Prosztatarák: tünetei, okai és kezelési lehetőségei
A prosztatarák a prosztata mirigy rosszindulatú daganata- Ez a férfiaknál a második leggyakoribb ráktípus, különösen 50 éves kor után.
A prosztatarák kezdetben nem okoz tüneteket, azonban a daganat növekedésével olyan tünetek jelentkezhetnek, mint például vizelési nehézség, állandó telt hólyag érzés, vizelési fájdalom.
Mivel a prosztatarák lassan fejlődik ki, fontos, hogy a férfiak rendszeresen konzultáljanak urológussal, különösen 50 éves koruktól, illetve 45 éves kortól, ha a családban előfordult prosztatarák, hogy az egészségi állapotuk felmérését elvégezhessék. kockázat.
Milyen tünetek figyelmeztethetnek prosztatarákra?
A prosztatarák fő figyelmeztető tünetei a következők:
- Gyakori vizelési inger;
- Vizeletindítási nehézség és gyenge vizeletfolyás;
- Fájdalom vizeléskor vagy magömléskor;
- Az erekció fenntartásának nehézségei;
- Vér a vizeletben vagy a spermában;
- A húgyhólyag hiányos kiürülésének érzése;
- Fájdalom a herék régiójában.
Ezek a tünetek a daganat növekedésével jelennek meg, mivel a kezdeti fázisban általában nem okoz tüneteket.
Ha a rák más szervekre is átterjedt, más tünetek jelentkezhetnek, mint például csontfájdalom, lábdagadás, hasi fájdalom, köhögés, túlzott fáradtság, látható ok nélküli fogyás vagy általános rossz közérzet.
Ha ilyen tüneteket tapasztal, fontos, hogy konzultáljon urológussal, hogy a kivizsgálást követően mielőbb azonosíthassák a tünetek okát.
Amikor csak az áttétek okozta tünetek tűnnek fel
Számos esetben a daganat jelenlétére csak távoli áttétek okozta tünetek hívják fel a figyelmet (okkult daganat), ugyanis maga a daganat nem okoz tüneteket akkor sem, ha már nagyra nőtt.
A prosztatarák a nyirokutakon keresztül a környező nyirokcsomókba terjed, így a nyirokkeringés megzavarása miatt az alsó végtag duzzanata, dagadása utalhat az eredeti okra. A vér útján a daganat gyakran képez áttéteket a csontokba, elsősorban a gerinccsigolyákba is. Ilyenkor a betegségre deréktáji és hátfájdalom, a csigolyák összeroppanása hívhatja fel a figyelmet. A csontáttétek megjelenhetnek a csípőben és a combcsontban is, ezek fájdalmát, merevségét okozva.
Hogyan történik a diagnózis?
A prosztatarák diagnózisát urológus végzi a tünetek, az egészségi állapot és a prosztatarák családi anamnézisének értékelése alapján. Az orvosnak PSA mérést végeztet vérből, PCA3 tesztet vizeletből, illetve digitális végbélvizsgálatot is kér, amely során az kitapinthatja a prosztatát, és felmérheti az elváltozás jelenlétét, rákra utaló jeleit.
Ha a vizsgálatok során a prosztatarák gyanúja megerősödik, az orvos ultrahanggal vezérelt prosztata biopsziát javasolhat a diagnózis megerősítésére és kizárására. Ismerje meg a prosztatát értékelő teszteket. A prosztatarák megállapítása esetén az urológus konzultál az onkológussal, aki további vizsgálatokat javasolhat a rák stádiumának felmérésére és a kezelés megkezdésére.
Lehetséges okok
A prosztatarákot a prosztatasejtek DNS-ének mutációi okozzák, amelyek abnormálisan és ellenőrizhetetlenül szaporodni kezdenek. A betegség kockázata az alábbi tényezők hatására is emelkedhet:
- Genetikai tényezők - a prosztatarákos beteg vér szerinti férfi rokonainál háromszor gyakoribb a prosztatarákos megbetegedés.
- Környezeti tényezők - a prosztatarák kifejlődésének kockázatát növeli a zsírban gazdag táplálkozás, illetve a kadmium hatásának kitettség (pl.: forrasztás, galvanizálás).
- Hormonális hatások. - a prosztatarákos betegek tesztoszteronszintje a szokottnál magasabb.
Néhány tényező növelheti a prosztatarák kockázatát, például:
- Elsőfokú, egyenesági rokon (apja vagy testvére), akinek a kórtörténetében prosztatarák szerepel;
- 50 évesnél idősebb;
- Nem kiegyensúlyozott, zsírokban vagy kalciumban nagyon gazdag étrend;
- Elhízásban vagy túlsúlyban szenved;
- Tartósan magas tesztoszteronszint.
