Divertikulum (béltágulat): tüntei, vizsgálata és kezelési lehetőségei

Gyakori kérdések a Divertikulumról

A divertikulum az emésztőrendszer falán kialakuló, zsákszerű kiboltosulás, amely leggyakrabban a vastagbelet érinti. Különösen idősebb korban gyakori, és sok esetben semmilyen panaszt nem okoz. Fontos azonban megkülönböztetni a tünetmentes divertikulózist a gyulladással járó divertikulitisztől, mert utóbbi akár súlyos szövődményekhez is vezethet.

Mi a különbség a divertikulum, a divertikulózis és a divertikulitisz között?

• Divertikulum: a bélfalon kialakuló, apró, tasakszerű kiboltosulás.
• Divertikulózis: olyan állapot, amikor a vastagbél falán egy vagy több divertikulum található. Gyakran véletlenül, például vastagbéltükrözés vagy képalkotó vizsgálat során derül ki.
• Divertikulitisz: a divertikulum gyulladása, amely fájdalommal, lázzal és emésztőrendszeri panaszokkal járhat.

A három fogalom tehát nem felcserélhető: a divertikulózis önmagában nem jelent gyulladást vagy fertőzést.

Miért alakulnak ki divertikulumok a vastagbélben?

Kialakulásuk hátterében több tényező állhat. A bélfal bizonyos pontjai eleve gyengébbek, és a bél belsejében uralkodó nyomás hatására ezeken a helyeken kiboltosulások keletkezhetnek.

A kockázatot növelheti:

• a rostszegény táplálkozás,
• a rendszeres székrekedés,
• a mozgásszegény életmód,
• a túlsúly és az elhízás,
• a dohányzás,
• az életkor előrehaladása,
• bizonyos genetikai tényezők.

A divertikulumok kialakulása azonban nem vezethető vissza egyetlen okra, és nem minden esetben előzhető meg életmódváltással.

Milyen tüneteket okoz a divertikulózis?

A legtöbb érintettnek nincsenek panaszai. Ha mégis jelentkeznek tünetek, azok között előfordulhat:

• visszatérő alhasi fájdalom, különösen a bal oldalon,
• puffadás, fokozott bélgázképződés,
• székrekedés vagy hasmenés,
• hasi görcsök,
• megváltozott székelési szokások.

Ezek a tünetek más emésztőrendszeri betegségekben, például irritábilisbél-szindrómában is jelentkezhetnek, ezért önmagukban nem bizonyítják a divertikulózis jelenlétét.

Milyen tünetek utalnak divertikulitiszre?

A divertikulitisz a divertikulumok gyulladása. Legjellemzőbb tünete a hirtelen kialakuló, tartós hasi fájdalom, amely gyakran a bal alhasban jelentkezik.

További tünetek lehetnek:

• láz, hidegrázás,
• hányinger, hányás,
• székrekedés vagy hasmenés,
• hasi érzékenység, nyomásérzékenység,
• étvágytalanság,
• általános rossz közérzet.

A fájdalom lehet enyhébb is, de akár néhány nap alatt fokozódhat. Láz, erősödő hasi fájdalom vagy ismételt hányás esetén mielőbbi orvosi vizsgálat szükséges.

Veszélyes betegség a divertikulózis?

Önmagában a tünetmentes divertikulózis általában nem veszélyes, és nem igényel gyógyszeres kezelést. Az érintettek egy részénél azonban később szövődmények alakulhatnak ki.

A legfontosabbak:

• Divertikulitisz: a divertikulum gyulladása.
• Bélvérzés: a divertikulum körüli erek sérülése miatt akár jelentős vérzés is felléphet.
• Tályog: a gyulladás következtében gennygyülem alakulhat ki.
• Bélperforáció: a bélfal átfúródhat, és béltartalom kerülhet a hasüregbe.
• Hashártyagyulladás: a perforáció következtében kialakuló súlyos fertőzés.
• Sipoly: kóros összeköttetés jöhet létre a vastagbél és egy másik szerv, például a húgyhólyag között.
• Bélszűkület, bélelzáródás: a gyulladás és a hegesedés beszűkítheti a bél üregét.

Az erős hasi fájdalommal, lázzal, elesettséggel vagy jelentős végbélvérzéssel járó állapot sürgős ellátást igényel.

Hogyan diagnosztizálják a divertikulózist?

A divertikulumok gyakran más okból végzett vastagbéltükrözés vagy képalkotó vizsgálat során derülnek ki.

A kivizsgálás során az orvos az alábbi vizsgálatokat alkalmazhatja:

• Kolonoszkópia: a vastagbél belső felszínének áttekintésére alkalmas, és a divertikulumok is felismerhetők vele.
• Hasi ultrahang: bizonyos esetekben a gyulladás jeleit is kimutathatja.
• CT-vizsgálat: különösen akut divertikulitisz gyanúja esetén fontos, mert segíthet a gyulladás és az esetleges szövődmények felismerésében.
• Laborvizsgálat: a vérkép és a CRP értéke segíthet a gyulladás mértékének megítélésében.

