Hirdetés

Így lehet korán felismerni a szívelégtelenség tüneteit

#szívbetegség #szívelégtelenség #iszkémiás szívbeteg #fáradékonyság
2019.05.13.
Hirdetés

Nagyon fontos, hogy figyeljünk a szívelégtelenség tüneteire, különösen azoknál, akiknek már van valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésük - az ő esetükben ugyanis lényegesen magasabb a betegség kialakulásának veszélye.

Hirdetés

Magyarországon nagyjából 200 - 250 ezer embert érint, közülük 70 ezer szorulna feltétlenül szigorúan kontrollált ellátásra, gondozásra. Az elmúlt években csaknem megduplázódott a betegek száma. Éppen ezért a Magyar Kardiológusok Társasága a szívelégtelenség korai felismerésének, illetve ahhoz vezető betegségek megfelelő gondozása is fontos, hogy megelőzzük a tragédiákat.

A szívelégtelenség felismerése

Figyelemfelkeltés minden lehetséges eszközzel- nagyjából ez a célja valamennyi kezdeményezésnek Európa szerte, amelyet a szívelégtelenség időbeni felismerésére szerveznek. A fantázia határtalan, van, ahol közös festéssel, tánccal, kórházi nyílt napokkal igyekeznek eljuttatni az üzenetet. Magyarországon Pécs adja a ’motorját’ a szívelégtelenség kampánynak, melyre a Tv-torony piros kivilágítása is emlékeztet. A fontos csak annyi, hogy minél többen figyeljenek a legapróbb jelekre is, ha ezzel a betegséggel van dolguk. Ez a figyelem ugyanis életet menthet. 

„A szívelégtelenség nem csak nálunk, de egész Európában kiemelt terület. A szívelégtelenség hazánkban becslések szerint a krónikus szívelégtelenség a magyar felnőtt lakosság legalább három százalékát érinti. A betegség elsősorban az idősebbeket sújtja: a 65 év feletti korosztály 6-10 százaléka szenved szívelégtelenségben, ami a kórházi felvételek leggyakoribb oka ebben a korcsoportban. Éppen ezért igen nagy a jelentősége a szívelégtelenséghez vezető alapbetegségek korai felismerésének és kezelésének. A probléma óriási, a korai felismerés, illetve az ehhez vezető betegségek kezelése, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, vagy ha volt már az illetőnek szívinfarktusa, ismert koszorúér betegsége van, kulcsfontosságú. Egyrészt, hogy megelőzzük az állapot romlását és az ezzel együtt járó súlyos következményeket. Mert ma már valóban hatékony kezelési lehetőségek illetve megfelelő eszközök állnak a rendelkezésünkre, amivel nagyon jó eredménnyel kézben tudjuk tartani a betegeket”—hívja fel a figyelmet dr. Habon Tamás kardiológus, az MKT Szívelégtelenség és Szívizombetegségek Munkacsoport vezetője.

A szívelégtelenség kezelése

„Egyrészt megfelelő gondozással a szívelégtelenséghez vezető kórképek is jól karban tarthatóak, e nélkül viszont többszörösére nő a betegség kialakulásának az esélye. Ez egy összetett betegség, nagyon fontos a terápia jó megválasztása. Ha pedig már kialakult a betegség, akkor annak mielőbbi felismerése jelentősen javítja nemcsak az életminőséget, de a hosszú távú túlélési az esélyeket is. Ma ugyanis olyan hatékony gyógyszereink és eszközeink vannak, speciális pacemakerek, szívtámogató eszközök, amelynek köszönhetően ma egy szívelégtelenséggel diagnosztizált beteg akár 10-15 évet is élhet, míg mondjuk egy évtizede jó, ha néhány évre számíthatott. Végső esetben a szív transzplantációban is olyan szakmai háttér adott Magyarországon, ami a világszínvonalúnak tekinthető. A SOTE Városmajori Klinikáján egész Európában a második legtöbb szívátültetést végzik, tavaly ez a szám összességében meghaladta az 500-at. Ahhoz viszont, hogy ezek a lehetőségek el is jussanak a betegekhez, feltétel a betegség felismerése. Így figyelni kell a tünetekre, ha valakinek dagad a lába, fullad, fáradékony, esetleg szívritmuszavara van, az mindenképp árulkodó”—sorolja a kardiológus, aki még egy másik fontos dologra is kitér. „Ugyan az influenzaszezon már elmúlt, de a szívbetegek, illetve szívelégtelenségben szenvedők számára fontos üzenet, hogy azoknál a betegeknél, akik rendszeresen és időben beoltatják magukat jelentősen, csaknem 20 százalékkal csökkent a halálozás, ami egy óriási szám”—tette még hozzá Dr. Habon Tamás.  

Mit kell tudni a szívelégtelenségről?

A szívelégtelenség súlyos állapot, amelyben a kamra összehúzódásának károsodása miatt a szív nem képes a szervezet működéséhez szükséges mennyiségű vért kipumpálni, ezért nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot. A szív teljesítőképességének csökkenése mögött sokféle kiváltó ok húzódhat, amelyek közül a leggyakoribb az elégtelen oxigénellátással járó úgynevezett iszkémiás szívbetegség. A szisztolés funkció (szívösszehúzódás) megromlása az esetek jelentős részében szívinfarktust követően alakul ki. Szívelégtelenséget okozhatnak a szívbillentyűk elváltozásai, a nem megfelelően kezelt magas vérnyomás betegség és bizonyos genetikai ártalmak, mérgező anyagok, illetve az alkohol huzamos ideig tartó, nagy mennyiségben történő fogyasztása is.

A szívelégtelenség tünetei

A szívelégtelenségben szenvedő betegek izmainak vérellátása elégtelen, csökken a terhelhetőségük, ezért már kisebb fizikai aktivitástól is kimerültnek, fáradtnak érzik magukat. Súlyosabb esetben egyéb fontos szervek működése is károsodhat.Jellemző tünet a vizenyőképződés is, amelynek helye és mértéke attól függ, hogy a szív melyik része károsodott. Ha a folyadék a tüdőben gyülemlik fel, nehézlégzés, fulladás tapasztalható, kezdetben fizikai terheléskor, a betegség előrehaladott szakaszában pedig nyugalomban is. A testfolyadék testszerte is felszaporodhat, mivel a szívüregekben és a visszerekben megnövekedett nyomás a szövetek közé préseli a folyadékot. Ennek legjellemzőbb tünete a bokatájék duzzanata, de a folyadékpangás következtében megduzzadhat a máj is, és folyadék gyűlhet össze a hasüregben is. Súlyos szívelégtelenségben gyakran akár életet veszélyeztető szívritmuszavarok jelentkezhetnek.

Kinél hogyan alakul ki a szívelégtelenség? Kattintson tovább a részletekért!

A szívelégtelenség diagnózisa

Mindezek a tünetek felvetik a szívelégtelenség gyanúját, ám a diagnózis felállításához és a kiváltó betegség megállapításához különböző vizsgálatok elvégzése szükséges. A beteg gondos fizikális vizsgálatán kívül általában mellkasröntgenre, szívultrahang-, EKG- és laboratóriumi vizsgálatokra kerül sor. Ha az orvos szükségesnek látja, további vizsgálómódszereket is alkalmazhat a szívelégtelenség tényének megerősítésére, illetve okának kiderítésére: például a szív koszorúereinek kontrasztanyagos katéteres vagy CT vizsgálatot, mágnesesrezonancia-vizsgálatot, vagy egyéb diagnosztikai eljárásokat.

Forrás: Magyar Kardiológusok Társasága
Hirdetés