Sofőrbetegség vagy prosztatagyulladás? Így lehet megkülönböztetni!
A hivatásos sofőrök szinte mindegyike átesik a sofőrbetegségen, de mivel is jár ez a betegség pontosan, és mit tehetünk ellene?
A sofőrfájdalmon, azaz a krónikus kismedencei fájdalom szindrómán, melyet csak szakember képes azonosítani, ám kezelése közel sem nehézkes.
Mi az a sofőrbetegség?
Az autó- és motorvezetés – és általában az ülő életmód – ártalmairól számtalan cikk született már. Ezekben többnyire az elhízás, cukorbetegség és más, hasonló kórképek kialakulását kapcsolják ezekhez a tevékenységhez, de létezik egy sok férfit érintő betegség is, amely szintén a mozgásszegény, ülő életmódhoz kapcsolható. A kamionsofőrök és a naponta hosszabb távokat vezetők, kerékpárosok, motorosok többnyire már megismerkedtek az úgynevezett „sofőrbetegséggel” vagyis a krónikus kismedencei fájdalom szindróma egyik, bár igen jellemző altípusával.
Ez egy olyan betegség, melynek diagnózisa még a szakemberek számára is kihívás, az átlagemberek pedig általában nem is ismerik. A nehéz, akadozó vagy éppen fájdalmas vizeletürítés, a potenciazavar és magömlési problémák, valamint a belső combba is kisugárzó alhasi, gátkörnyéki fájdalom esetén szinte mindenki a prosztatagyulladásra gondol.
„A hozzánk forduló, krónikus kismedencei fájdalom szindrómás betegek nagy része már túl van egy sikertelen prosztatagyulladás kezelésen, és a panaszai nem csökkennek, sőt gyakran még súlyosbodnak is.” – fejtette ki Dr. Merth Gábor, az Affidea Férfiegészség Központ orvosigazgatója.
Ez érthető is, hiszen a szindróma a legtöbbször úgy diagnosztizálható, hogy minden egyéb lehetséges tényező kizárásra kerül. Bár léteznek olyan diagnosztikai eszközök - például a végbélen keresztül működő izomvizsgálat - amelyektől általában az érintettek viszolyognak, így nem alkalmazzák gyakran őket.
Ennél a betegségnél a kismedencében futó idegek, és az általuk ellátott gáti izmok problémáiról van szó. Ilyenkor az ultrahang, mikrobiológiai vizsgálatok sem szoktak eredményre vezetni, bár a kismedencei fájdalom szindróma egyes típusai MRI illetve a bio-feedback, neurológiai vizsgálattal részben azonosíthatók. Az ma még nem teljesen nyilvánvaló, hogy mi okozza az idegek rendellenes működését, ugyanakkor a rizikófaktorok jó része már ismert.
Bár önmagában az ülő – például irodai - életmód is elvezethet a kórkép kialakulásához, a gépjármű vezetéssel járó folyamatos rezgés biomechanikai folyamatai többnyire felgyorsítják a folyamatot. Az autó- és motorvezetés a komoly rizikófaktorok közé tartozik, ezért is nevezik a szindrómát gyakran „sofőrbetegségnek”.
„Természetesen az lenne a legjobb, ha ki tudnánk zárni az életünkből ezeket a tevékenységeket, de ez nyilvánvalóan lehetetlen. Ám vannak olyan módszerek, melyek enyhíthetik vagy meg is szüntethetik a tüneteket” – tette hozzá Dr. Merth Gábor.
Mit lehet tenni a fájdalom ellen?
Az Affidea Férfiegészség Központban a Kriston-féle férfi gátizomtornát használják és tanítják, mivel a tapasztalatok szerint ez segíti elő leginkább a gyógyulást. A gyakorlatok rendszeres végzése jótékonyan hat a merevedési, vizelési és székelési panaszokra, valamint a fájdalomra is. Ezen gyakorlatok jó része elvégezhető egy rövidebb pihenő keretében is, mely a túlzott fáradtság megelőzése érdekében egyébként is ajánlott autóvezetés közben.
Ha az intimtorna nem vezet eredményre, akkor más lehetőségek is szóba kerülhetnek, ám a gyakorlatok végzése ezek mellett is javallott. A kismedencei fájdalom szindróma kezelése esetében egyébként a fizioterápián van a hangsúly, szemben a prosztatagyulladás eseteiben használt hosszabb távú gyulladáscsökkentő kezelési módszerekkel.
A kezelés legtöbbször egy új eljárást, a lökéshullám terápiát, valamint a fizioterápia részeként triggerpont masszázsokat jelent, az otthon végezhető intimtorna rendszeres gyakorlása mellett. Ez utóbbi a fájdalmasan begörcsölt izmokat lazítja el. Az orvos a szindróma felismerésekor általában életmódváltást is javasol, mely a korábbinál több mozgást épít be a napi rutinba.
A séta, túrázás és úszás mellett az üléssel töltött idő csökkentése mozdíthatja elő leginkább a gyógyulást, ám fontos a hozzáértő orvos felkeresése.
„Ha sokat vezet, sokat ül és intim panaszai vannak, akkor biztos lehet abban, hogy állapota csak súlyosbodni fog. A kismedencei fájdalom szindróma magától nem múlik el, mindenképpen keressen fel egy urológiai szakrendelést.” – húzta alá Dr. Merth Gábor.
Összegezve
- A sofőrfájdalom, vagyis a krónikus kismedencei fájdalom szindróma (sofőrbetegség) gyakori betegség a hosszú ideig ülő életmódot folytató sofőrök és motorosok körében.
- A betegség tünetei közé tartozik a fájdalmas vizeletürítés, a potenciazavar, a gáti fájdalom és belső combfájdalom.
- A krónikus kismedencei fájdalom szindrómát nehéz azonosítani, mivel a legtöbb esetben a többi lehetőséget ki kell zárni.
- Az életmódváltás, több mozgás beépítése a napi rutinba, szintén fontos szerepet játszik a krónikus kismedencei fájdalom szindróma kezelésében.
A férfiak nagy része nincs tisztában azzal, mik is okozhatnak potenciazavarokat
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
