Új kutatás: az ősz haj a test rák elleni harcának jele lehet

Lehet, hogy több ez, mint pusztán az idő múlásának a jele?

Ősz hajszálaink talán többet árulnak el rólunk, mint hinnénk. A legújabb kutatások szerint ezek a tincsek nem csupán az idő múlásának jelei, hanem testünk egyik legmeglepőbb védelmi mechanizmusát is tükrözhetik: azt, ahogyan sejtjeink inkább leállnak a működéssel, mintsem hogy rákossá váljanak. Egy új tudományos felfedezés szerint a hajszálak őszülése a szervezet látható jele lehet annak, hogy éppen sikeresen hárított el egy potenciális daganatot.

Az őszülés több mint az idő múlásának jele

Az ősz hajszálak megjelenése az öregedés szinte kötelező kísérője — látványos emlékeztető arra, hogy az idő múlik. Ennek ellenére legújabb tudományos eredmények szerint ez a látszólag egyszerű dolog valójában sokkal többet rejthet. Egy új kutatás szerint az ősz haj valójában annak a jele lehet, hogyan viselkednek a haj színét adó őssejtek – és ez a folyamat akár a test rák elleni védekezését is tükrözheti.

Mi történik a hajhagymában?

A kulcsszereplők azok a „melanocita őssejtek” (angolul McSC = melanocyte stem cells). Ezek azok a sejtek, amelyek a haj- és bőrszínt adó pigmentsejteket képesek előállítani. A hajhagymákban helyezkednek el, és ciklikusan működnek: pihennek, aktiválódnak, majd regenerálódnak — mindez a hajnövekedés és hullás természetes ritmusához igazodva.

Az évek során azonban ezek az őssejtek folyamatosan genetikai és külső károsító hatásoknak vannak kitéve — ultraibolya sugárzás, vegyi anyagok, saját anyagcsere-folyamataik melléktermékei mind szerepet játszanak abban, hogy DNS-károsodás alakuljon ki bennük. Ez a sejtek helyes működését, illetve egészséges regenerációját veszélyezteti — és mind az öregedési folyamatok, mind a daganatképződés szempontjából alapvető jelentőségű.

Két út: a sejtek döntése

A japán The University of Tokyo kutatói (vezető-kutató: Emi Nishimura és Yasuaki Mohri) tanulmányozták egereken, hogy különféle típusú DNS-károsodás hatására miként döntenek ezek az őssejtek — és kiderült: két nagyon eltérő sors is lehetséges - írja a ScienceDaily.

Ha a sejtek úgynevezett kettős szálú törést szenvednek, akkor belső jelátviteli útvonalak aktiválódnak, és az őssejtek olyan útra lépnek, amit a kutatók „szenodifferenciálódásnak” neveznek: a sejtek véglegesen differenciálódnak, kilépnek az őssejt-készletből, így végül pigmentet nem termelnek — ez az őszülés egyik oka lehet.

Ezzel szemben, ha a sejtkárosodást rákkeltő anyagok (például ultraibolya B-sugárzás) idézik elő, akkor a sejtek nem ezt a védelmi utat választják — nem folytatják a differenciálódást, hanem megmaradnak, önmegújuló módon osztódnak tovább. Ezt a folyamatot a környezeti mikrokörnyezet jelzései is vezérlik. Így olyan sejtklónok alakulhatnak ki, amelyek később daganatos átalakulás kiindulópontjai lehetnek — konkrétan a melanóma kialakulásához vezethetnek.

Mi következik ebből az ősz hajszálak és a rákkockázat viszonyáról?

Az eredmények szerint az őszülés önmagában nem véd meg a ráktól, de annak a természetes védekezési folyamatnak lehet a jele, amely eltávolítja a hibás, veszélyes sejteket a szervezetből. Egyszerűen fogalmazva: ha ez a védelmi rendszer jól működik, a hajszínt adó sejtek leállnak, és a haj őszülni kezd. Ha viszont ez a folyamat nem működik megfelelően, a sejtek tovább szaporodhatnak, ami növelheti a daganat kialakulásának kockázatát.

Figyelmébe ajánljuk

Gyakori tévhitek az őszülésről, melyeknek sokan bedőlnek

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!