételezés szerint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező emberek agya jobban ellenáll az agykárosodásnak, mielőtt az mindennapi működési zavarokhoz vezetne– emelik ki a kutatók.
Rejtett veszély: a késleltetett diagnózis
Az agy „védelmi mechanizmusa” miatt az értelmiségi emberek esetében gyakran csak előrehaladott állapotban kerül sor a diagnózisra, hiszen az agy sokáig képes elfedni a károsodás jeleit. A tanulmány szerint az ilyen esetekben a betegség gyorsabb lefolyású lehet, mivel az agy tartalékai kimerülnek, mire felismerik a problémát.
A kutatók megállapították: minden egyes, oktatásban eltöltött tanév 0,2 évvel (vagyis nagyjából két és fél hónappal) csökkenti az élettartamot a diagnózis után. Az intelligensebb agy tehát sokáig védekezik, de ha egyszer áttör a betegség, gyorsabb lehet a leépülés.
A tanulás szerepe: védelem és veszély egyszerre
Annak ellenére, hogy a magasabb iskolai végzettségű embereknél a betegség később diagnosztizálható, a tanulásnak és a szellemi aktivitásnak kulcsszerepe van az agy karbantartásában. Az olvasás, a logikai gondolkodás és az élénk társas kapcsolatok mind-mind hozzájárulhatnak az agy rugalmasságának fenntartásához.
Az iskolázottság, mint lehetséges védőfaktor
Felmerül ugyanakkor az a lehetőség is, hogy a magasabb végzettség védelmi szerepet tölt be. Egyes kutatások szerint a gyermekkorban mért alacsonyabb intelligenciaszint összefügghet a felnőttkori Alzheimer-kór kialakulásának magasabb kockázatával. Az orvosi szaklapok szerint a neuronok és szinapszisok stabilitását befolyásoló gének is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában.
- Ez megmagyarázhatja, miért tűnik az intelligencia védőfaktornak az Alzheimer-kórral szemben – állapítja meg a tanulmány.
A tanulmány főbb megállapításai
- Az értelmesebb, tanultabb emberek agya hosszabb ideig képes ellensúlyozni a demencia hatásait.
- Ez a „kognitív tartalék” késlelteti a tünetek megjelenését, viszont a betegség előrehaladottabb stádiumban kerül felismerésre.
- Minden további tanulmányi év átlagosan 2,5 hónappal csökkenti a diagnózis utáni túlélési időt.
- Az intelligencia és iskolázottság egyszerre védőfaktor és rizikófaktor lehet, attól függően, mikor történik meg a felismerés.
- A prevencióban kiemelt szerepe van a mentális aktivitásnak, a rendszeres testmozgásnak, a társas kapcsolatoknak és az egészséges életmódnak.
Demenciát is jelezhetnek ezek a szokatlan tünetek – az egyik ilyen az, ha gyakrabban káromkodik
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
