Mindenki ezt nézi most!

NYELŐCSŐ-CANDIDIASIS B37.8 ICD11: 1F23.2 (A NYELŐCSŐ GOMBÁS FERTŐZÉSE, AZ EMÉSZTŐRENDSZER CANDIDIASISA)

Nyelőcső-candidiasis: a nyelőcső candida oka, tünete és kezelése

nyelőcső-candidiasis, nyelőcső Candida, Candida, oka, tünete, kezelése, szájpenész, plakk, fájdalmas nyelés, torokfájás

A nyelőcső-candidiasis egy ritka gombás fertőzés, melynél a Candida albicans nevű, az emberi szervezetben egyébként is jelen lévő mikroba szaporodik el a nyelőcsőben. Általában súlyosan legyengült immunrendszerű embereknél alakul ki, legfőbb tünetei közé tartozik a fájdalmas, nehézkes nyelés.

A nyelőcső-candidiasis oka és kialakulása

A Candida albicans nevű gomba a szervezetünkben, például a bőrön, a szájüregben vagy a hüvelyben szinte mindenkinél jelen lévő mikroba, a természetes mikrobiom része, mely az esetek legnagyobb részében nem okoz semmilyen kellemetlen tünetet. A Candida albicans az egészséges emberek 50-80 százalékánál megtalálható a szájüregben, 8-25 százalékban pedig a nyelőcsőben is.

Mivel azonban ún. opportunista kórokozóról van szó, előfordulhat, hogy a mikrobiom érzékeny egyensúlya felbomlik, ez pedig lehetőséget nyújt a Candida albicansnak arra, hogy elszaporodjon. Ez a túlszaporodás kellemetlen tünetekkel jár együtt, jellegzetes példái ennek a szájüregben kialakuló szájpenész vagy az egyik leggyakoribb nőgyógyászati panasz, a hüvelygomba. Ritkább esetekben azonban a Candida-gombák más szervekben is megtelepedhetnek és elszaporodhatnak. Ezen ritka esetek közé tartozhat a nyelőcső-candidiasis, melynél a gombás fertőzés a szájüreget és a gyomrot összekötő nyelőcsövet érinti.

A szájnyálkahártya érintettsége nélkül is előfordulhat gombás nyelőcsőgyulladás. A szájnyálkahártya érintettsége nélkül is előfordulhat gombás nyelőcsőgyulladás. Forrás: Shutterstork.com

Más gombás fertőzésekhez hasonlóan, a nyelőcső-candidiasis okozója az esetek legnagyobb részében a C. albicans, de természetesen előfordulhat, hogy más Candida-fajok (például Candida glabrata, Candida krusei vagy Candida tropicalis) állnak a betegség kialakulásának a hátterében.

Epidemiológia

Egészséges embereknél a nyelőcső-candidiasis ritka. A HIV/AIDS betegeknél azonban az egyik leggyakoribb fertőzés, a becslések szerint az érintettek 20-35 százalékánál kialakul. Minél előrehaladottabb HIV/AIDS, sajnos annál nagyobb az esély a nyelőcső-candidiasisra is.

A nyelőcső-candidiasis rizikófaktorai

A nyelőcső-candidiasis a legtöbb esetben azokat érinti, akiknek az immunrendszere nagyon legyengült, a leggyakoribb a HIV/AIDS betegeknél, illetve azoknál, akik kemoterápián estek át. Szintén fokozottan veszélyeztetettek a nem kezelt cukorbetegek, illetve a transzplantáltak. Természetesen, a betegség olyanoknál is előfordulhat, akik nem tartoznak ezekbe a csoportokba, ám ez nagyon ritka.

