Tejelválasztás elégtelensége: tünetei, vizsgálatai és kezelése

A szülést követő 3-4. napon megindul az emlőkben a tejelválasztás, ám kóros esetekben ez a folyamat zavart szenvedhet.

A tejelválasztás hiánya lehet elsődleges és másodlagos. Elsődleges az agalactia akkor, ha a szülést követően sohasem indult meg a tej elválasztása. Másodlagos agalactiáról akkor beszélünk, ha a normálisa meginduló tejelválasztás idő előtt megszűni. Az elsődleges forma az összes agalactia esetek 1%-át teszi, a rendellenesség tehát többnyire másodlagos.

A tejelválasztás elégtelensége tünetei

Elsődleges agalactia esetén az emlők tejbelövellése nem kezdődik meg rendes időben (a szülést követő 3-4. napon) és nem kellően intenzív. Az elválasztott tej mennyisége sem mennyiségében, sem minőségében nem elégséges a baba táplálásához. Másodlagos tejelválasztási elégtelenség esetén az emlők tejbelövellése és kezdeti tejelválasztása tökéletes, majd a tej mennyisége és minősége fokozatosan kezd el romlani, pár hét alatt a baba táplálásához mind mennyiségileg, mind minőségileg elégtelen lesz.

A tejelválasztás elégtelensége esetleges komplikációi

• Az anya részéről: gyermekágyi emlőgyulladás, emlőtályog.
• A baba részéről: a testi és értelmi fejlődés lelassulása (szomatomentális retardáció).
• Fertőzésekkel szemben fokozott érzékenység.
• Vashiány, vérszegénység.

A tejelválasztás elégtelensége kiváltó okai

• Az elsődleges tejhiány többnyire az agy alapján elhelyezkedő hipotalamusz-agyalapi mirigy tengely sérülése következtében lép fel. (Prolaktin hiány lesz az eredménye.)
• A sérülés oka lehet pl. agyalapi törés, agyhártya-gyulladás, ill. a szülés alatt elszenvedett jelentős vérveszteség (Sheehan-szindróma).

Az esetek döntő többségét kitevő másodlagos tejhiány legfontosabb oka a helytelen szoptatási gyakorlat, elégtelen folyadék- és kalóriafelvétel. Sok esetben a baba a szopást megnehezítő veleszületett rendellenesség (pl. koraszülés, ajak-, ill. szájpadhasadék, emésztőrendszeri fejlődési zavarok, stb.) miatt képtelen az emlők kiürítésére.

Mit tehet Ön tejelválasztás elégtelensége esetén

A helyes szoptatási gyakorlat felől kérje ki orvosa, védőnője tanácsát. Célszerű ismeretterjesztő könyvekből is tájékozódni. Fontos a megfelelő folyadék- és kalóriafelvétel, a megfelelő ásványi só és vitamin ellátás. Enélkül a tej tartalmatlan lesz, a baba nem szívesen fogadja el, az emlőket nem üríti ki kellőképpen. Mindez tovább csökkenti a tej elválasztását.

Mit tehet az orvos tejelválasztás elégtelensége esetén

Elsődleges tejhiány esetén részletes endokrinológiai kivizsgálás javasolt. A háttérben meghúzódó betegség ismeretében gyógyszeres kezelést kezdeményezhet. Mindez a tejelválasztást már nem befolyásolja, fontos lehet viszont az anya egészségkárosodásának elkerülésének érdekében. Amennyiben a másodlagos tejhiány oka a baba veleszületett rendellenessége, annak mielőbbi felismerése és megoldása az orvos feladata. Az esetleges műtéti megoldásig a babát célszerű anyatejjel táplálni, akár gyomorszonda segítségével is.

A szoptatás élettani folyamata rendkívül összetett hormonális és idegi szabályozás alatt áll

A tejtermelés beindulásában és fenntartásában kulcsszerepet játszik a prolaktin és az oxitocin hormon. A prolaktin felelős a tej termelődéséért, míg az oxitocin a tejleadó reflexet irányítja, vagyis azt a folyamatot, amely során a tej az emlőmirigyekből a tejcsatornákon keresztül a baba számára elérhetővé válik. Bármely tényező, amely ezt a finom hormonális egyensúlyt megzavarja – legyen szó stresszről, fájdalomról, alváshiányról vagy hormonális rendellenességről – hatással lehet a tej mennyiségére.

A szoptatás első napjaiban a tej mennyisége természetesen még csekélyebb

A kolosztrum, azaz az előtej kis mennyiségben termelődik, ugyanakkor rendkívül koncentrált, immunanyagokban gazdag táplálék. Sok édesanya tévesen ítéli meg úgy, hogy „nincs teje”, miközben a folyamat élettanilag megfelelő ütemben zajlik. A valódi tejhiány megállapításához a baba súlygyarapodását, vizelet- és székletszámát, valamint általános állapotát kell figyelembe venni.

A másodlagos tejhiány hátterében gyakran áll a nem megfelelő mellre helyezés

Ha a baba nem megfelelően kapja be a bimbóudvart, nem tud hatékonyan szopni, így az emlő nem ürül ki megfelelően. A tejtermelés ugyanis kereslet-kínálat elven működik: minél gyakrabban és hatékonyabban ürül ki az emlő, annál több tej termelődik. A ritka szoptatás, a korai pótlás cumisüvegből vagy a hosszú szünetek mind csökkenthetik a stimulációt, ezáltal a tej mennyiségét is.

