Veserák: tünetei, vizsgálata és kezelési lehetőségei

A vese elsődleges és másodlagos rákját különítjük el. Másodlagos (áttéti) a rák akkor, ha az eredetileg más szervben alakult ki, a vesére másodlagosan, közvetlen ráterjedéssel, nyirokereken vagy véren át szóródhat. Veserák alatt továbbiakban az elődleges veserákot értjük, azt a daganatot, mely a vese szöveteiből indul ki.

A veserák lehet vesesejtes és uroteliális karcinóma

A vesesejtes rák a vese mirigyállományából kiinduló mirigyrák, az uroteliális rák pedig a vesemedence felszínéből kiinduló fedőhámrák. A kettő elkülönítése fontos a kezelés megválasztása, a stádiumbeosztás és a túlélési esélyek meghatározása szempontjából.

Egyéb ritka veserák típusok lehetnek:

• Laphámrák
• Juxtaglomeruláris rák (reninóma) – vérnyomást emelő hormont termelő daganat
• Angiomyolipoma – valójában a szarkómák csoportjába tartozó rosszindulatú daganat
• Világossejtes karcinóma
• Mezoblasztikus karcinóma
• Wilms-tumor (jellemzően kisgyermekkori, genetikai eredetű rák)
• Kevert hám-kötőszövetes daganatok

A veserák előfordulása

A veserák ritka rosszindulatú daganat, az összes rák kb. 3%-át teszi ki az Európai Unióban, ez évente kb. 63.000 új esetet jelent. A gyakoriság azonban erősen növekedő tendenciát mutat. Különösen idősebb korban alakul ki, férfiaknál jellemzően 70-80 éves kor között, nőknél kb. 10 évvel korábban. A betegség halálozása 50% körüli a fejlett országokban.

A veserák okai

A veserák oka az esetek döntő többségében ismeretlen. Csak nagyon ritkán, gyermekkori veserákok (Wilms-tumor) tételezhető fel genetikai eredet. Ez esetben a 13-as kromoszóma sérülése gyakori, és a daganat gyakorta társul más daganatos betegségekkel, pl. retinoblastomával.

A veserák tünetei és lefolyása

A legjellemzőbb tünet a fájdalom nélkül jelentkező masszív vérvizelés. A húgyutakban megalvadó vér másodlagosan vesegörcsöket és a vizelet elakadását, a vesemedence vizelettel történő megtelését (hidronefrosz) okozhatja. A betegség sokáig fájdalommentes maradhat, így sok esetben a gyorsan növekvő, jól tapintható hasi szövettöbblet hívja fel a figyelmet a veserák lehetőségére.

• A hashártya beszűrődését a hasvíz (aszcitesz) megjelenése jelzi.
• Erős, köldök magasságában jelentkező övszerű fájdalom a hasnyálmirigy érintettségére utal.
• Magas láz, vérmérgezés oka leggyakrabban a vesemedence gennyedése vagy a másodlagosan érintett gyomor-bélrendszer perforációja.

A veserák áttéteket gyakorta okoz véráram útján. Ilyenkor az áttétek elsőként a tüdőkben, ritkábban az agyban jelennek meg. Sok esetben az első tünet az áttétek által okozott stroke vagy vérköpés.

A halál többnyire a diagnózis felállítását követő egy éven belül következik be, ha a daganat műtéttel egészben nem távolítható el. Ennél valamivel jobb a prognózis a sugárérzékeny Wilms-tumor esetében. Hasonlóan kedvezőbbek az életkilátások világossejtes rák (hipernefróma) esetén, ahol az elsődleges daganat eltávolítása az áttétek visszafejlődését is eredményezheti. A jelenség oka nem ismert.

A veserák diagnózisa

A veserák gyanúját ultrahang vizsgálattal szokták felvetni. Pontos szövettani diagnózis a vese szövettani vizsgálatával (biopszia) lehetséges. A daganat kiterjedésének meghatározását és az áttétek feltérképezését nagy felbontóképességű radiológiai eljárásokkal (CT, MRI, PET) végzik.

A régebben kiterjedten használt kontrasztos röntgenvizsgálatok (intravénás urográfia, retrográd pielográfia) ma már elavultak.

A veserák terápiája

A betegnek akkor van esélye a gyógyulásra, ha a daganat korán felismerésre kerül és az még sebészileg tökéletesen eltávolítható. Mivel a veserák sokáig tünetszegény, az operálható esetek aránya sem magas.

A veserák általában besugárzásra nem érzékeny és hatékony citosztatikus kombináció sem ismert. Helyette pl. interferonnal, interleukin-2-vel ún. immunoterápiát folytatnak.

Wilms-tumor esetén a rákos daganatok kezelésében szokásos műtétet, sugárkezelést és citosztatikus kemoterápiát végeznek – a daganat ezekkel szemben kellően érzékeny.

A klasszikus veserákok többségénél a kezelés lényegében megtartó ("palliatív"), vagyis a szenvedés enyhítésére, a szövődmények megelőzésére és erélyes kezelésére korlátozódik.