Az azonosított kockázati tényezők között szerepel a rassz is: úgy tűnik, a betegség nagyobb arányban fordul elő afroamerikai, mint a kaukázusi rasszhoz tartozó férfiaknál. Bizonyítékként szolgálhat, hogy – noha a hatásmechanizmus még nem teljesen ismert – a prosztata gyulladásos betegsége, mint például a krónikus vagy visszatérő prosztatagyulladás károsíthatja a sejteket, és megnöveli a rák kialakulásának valószínűségét.
Hogyan történik a prosztatarák kezelése?
A prosztatarák kezelését onkológusnak kell irányítania, a kezelés típusa változhat a páceins korától, a betegsége súlyosságától és attól függően is, hogy vannak-e más kapcsolódó betegségei.
1. Orvosi nyomon követés
A prosztatarák kezelése a daganat stádiumától függően változik. Korai stádiumban lévő prosztatadaganatokat nem minden esetben kezelik. Sokszor elég lehet szoros orvosi kontroll. Például, ha a tumor nagyon lassan nő, különösen az időskorúaknál, akiknek nincs tünete, vagy olyan férfiaknál, akik más betegségben szenvednek, és akiknek a várható élettartama 10 év vagy kevesebb.
Ekkor kiemelten fontos a rendszeres urológus és/vagy onkológus látogatása, valamint vérvizsgálat, digitális végbélvizsgálat és biopszia a daganat evolúciójának nyomon követése érdekében.
A súlyosabb prosztatarák kezelési módjai az alábbiak lehetnek:
- Sebészi beavatkozás: ha a prosztatarák nem terjed túl a prosztata tokján, akkor a prosztata eltávolítása rendszerint kielégítő eredményt ad.
- Sugárkezelés: általában más terápiák kiegészítéseként használják, de a bizonyos típusú prosztatarák esetében elsődleges kezelési mód is lehet.
- Hormonterápia: célja a férfi nemi hormonok (tesztoszteron, androgének) hatásának gátlása, vagy szintjének csökkentése.
- Kemoterápia: általában előrehaladottabb, áttétet adó prosztatarákok kezelésénél alkalmaznak kemoterápiát, kombinálva egyéb kezelési módokkal.
2. Sebészet
A prosztata teljes eltávolítását célzó műtét, az úgynevezett radikális prosztatektómia , a prosztatára korlátozódó prosztatarák kezelésére javallt kezelés, melynek célja a rák gyógyítása és a rák más szervekre való átterjedésének megakadályozása, áttétek képződése a nyirokcsomókban, csontokban, májban, például a tüdő, a hólyag vagy a belek.
A prosztata teljes eltávolítása előrehaladott prosztatarák esetén is indokolt lehet más kezelésekkel kombinálva. Tudjon meg többet a prosztatarák műtétéről és gyógyulásáról .
3. Sugárterápia
A sugárterápiát a rákos sejtek megszüntetése vagy növekedésének csökkentése céljából végzik, és a prosztata eltávolítására irányuló sebészeti kezelés kiegészítésére szolgál.
Mindazonáltal a műtét pótlása is indokolt lehet olyan esetekben, amikor a daganat a prosztatára korlátozódik, ilyenkor az onkológus közreműködésével választják ki a kezelést, a műtét és a sugárterápia kockázatai és előnyei alapján.
A sugárterápia alkalmazható külső besugárzással, olyan gépen keresztül, amely sugárnyalábokat bocsát ki a prosztata régióra, de brachyterápiával is, ahol radioaktív anyagot helyeznek a rák belsejébe vagy annak közelébe.
A sugárterápia típusát az orvosnak kell megjelölnie, és a daganat stádiumától függ. Előrehaladott esetekben külső és belső sugárkezelés egyaránt alkalmazható a tünetek enyhítésére és az életminőség javítására.
4. Ablatív terápia
Az úgynevezett ablációs eljárás az intervenciós radiológiai egy módszere, amely nem igényel teljes sebészeti feltárást, és kevésbé terhelik meg a beteg szervezetét, mint egy nagyműtét. Az ablatív terápia egyik fajtáját a prosztata szöveteinek elpusztítása érdekében végzik: hideg gáz segítségével, közvetlenül a prosztatán, a szövetek lefagyasztása érdekében. Ezt a fajta kezelést krioterápiának vagy krioablációnak nevezik.