Akut gyulladás gyanúja esetén általában nem a kolonoszkópia az elsőként választandó vizsgálat, mert a gyulladt bél vizsgálata fokozhatja a szövődmények kockázatát.

Szükséges-e vastagbéltükrözés divertikulózis esetén?

Nem minden esetben. Ha a divertikulumokat panaszmentes állapotban, véletlenül fedezik fel, önmagában ez az eltérés nem feltétlenül indokol kolonoszkópiát.

A vizsgálat szükségességét az életkor, a korábbi szűrővizsgálatok, a családi kórelőzmény, a tünetek és az egyéb kockázati tényezők alapján határozzák meg.

Divertikulitisz után is egyénileg mérlegelik a vastagbéltükrözést. Különösen fontos lehet, ha korábban nem történt megfelelő vastagbélvizsgálat, vagy felmerül más betegség, például daganat lehetősége.

Hogyan kezelhető a divertikulózis?

A tünetmentes divertikulózis rendszerint nem igényel kezelést. Ilyenkor elsősorban az egészséges életmód és a megfelelő táplálkozás fenntartása a cél.

Ha visszatérő hasi panaszok jelentkeznek, az orvos az egyéni tünetek alapján javasolhat:

• rostkiegészítést,
• székletürítést rendező készítményeket,
• görcsoldókat,
• bizonyos esetekben célzott gyógyszeres kezelést.

Fontos, hogy a tünetek hátterében más betegség is állhat, ezért a kezelés megkezdése előtt indokolt lehet a kivizsgálás.

Hogyan kezelik a divertikulitiszt?

A kezelés attól függ, mennyire súlyos a gyulladás, és kialakultak-e szövődmények.

Enyhe, szövődménymentes esetben az orvos ambuláns kezelést is választhat, rendszeres ellenőrzés mellett. A terápia része lehet a megfelelő folyadékbevitel, átmeneti étrendi módosítás és fájdalomcsillapítás.

Mindig szükséges antibiotikum divertikulitisz esetén?

Nem. A korszerű nemzetközi ajánlások szerint az antibiotikum nem minden szövődménymentes, enyhe divertikulitisz esetén szükséges. Alkalmazásáról az orvos a beteg általános állapota, a laboreredmények és a kockázati tényezők alapján dönt.

Súlyosabb gyulladás, szövődmények, immunhiány vagy rossz általános állapot esetén antibiotikumos kezelésre és akár kórházi ellátásra is szükség lehet.

Mikor van szükség műtétre?

A divertikulózis önmagában nem műtéti indikáció. Műtétre elsősorban súlyos szövődmények esetén kerülhet sor.

Ilyen lehet:

• a bélfal átfúródása,
• a hashártyagyulladás,
• bizonyos tályogok,
• a sipolyképződés,
• a bélelzáródás,
• a visszatérő, jelentős életminőség-romlást okozó gyulladás.

A műtét szükségességét nem pusztán az határozza meg, hogy valakinek hányszor volt divertikulitisze. A döntés során az általános egészségi állapotot, a szövődményeket, a panaszok súlyosságát és a várható előnyöket is figyelembe veszik.

Mit lehet enni divertikulózis esetén?

A rostban gazdag étrend segítheti a rendszeres székletürítést, és hozzájárulhat a divertikulitisz kockázatának csökkentéséhez.

Érdemes rendszeresen fogyasztani:

• teljes kiőrlésű gabonaféléket,
• zabpelyhet és hüvelyeseket,
• zöldségeket és gyümölcsöket,
• olajos magvakat,
• megfelelő mennyiségű folyadékot.

A rostbevitelt fokozatosan célszerű növelni, mert a hirtelen változtatás puffadást és fokozott gázképződést okozhat.

Divertikulum esetén tilos a magvak és a diófélék fogyasztása?

Nem. Korábban elterjedt volt az a tanács, hogy a divertikulózissal élők kerüljék a diót, a mogyorót, a kukoricát, a napraforgómagot és a pattogatott kukoricát, mert ezek elakadhatnak a divertikulumokban. A korszerű kutatások azonban nem igazolták ezt a feltételezést. Tünetmentes divertikulózisban általában nem szükséges ezeket az élelmiszereket kizárni az étrendből.

Mit érdemes kerülni divertikulózis esetén?

Nincs mindenkire érvényes, szigorú tiltólista. A megelőzés szempontjából azonban célszerű mérsékelni:

• a nagy mennyiségű vörös hús fogyasztását,
• a feldolgozott húskészítményeket,
• a rostszegény, erősen feldolgozott élelmiszereket,
• a túlzott alkoholfogyasztást.

A dohányzás kerülése, a rendszeres testmozgás és az egészséges testsúly fenntartása szintén fontos.

Akut divertikulitisz alatt az étrend átmenetileg eltérhet a megszokottól: az orvos rövid ideig folyékony vagy rostszegény étrendet javasolhat. A rostban gazdag táplálkozáshoz a panaszok enyhülése után fokozatosan lehet visszatérni.