Más, az emésztőrendszert (elsősorban a szájüreget) érintő Candida-fertőzésekhez hasonlóan, fokozhatja a rizikót:

A nyelőcső-candidiasis tünetei

A nyelőcső-candidiasis gyakran, az esetek közel felében tünetek nélküli. A nyelőcső gombás fertőzésének tünetei lehetnek:

 A nyelőcső Candida tünetei a nyelési fájdalom, hányinger, nehéz nyelés. A nyelőcső Candida tünetei a nyelési fájdalom, hányinger, nehéz nyelés. Forrás: Shutterstork.com

A nyelőcső-candidiasis diagnosztizálása

A nyelőcső-candidiasis diagnosztizálása részben a betegtörténet, részben pedig a nyelőcső vizsgálata (nyelőcső-tükrözés) alapján történik. A vizsgálat során a nyelőcsőben észrevehetők a gombás fertőzésre jellemző, fehér, túróra emlékeztető állagú foltok, plakkok, melyek lekaparhatók, helyük lekaparás után enyhén vérezhet. A plakkok szabálytalan foltokban lehetnek a nyelőcsőben, de az is előfordulhat, hogy szinte a nyelőcső belső nyálkahártyájának egészét beborítja a fehér lepedék.

A sarjadzó gombákhoz sorolt három nemzetség közül a Candida nemzetségbe több faj is tartozik (például C. krusei, C. tropicalis, C. kefyr, C. glabrata). Leggyakoribb kórokozó a Candida albicans. A sarjadzó gombákhoz sorolt három nemzetség közül a Candida nemzetségbe több faj is tartozik (például C. krusei, C. tropicalis, C. kefyr, C. glabrata). Leggyakoribb kórokozó a Candida albicans. Forrás: Shutterstork.com

A nyelőcső-candidiasis kezelése

A nyelőcső-candidiasis kezelése gombaellenes gyógyszerekkel, elsősorban flukonazollal történik. A kezelés időtartama általában 7-14 nap, de a tünetek súlyosságától függően ennél sokkal több is lehet. A kezelésében a szájon át alkalmazható gombaellenes készítmények használhatók (ketokonazol, miconazol). Tartósan fennálló, kezeletlen elváltozás akár vérzést, nyelőcső-szűkületet is okozhat. Ezek a panaszok a megfelelő terápia alkalmazásával enyhülnek, idővel teljesen megszűnnek.

A nyelőcső-candidiasis komplikációi, szövődményei

A betegség legsúlyosabb szövődménye, hogy a candida-fertőzés továbbterjed más szervekre, szervrendszerekre, pl. a tüdőre, a májra vagy akár a szívre. Ez, az ún. invazív candidiasis rendkívül komoly, életveszélyes fertőzés, mely mindenképpen kórházi ellátást igényel. A nyelőcső-candidiasis leggyakoribb szövődménye a szűkület, amely az oesophagus bármely szakaszán megjelenhet. Ez a stenosis nem fibroticus és gombaellenes kezeléssel megszüntethető. Ritkábban fordul elő vérzés és igen ritkán a nyelőcső átfúródása, amely sinusképződéssel tüdőtályog kialakulásához is vezethet. A gombatörmelék, illetve a pszeudomembrán-képződés a nyelőcső lumenét elzárhatja. Szövődményes esetekben a gyulladás mélyre terjed, hegesedés szűkület kialakulásához is vezethet. Ritkán fisztula, illetve pseudodiverticulum is keletkezhet.

A tartósan fennálló nyelőcső Candida okozta kezeletlen elváltozás akár vérzést, nyelőcső-szűkületet is okozhat. A tartósan fennálló nyelőcső Candida okozta kezeletlen elváltozás akár vérzést, nyelőcső-szűkületet is okozhat. Forrás: Shutterstork.com

GYAKORI KÉRDÉSEK A NYELŐCSŐ CANDIDÁRÓL

Okozhat-e gombás nyelőcsőgyulladást az egészségtelen étrend, például a túl sok szénhidrát vagy a zsíros fogások?

Az étrendnek általában nincs közvetlenül köze a nyelőcső-candidiasis kialakulásához, ugyanakkor az egészségtelen életmód, illetve ez ezzel összefüggő, nem kezelt krónikus betegségek növelhetik a nyelőcső-candidiasis kialakulásának rizikóját.

