Így okozhat a szervezet gyulladása depressziót

#depresszió #gyulladás #pszichés betegségek #terápia
2020.04.19.

Az elmúlt évtizedekben drámaian emelkedett a depresszióval diagnosztizált esetek száma. Felmerült a kérdés, hogy a depresszió hátterében gyulladásos folyamat is állhat.

A depressziós betegek számának emelkedése oki szempontból igen összetett, emiatt számos elmélet született. Az egyik a szervezet gyulladást közvetítő jelátviteli anyagait, a citokineket teszi felelőssé, melyek főként az idegen anyag felismerésében, és a kórokozók elpusztításában játszanak alapvető szerepet.

Ugyanaz a gyulladás felel a depresszióért, mint a lázért?

A citokinek egyik típusa, az interleukinok a gyulladás szabályozzák, és a láz kialakulásáért felelősek. Mások a csontvelő vörös- és fehérvérsejt-termelését befolyásolják. Sokat próbálkoztak a citokinek orvosi alkalmazásával, azonban némely anyag igen toxikusnak bizonyult. Ma már biotechnológiai módszerek segítségével ezek az anyagok mesterségesen is szintetizálhatóak, így széles körben elérhetőek egyes daganatos betegségekben (bőrdaganatok, és leukémiák), krónikus vírusos májgyulladásos betegek, és szklerózis multiplexben szenvedők számára.

A kezelés gyakori mellékhatása a súlyos depresszió, ami egyes esetekben akár öngyilkosságig is elmehet. Az immunrendszer túlaktiválódását okozó betegségek is gyakorta járnak depresszióval. A kapcsolat ráadásul fordított irányban is igaz: a depresszió befolyásolja immunrendszerünket, ami részben a citokineken keresztül valósul meg. Állatkísérletekben a kísérleti egyedek citokinekkel való kezelése viselkedési változásokat okoz: megnövekszik a fájdalomérzékenység, csökken az étvágy, a szocializációs viselkedés, és a szexuális érdeklődés – ezen tünetek hasonlóak a humán betegeknél tapasztalhatókhoz.

Hogyan csökkenthetjük a depresszió esélyét?

A tápanyagfelvétel csökkenése azért is jelent problémát, mivel a csökkenő energiabevitel az immunrendszer működését hátrányosan érinti, ami gátolja a fertőzésekkel szembeni harcot. A citokinek gátlása ugyanakkor az agytörzsi étvágyközpont aktiválásához vezet. A rosszindulatú daganatok szintén a citokineken keresztül okoznak az étvágytalanságot, ami extrém lesoványodást von maga után.

Mivel ezen jelenségek miatt a központi idegrendszeri hatást nem kell tovább bizonygatni, magától értetődik, hogy az agy és az érzelmek ezen jelátviteli fehérjék befolyása alatt állnak. Így viszont minden szükségtelen gyulladást csökkentő beavatkozás (például a megfelelő étrend) csökkentheti a depressziót, és hozzásegíthet az egészség eléréséhez. Ezt a célt szolgálják egyes diéták, melyek a vitamin-, az ásványi só-, és a rostbevitelt hivatottak kontrollálni.

Forrás: Medipress