A perkután (bőrön át történő) fagyasztásos roncsoláshoz nagynyomású argongázt alkalmaznak, amely a nyomáscsökkenés során gyorsan terjed, ezáltal nagy mennyiségű hőt von el a környezetétől. A hőhatás direkt sejtkárosító hatása a jégkristályok sejtmembránroncsolásán alapszik. A fagyás során a mikrocirkuláció először romlik, majd csökken a terület oxigénellátottsága (hypoxia), ami a módszer másodlagos sejthalált okozó hatását jelenti. A fagyasztásos roncsolás nagy előnye, hogy a kialakuló jéglabda jól ábrázolható MR-, CT- és ultrahangvizsgálattal, így pontosan megállapítható, hogy a kezelés teljesen lefedte-e a célterületet.
Az ablatív terápia másik típusa a prosztata hőkezelése nagy intenzitású fókuszált ultrahang segítségével, amely felmelegíti a prosztata szöveteit, amitől azok elhalnak.
Jellemzően ezt a fajta kezelést akkor alkalmazzák, amikor a prosztata eltávolítása nem lehetséges, vagy olyan esetekben, amikor a sugárterápia nem reagált megfelelően.
5. Hormonterápia
A hormonterápia a prosztatarák olyan kezelése, amely megakadályozza a daganat növekedését, és olyan gyógyszerekkel végezhető, amelyek blokkolják a szervezet tesztoszterontermelését vagy megakadályozzák a tesztoszteron kötődését a daganatsejtekhez, mint például a leuprolid, goserelin, abirateron, degarelix, flutamid, bikalutamid vagy enzalutamid, például.
A hormonterápia másik típusa, amelyet az orvos javasolhat, az orchiectomia vagy a sebészeti kasztrálás, amely a herék eltávolítására irányuló műtétből áll, mivel ezek felelősek a test tesztoszteron termeléséért.
6. Kemoterápia
A kemoterápia során olyan gyógyszereket használnak, amelyek közvetlenül a vénába kerülnek, mint például a docetaxel, a mitoxantron, az ösztramusztin, a ciszplatin vagy a karboplatin, amelyek segítenek elpusztítani a prosztatában található vagy a szervezetben elterjedt rákos sejteket.
Ez a fajta kezelés előrehaladottabb prosztatarák esetén javasolt, és az onkológus ajánlása szerint hormonterápiával kombinálva is elvégezhető.
A prosztatarák gyógyítható?
Lehetséges a prosztatarák gyógyítása, ha azt korai stádiumban azonosítják, és csak a prosztatában található. Ezekben az esetekben műtét javasolt a prosztata eltávolítására és a rák teljes megszüntetésére.
A férfi életkorától és a betegség stádiumától függően azonban az onkológus más típusú kezelést is javasolhat, például gyógyszeres kezelést, sőt kemoterápiát és sugárterápiát is, hogy minden rákos sejtet eltávolítsanak.
Gyakori kérdések
Az alábbiakban tisztázzuk a prosztatarák kapcsán felmerülő fő kétségeket:
1. A prosztatarák csak időseknél fordul elő?
Annak ellenére, hogy időseknél gyakrabban fordul elő, a prosztatarák bármely életkorban, életkortól függetlenül jelentkezhet, különösen, ha a családjában más is érintett rákbetegségben. Ezért fontos, hogy mindig legyen tudatában azoknak a jeleknek vagy tüneteknek, amelyek prosztataproblémára utalhatnak, és minden esetben forduljon urológushoz.
Emellett nagyon fontos az évenkénti szűrés, amely 50 éves kortól ajánlott azoknak a látszólag egészséges férfiaknak, akiknek a családjában nem fordult elő prosztatarák, illetve 45 éves kortól fekete férfiak és közeli családtagokkal rendelkezők számára. apaként vagy testvérként, akinek a kórtörténetében prosztatarák szerepel.
2. A magas PSA azt jelenti, hogy rákos vagyok?
A 4 ng/ml fölé emelkedett PSA-érték nem mindig jelenti azt, hogy rák alakul ki. Ennek az az oka, hogy a prosztata bármely gyulladása fokozhatja ennek az enzimnek a termelését, beleértve a ráknál sokkal egyszerűbb problémákat is, mint például a prosztatagyulladás vagy a jóindulatú hipertrófia. Ezekben az esetekben, bár szükséges a kezelés, az nagyban különbözik a rákkezeléstől, és urológus megfelelő útmutatása szükséges.
Nézze meg , hogyan értelmezheti a PSA vizsga eredményeit .
3. Valóban szükséges a digitális végbélvizsgálat?
A digitális végbélvizsgálat meglehetősen kényelmetlennek tűnhet, ezért sok férfi inkább csak a PSA-tesztet választja a rákszűrés egyik formájaként. A DRE azonban nagyon gyors, fájdalommentes, és fontos információkkal szolgál a prosztatáról.
