Volt már olyan, hogy védőoltással kiirtottak egy vírust a Föld színéről?

Utánajártunk annak, hogy volt-e már példa arra az emberiség történetében, hogy vakcinákkal felszámolták egyes vírusok bolygónkon való jelenlétét? Pozitív eredmény született.

A fekete himlőt már évtizedekkel ezelőtt sikerült eltüntetni a Föld minden pontjáról, és napjainkban már csak fokozottan ellenőrzött, mikrobiológiai laboratóriumokban van jelen, „mintaként” a fekete himlő kórokozója.

Sokan már az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen oltások harmadik és negyedik adagján is túl vannak. Mindezek ellenére a koronavírus továbbra is jelen van, és világszerte intenzíven fertőz. Sőt, úgy tűnik, hogy a mutációk következtében a fertőzőképessége egyre csak nő, és olyanok is megfertőződnek vele, akik többszörösen oltottak.

Jogos a kérdés, hogy ki lehet-e irtani egyáltalán ezt a fajta koronavírust a Föld színéről oltással? Véget lehet-e vetni a Covid-19 pandémiás hullámok sorának a jelenlegi vakcinákkal?

Nem biztos, hogy a rendkívül gyorsan mutálódó koronavírus esetén a tökéletes „eliminálásra” van esély, mindenesetre biztató látni azt, ami évtizedekkel korábban a fekete himlő kapcsán történt.

A fekete himlő, a "foltos szörny", a "fekete halál" kiirtása

Az emberiség történelmét áttekintve a rendkívül súlyos járványok közül talán a fekete himlő (variola vera) volt a legveszélyesebb. Molekuláris genetikai módszerekkel megállapították, hogy fekete himlő kórokozója, a Poxvirus variolae vírus már több mint 16 ezer évvel ezelőtt jelen volt a Földön. Már az ókorban is számos ember életét követelte a „fekete halál”, és Amerikában is hatalmas pusztítást végzett az új földrész felfedezését követően. A fekete himlőnek is voltak veszélyes és kevésbé veszélyes verziói. A kórokozó leghalálosabb változata 1600 évvel ezelőtt jelent meg, és okozhatott hatalmas pusztítást Ázsiában.

Láz, égő fájdalom, ragya, vakság és halál

A fekete himlő magas lázzal, rossz közérzettel, fejfájással kezdődött. Pár nap után a láz alábbhagyott, és megjelentek a gombostűfejnyi foltok a bőrön. Kezdetben csak az arcon, majd a teljes testfelületen jelen voltak az égő fájdalommal járó kiütések. Heteken át megmaradtak a kiütések, amik az elmúlásukat követően nyomokat hagytak maguk után hátra; ez volt a „ragya”. Az esztétikai hibán kívül egyéb nyomai is maradtak az átvészelt fertőzésnek. Gyakran végtagtorzuláshoz, vaksághoz vezetett a fertőzés. A XVIII. és XIX. századi Magyarországon a vakok 30 %-a fekete himlő miatt veszítette el a látását. Emiatt vált fél szemére vakká Kölcsey Ferenc is.

Akik megbetegedtek a „foltos szörny” vagy a „fekete halál” nevű kórban, azoknak a 25-40 %-a meghalt. A későbbiekben megjelent a vírus kevésbé halálos változata is, amely már „csak” körülbelül minden 100. megfertőzött ember halálát okozta.

Csak a védőoltás nyújtott védelmet

A fekete himlő több évezredes tombolásának és pusztításának a védőoltások kifejlesztése és bevezetése vetett véget. A „védőoltás” kezdetleges formáit már Afrika és Ázsia népei is alkalmazták, amikor fekete himlős beteg himlőváladékát vagy porított himlővar porát lélegeztek be az orrukon. Ennek következtében ők általában enyhe formában átestek a betegségen, és elkerülték a súlyos kimenetelű fertőzést.

A XVIII. században Edward Jenner, angol orvos tökéletesítette a módszert, és így ő tekinthető az első embernek a világon, aki erőfeszítéseket tett egy fertőző betegség elleni harcban egyfajta modern értelemben vett vakcináció alkalmazására. Maga a vakcináció szó is az ő nevéhez fűződik. Ő figyelte meg azt, hogy a tehénhimlővel fertőzött fejőnők immunisak (= ellenállók) a fekete himlő vírusával szemben. Ő fejlesztette ki azt a vakcinát, amelyik a tehénhimlő (tehén = vacca) vírusát juttatta be az emberek szervezetébe, és védte meg őket a humán fekete himlőtől. Később módosítottak az oltóanyagon, és a tehénhimlő vírusa helyett már enyhe lefolyású fertőzést kiváltó Vaccina vírus szerepelt az oltóanyagban.

Látható volt, hogy kiket oltottak be

Az oltóanyag beadását követően az oltás helyén, a felkaron egy gennyes búb alakult ki az oltottaknál. Noha a gennyesedés a későbbiekben megszűnt, a fekete himlő elleni oltásnak, a „tüzes karcolásnak” a nyoma mindvégig megmaradt.

Ez is érdekelheti:

• Negyedik oltás: nekik érdemes felvenni
• Ezért korlátozták a Johnson & Johnson vakcinájának használatát
• Zacher elárulta, kik azok, akik nagy eséllyel belehalnak a koronavírusba

A fekete himlő elleni vakcina működött

A „fekete halál” elleni oltás annyira hatásos volt, hogy egyfajta egészségügyi világsikerként 1979-re sikerült himlőmentessé tenni a Földet. Azóta senki nem fertőződött meg természetes úton a fekete himlő vírusával. 1980 óta megszűnt a fekete himlő elleni oltás kötelezősége is.

Néhányan azonban továbbra is félelemmel és fokozott figyelemmel tekintenek a fekete himlőre, ugyanis az a bioterrorizmus szempontjából potenciális veszélyforrásnak minősül.

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

Forrás

(1) https://antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/jarvany_archivum/oltasbiztonsag/himlo.html

(2) https://www.centerforhealthsecurity.org/our-work/publications/smallpox-fact-sheet

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!