A veserák megelőzése

Minthogy a veserákok a rosszindulatú daganatok nagyon heterogén csoportját képezik, okuk nem ismert, megelőzésre sincs lehetőség.

Wilms-tumor esetén genetikai tanácsadás javasolt az ok kiderítésére, az ismétlődési kockázat meghatározására, a szülők génhiba-hordozásának kizárására és a kezelés megkönnyítésére.

További tudnivalók a veserákról: életmód, célzott terápiák és utánkövetés

Bár a veserák kialakulásának pontos okai nem ismertek, bizonyos kockázati tényezők szerepét ma már jól dokumentált kutatások támasztják alá. Ilyen például a dohányzás, amely a vesesejtes karcinóma kockázatát akár 50%-kal is növelheti, valamint az elhízás és a magas vérnyomás is fokozhatják a daganat kialakulásának esélyét.

Az elmúlt évtizedben jelentős áttörések történtek a veserák kezelésében. A klasszikus immunterápiás szerek mellett ma már elérhetők célzott terápiák is, például a tirozin-kináz gátlók (pl. sunitinib, pazopanib), amelyek a daganat növekedéséhez szükséges érképződést gátolják. Ezek a kezelések különösen áttétes vesesejtes rák esetén alkalmazhatók, és egyre több esetben hosszabbítják meg a túlélést.

A veserák diagnózisa után kulcsfontosságú a rendszeres utánkövetés, hiszen még sikeres műtét esetén is előfordulhat későbbi kiújulás vagy áttét. A kontrollvizsgálatok gyakoriságát a daganat típusa és stádiuma határozza meg, de jellemzően CT-vel vagy MRI-vel történő képalkotó vizsgálatokra kerül sor 3–12 havonta az első években.

Bár megelőző védőoltás vagy specifikus szűrőprogram jelenleg nincs, a dohányzás elhagyása, a normál testsúly fenntartása, valamint a magas vérnyomás megfelelő kezelése csökkentheti a rizikót. Érdemes figyelni a vizelet színének és szagának változásaira, a deréktáji fájdalmakra és a hirtelen fellépő vérszegénységre is – ezek ugyanis korai figyelmeztető jelek lehetnek.

Gyakori kérdések a veserákról

A veserák örökölhető?

A legtöbb veserák nem örökletes, az esetek túlnyomó többségében nem lehet pontos genetikai okot azonosítani. Ugyanakkor léteznek öröklődő veserák szindrómák, például a von Hippel-Lindau-betegség, amelyek fiatalabb korban, családi halmozódással jelenhetnek meg. Kisgyermekeknél előforduló Wilms-tumor esetén is lehet genetikai hajlam, ilyenkor genetikai tanácsadás ajánlott.

A veserák mindig véres vizelettel jár?

Nem. Bár a fájdalmatlan vérvizelés klasszikus tünet, a betegek jelentős részénél semmilyen panasz nincs, és a daganat más okból végzett képalkotó vizsgálat során kerül felfedezésre. A vérvizelés mellett deréktáji fájdalom, fáradékonyság vagy nem indokolt fogyás is utalhat veserákra, de ezek már gyakran előrehaladott stádiumban jelentkeznek.

Milyen eséllyel gyógyítható a veserák?

Ha a daganatot korai stádiumban felismerik és sebészileg teljes egészében eltávolítható, a gyógyulás esélye jó, az 5 éves túlélés elérheti a 70–90%-ot. Előrehaladott vagy áttétes esetekben a túlélés esélyei romlanak, de újabb célzott terápiák és immunterápiák javíthatják a hosszú távú kilátásokat.

Műtét után mennyi ideig kell kontrollra járni?

A kontroll gyakorisága a daganat stádiumától függ. Korai stádiumú veserák esetén az első két évben 6 havonta, később évente ajánlott képalkotó vizsgálat. Magasabb rizikójú vagy áttétes esetekben a kontroll gyakrabban történik, és akár 5 évnél tovább is eltarthat.

Létezik bármilyen életmódbeli megelőzés?

Bár nincs biztos módszer a veserák megelőzésére, a dohányzás elhagyása, a testsúly normalizálása, a vérnyomás megfelelő beállítása és a krónikus vesebetegségek kezelése mind csökkenthetik a kockázatot. A tartós vegyi anyagokkal (pl. ipari oldószerekkel) való érintkezést is érdemes kerülni.

Milyen mellékhatásokra lehet számítani a célzott vagy immunterápiák során?

A célzott gyógyszerek és immunterápiák gyakran jobban tolerálhatók, mint a hagyományos kemoterápia, de mellékhatásokat így is okozhatnak. Ilyenek lehetnek a magas vérnyomás, hasmenés, bőrkiütések, fáradtság vagy pajzsmirigy működési zavarok. Fontos, hogy ezek időben felismerhetők és sok esetben jól kezelhetők, ezért a beteg szoros onkológiai követése elengedhetetlen.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!