Számos olyan rákos esetet is feljegyeztek, amelyekben a PSA-szint változását nem lehetett megfigyelni a vérben, és ugyanaz maradt, mint egy teljesen egészséges, rákmentes férfié. Ezért a digitális rektális vizsgálat alapvető vizsga, amely segít az orvosnak azonosítani a prosztata elváltozásait, még akkor is, ha a PSA-értékek helyesek. Ideális esetben legalább két vizsgálatot együtt kell végezni a rák azonosítása érdekében.
Ismerje meg hogyan történik a prosztatavizsgálat.
4. A prosztata megnagyobbodás ugyanaz, mint a rák?
A prosztata megnagyobbodás valójában a mirigyben kialakuló rák jele lehet, azonban a prosztata megnagyobbodás más problémák, például jóindulatú prosztata-megnagyobbodás esetén is felmerülhet.
A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás, más néven prosztata-megnagyobbodás, szintén nagyon gyakori az 50 év feletti férfiaknál, de ez egy jóindulatú állapot, amely nem is okoz semmilyen tünetet vagy változást a mindennapi életben. Ennek ellenére sok prosztata hipertrófiában szenvedő férfi rákszerű tüneteket is tapasztalhat, mint például a vizelési nehézség vagy az állandó telt hólyag érzése.
Ezekben a helyzetekben mindig a legjobb, ha konzultál egy urológussal, hogy helyesen azonosítsa a prosztata-megnagyobbodás okát és megkezdje a megfelelő kezelést.
5. Csökkenti a tökmag a rák kockázatát?
Bár a tökmag nagyon gazdag karotinoidokban, amelyek erős antioxidáns hatású anyagok, amelyek képesek megelőzni a különböző típusú rákbetegségeket, még mindig nincs szilárd tudományos bizonyíték, amely a prosztatarák megelőzésére javasolná a használatát. A tökmag mellett a paradicsomot is hasonlóképp tanulmányozták már, a prosztatarák megelőzésében is fontos táplálékként, a gazdag likopin (karotinoidok egyik fajtája) összetétele miatt. Meggyőző prevenciós érvek azonban nem születtek róla.
További információ arról, hogy mit tehet a prosztatarák megelőzése érdekében.
6. A rákkezelés mindig okoz impotenciát?
Bármilyen típusú legyen is, a rák kezelése mindig számos mellékhatással jár, különösen akkor, ha olyan agresszívebb technikákat alkalmaznak, mint a kemoterápia vagy a sugárterápia. Prosztatarák esetén a fő kezelési mód a műtét, amely bár viszonylag biztonságosabbnak tekinthető, de szövődményekkel, köztük erekciós problémákkal is járhat. Ez azonban gyakoribb a rák előrehaladottabb eseteiben, amikor a műtét nagy, és egy nagyon megnagyobbodott prosztatát kell eltávolítani, ami növeli az erekció fenntartásához kapcsolódó fontos idegek érintettségének kockázatát.
7. Növelheti-e a vazektómia a prosztatarák kockázatát?
Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a vazektómia kis mértékben növelheti a prosztatarák kockázatát, míg más tanulmányok kimutatták, hogy nincs kapcsolat a vazektómia és a prosztatarák fokozott kockázata között.
Ezért még több tanulmányra van szükség annak bizonyítására, hogy fennáll-e a prosztatarák kialakulásának kockázata vazectomizált férfiaknál.
Bibliográfia
- LOERANCE, W.; et al. Updates to Advanced Prostate Cancer: AUA/SUO Guideline (2023). J Urol. 209. 6; 1082-1090, 2023
- SEKHOACHA, M.; et al. Prostate Cancer Review: Genetics, Diagnosis, Treatment Options, and Alternative Approaches. Molecules. 27. 17; 5730, 2022
- BERGENGREN, O.; et al. 2022 Update on Prostate Cancer Epidemiology and Risk Factors-A Systematic Review. Eur Urol. 84. 2; 191-206, 2023
- SCHAEFFER, E. M.; et al. NCCN Guidelines® Insights: Prostate Cancer, Version 1.2023. J Natl Compr Canc Netw. 20. 12; 1288-1298, 2022
- LESLIE, S. W.; SOON-SUTTON, T. L.; ET AL. IN: STATPEARLS [INTERNET]. TREASURE ISLAND (FL): STATPEARLS PUBLISHING. Prostate Cancer. 2023. Disponível em: <https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK470550/>. Acesso em 02 nov 2023
- WANG, G.; et al. Genetics and biology of prostate cancer. Genes Dev. 32. 17-18; 1105-1140, 2018
- RAKEL, David. Integrative Medicine. 4.ed. Philadelphia: Elsevier, 2018. 794-795.
- GOLDMAN, Lee; SCHAFER, Andrew I.. Goldman-Cecil Medicina. 25.ed. Rio de Janeiro: Elsevier, 2018. 1394-1397.