Lényeges szempont az anya lelkiállapota

A szülést követő időszak érzelmileg megterhelő lehet, és a szorongás, a kimerültség vagy a szülésélmény feldolgozatlansága is gátolhatja a tejleadó reflexet. Bár a stressz önmagában ritkán okoz tartós tejhiányt, átmenetileg csökkentheti a tej áramlását, ami bizonytalanságot és ördögi kört eredményezhet. A megfelelő támogatás – partner, család, védőnő, szoptatási tanácsadó részéről – kulcsfontosságú.

Hormonális okok

Endokrin okok esetén nemcsak a prolaktinhiány, hanem más hormonális zavarok is szerepet játszhatnak. Pajzsmirigy-alulműködés, kezeletlen cukorbetegség, policisztás ovárium szindróma (PCOS) vagy súlyos vérszegénység egyaránt befolyásolhatják a tejtermelést. Amennyiben a tej mennyisége minden megfelelő szoptatási technika ellenére elégtelen marad, laborvizsgálatok indokoltak lehetnek.

Külön figyelmet érdemel a Sheehan-szindróma, amely a szülés során elszenvedett súlyos vérveszteség következtében kialakuló agyalapi mirigy-károsodás. Ilyenkor nemcsak a tejtermelés marad el, hanem menstruációs zavar, alacsony vérnyomás, kóros fáradtság is jelentkezhet. Bár ritka állapotról van szó, a korai felismerés az anya hosszú távú egészsége szempontjából elengedhetetlen.

A baba oldaláról is fontos a rendszeres kontroll

Ha a csecsemő nem gyarapszik megfelelő ütemben, aluszékony, ritkán vizel vagy székletezik, az elégtelen tejbevitel jele lehet. A gyermekorvos ilyenkor mérlegelheti a kiegészítő táplálás szükségességét, ugyanakkor minden esetben törekedni kell az anyatej mennyiségének növelésére.

Hogyan serkenthető a tejtermelődés?

A tejtermelés serkentésének alapja a gyakori mellre tétel. Újszülött korban a napi 8–12 alkalom teljesen élettaninak tekinthető. Az éjszakai szoptatás különösen fontos, mivel a prolaktinszint éjszaka magasabb. Ha a baba nem tud hatékonyan szopni, fejéssel is fenntartható a stimuláció. A rendszeres, kétoldali fejés segíthet a kínálat növelésében.

Táplálkozási szempontból az édesanyának nincs szüksége „kettő helyett” enni, de az energiaigény valóban megnő. A kiegyensúlyozott, fehérjében, összetett szénhidrátokban, egészséges zsírokban gazdag étrend, valamint a megfelelő folyadékbevitel alapvető. A túlzott folyadékfogyasztás ugyanakkor nem fokozza automatikusan a tejtermelést; a szomjúságérzethez igazított, napi 2–2,5 liter folyadék általában elegendő.

A köztudatban gyakran felmerülnek úgynevezett „tejserkentő” ételek és gyógynövények. A görögszéna, az édeskömény vagy az ánizs hagyományosan alkalmazott szerek, azonban tudományos bizonyítékaik korlátozottak. Használatuk előtt érdemes szakemberrel egyeztetni, különösen, ha az anya valamilyen alapbetegségben szenved.

Gyógyszeres lehetőségek is léteznek a prolaktinszint emelésére, azonban ezek alkalmazása mérlegelést igényel, és kizárólag orvosi javaslatra történhet. A mellékhatások és az egyéni kockázatok miatt nem tekinthetők rutinszerű megoldásnak.

Baba-mama közötti kötődés

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a szoptatás nem kizárólag táplálás. A bőr-bőr kontaktus, a gyakori közelség, az együtt alvás (biztonságos körülmények között) mind segíthetik a hormonális folyamatokat és erősítik a kötődést. A „szoptatási sztrájk” jelensége – amikor a baba átmenetileg elutasítja a mellet – szintén félrevezető lehet, de legtöbbször átmeneti állapot.

Amennyiben minden erőfeszítés ellenére sem biztosítható elegendő anyatej, fontos hangsúlyozni: az anya értéke és szeretete nem a tej mennyiségében mérhető. A megfelelő pótlás kiválasztása, a csecsemő igényeinek figyelembevétele és a lelki támogatás egyaránt része a gondozásnak.

Összegezve

A tejelválasztás elégtelensége tehát összetett jelenség, amely mögött hormonális, technikai, pszichés és csecsemőoldali tényezők egyaránt állhatnak. A korai felismerés, a szakszerű segítség és a türelmes, támogató környezet a legtöbb esetben jelentős javulást eredményezhet. A cél minden esetben az anya és a gyermek egészségének megőrzése, valamint egy biztonságos, szeretetteljes kezdet biztosítása az élet első, meghatározó időszakában.

Felhasznált irodalom:

• WHO - Infant and young child feeding
• UNICEF: Breastfeeding – A mother’s gift, for every child
• Academy of Breastfeeding Medicine: Clinical Protocols
• La Leche League International: Establishing and Maintaining Milk Supply

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!