Örökölhető a divertikulózis?

A genetikai hajlam szerepet játszhat a kialakulásában, ezért családon belül halmozódhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akinek valamelyik szülőjénél divertikulózist diagnosztizáltak, annál is biztosan kialakul az állapot.

A genetikai tényezők mellett az életmód, a táplálkozás és az életkor is befolyásolja a kockázatot.

Okozhat-e a divertikulózis vastagbélrákot?

A divertikulózis önmagában nem tekinthető vastagbélrák-megelőző állapotnak, és nem bizonyított, hogy közvetlenül vastagbélrákot okozna.

A két betegség tünetei ugyanakkor részben hasonlíthatnak egymásra. A hasi fájdalom, a székelési szokások megváltozása, a vérzés vagy a megmagyarázhatatlan fogyás ezért nem tulajdonítható automatikusan a már ismert divertikulózisnak.

A korosztálynak megfelelő vastagbélrákszűrésről akkor is gondoskodni kell, ha korábban divertikulumokat találtak.

Kiújulhat a divertikulitisz?

Igen. A gyulladás lezajlása után a divertikulumok általában megmaradnak, ezért később újabb gyulladás alakulhat ki.

A kiújulás kockázata azonban nem mindenkinél azonos. A rendszeres testmozgás, a rostban gazdag étrend, a dohányzás kerülése és az egészséges testsúly segíthet csökkenteni a kockázatot.

Fontos, hogy a visszatérő hasi fájdalmat ne tekintsék automatikusan újabb divertikulitisznek: más emésztőrendszeri betegségek is okozhatnak hasonló panaszokat.

Szedhető-e fájdalomcsillapító divertikulózis esetén?

A fájdalomcsillapító megválasztása nem mindegy. A nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), például az ibuprofen vagy a diklofenák rendszeres használata összefüggésbe hozható a divertikuláris betegség bizonyos szövődményeinek nagyobb kockázatával.

Fájdalom esetén ezért érdemes orvossal vagy gyógyszerésszel egyeztetni a megfelelő készítményről. Az alkalmazható gyógyszer a beteg egyéb betegségeitől és rendszeresen szedett gyógyszereitől is függ.

Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni divertikulózis esetén?

Az alábbi tünetek figyelmeztető jelek lehetnek:

• hirtelen fellépő, erős vagy fokozódó hasi fájdalom,
• magas láz és hidegrázás,
• ismételt hányás,
• feszes, kifejezetten érzékeny has,
• jelentős mennyiségű friss vér a székletben,
• szédülés, gyengeség, ájulásérzés vérzés mellett,
• a széklet és a szelek teljes elakadása.

Ezek a tünetek súlyos gyulladásra, vérzésre, bélelzáródásra vagy bélperforációra is utalhatnak. Ilyenkor sürgős orvosi ellátás szükséges, súlyos állapot esetén a 112-es segélyhívó számon kérjen segítséget.

A divertikulózis mindig panaszokkal jár?

Nem feltétlenül. A divertikulózis – vagyis a bélfal kis kitüremkedéseinek jelenléte – gyakran tünetmentes, és sok esetben csak véletlenül derül rá fény például egy kolonoszkópia vagy hasi képalkotó vizsgálat során. Az enyhébb, bizonytalan hasi panaszok (például puffadás, görcsök, székrekedés) sem mindig köthetők egyértelműen hozzá.

Mitől alakulnak ki a divertikulumok?

A leggyakoribb kiváltó tényező a rostszegény étrend, amely székrekedéshez és megnövekedett bélfali nyomáshoz vezet. Emellett az öregedés, a genetikai hajlam, a mozgásszegény életmód és az elhízás is hajlamosító tényezők.

Meg lehet előzni a divertikulitiszt?

Igen, többnyire igen. A megfelelő megelőző életmód sokat segíthet: bő rostbevitel, elegendő folyadékfogyasztás, rendszeres testmozgás és a túlsúly kerülése. A feldolgozott ételek, a túlzott húsfogyasztás, valamint a gyakori székrekedés viszont fokozhatják a gyulladásos fellángolás esélyét.

Tényleg tilos diót, mákot vagy magvas gyümölcsöt enni?

Ez egy régi, mára meghaladott nézet. Korábban úgy gondolták, hogy a kis magok beszorulhatnak a divertikulumokba és gyulladást okozhatnak. Azonban a friss kutatások (például a JAMA-ban publikált tanulmány) szerint ezek az ételek nem növelik a divertikulitisz kockázatát, sőt akár védőhatásúak is lehetnek, ha másképp egészséges a bélműködés.

Műtét után teljesen gyógyultnak tekinthető a beteg?

Ha a gyulladt bélszakaszt eltávolítják, és nem marad vissza más divertikulum, akkor a kiújulás esélye csökken. Ugyanakkor a divertikulózis – mint anatómiai állapot – a bél egyéb szakaszain továbbra is jelen lehet, így az életmódbeli ajánlások betartása továbbra is fontos a hosszú távú egészség megőrzéséhez.