Kell-e antibiotikumot szedni a nyelőcső-candidiasisra?

Mivel a betegséget nem baktérium, hanem gomba okozza, az antibiotikum szedése nemcsak felesleges, de kifejezetten káros is lehet.

Mely szakterületek foglalkoznak ezzel a kórképpel?

  • Belgyógyászat - Gastroenterológia
  • Belgyógyászat - Infektológia
  • Onkológia
  • Gyermekgyógyászat

A fájdalmas nyelés utalhat-e nyelőcső Candidára, ha más tünetem nincs?

A nyelőcső candidiasisában szenvedő betegek mintegy fele tünetmentes is lehet, és csak más okból végzett vizsgálatok során derül fény az oesophagitisre.

A betegek jellegzetes panasza lehet az odynophagia és a dysphagia. A fájdalmas nyelés elsősorban szilárd étel vagy forró ital elfogyasztása után jelentkezik. Előfordul hányinger, hányás, ritkán haematemesis is. A nyelőcső-candidiasis kialakulhat olyan betegeknél is, akiknél a szájüregben nem mutatható ki gombás fertőzés. Az esetek többségében azonban, főképp immunhiányos állapotokban, a száj és a nyelőcső infekciója együtt mutatkozik.

Mik lehetnek a hajlamosító tényezők nyelőcső Candida esetében?

Számos tényező ismert, amelyek kedveznek a gombák elszaporodásának. Hajlamosító tényezők lehetnek olyan élettani folyamatok, mint a terhesség, a csecsemőkor, vagy időskor is. Az alábbi immunrendszert károsító megbetegedések gyakran vezetnek gombás betegség kialakulásához:

  • cukorbetegség,
  • mellékvese-, pajzsmirigybetegségek,
  • veleszületett immunhiányos betegségek,
  • szövetalkotó kollagén fehérje anyagcseréjét érintő betegségek,
  • rosszindulatú daganatos betegségek,
  • baktériumok, vírusok okozta fertőzések
  • súlyos Candida-fertőzés alakulhat ki HIV-fertőzötteken.

Okozhatja-e gyógyszer mellékhatás a nyelőcső Candidát?

Közvetlenül nem, de bizonyos gyógyszerek szedése mellett is candidosis jelentkezhet, ilyenek például a széles spektrumú antibiotikumok, a magas ösztrogén-tartalmú fogamzásgátlók, és egyes kábítószerek. Előfordul, hogy az immunrendszert mesterségesen gyengítik le, így például gyógyszerekkel a szervátültetésen átesett betegeknél vagy kötőszöveti betegségek esetében. Szintén csökken a szervezet ellenállása a gombákkal szemben a daganatos betegségek citosztatikus kezelése alatti időszakban is.

A fő tüneteken kívül utalhat-e még más is nyelőcső Candidára?

A beteg fizikális vizsgálatával a szájüregi elváltozásokon kívül más jellegzetes eltérés általában nem észlelhető. Idült mukokután candidiasis esetén azonban a haj, a körmök és a bőr érintettsége megfigyelhető.

Ha máshol is felbukkant a Candida, egy átfogó Candida-diéta megoldhatja a nyelőcső-candidiasis okozta problémát is?

Önmagában nem, mindenképpen szükséges gyógyszerek bevetése. A konkrét eset milyenségétől függően szájöblítő folyadékot, a bélre tablettákat, a bőrre és a hüvelyi nyálkahártyára pedig kúpokat, irrigálást és egyéb készítményeket ír elő az orvos, amelyeket egymást követően, vagy akár egyidejűleg kell hosszabb időn át alkalmazni. Egyes szerek tartós szedésénél vérkép- és májfunkció-kontrollra is szükség lehet! Legeredményesebb a célzott – leoltást követő – kezelés!

Napjainkban a Candida-fertőzéssel kapcsolatban számos, részben egymásnak ellentmondó információt kaphatunk. Napjainkban a Candida-fertőzéssel kapcsolatban számos, részben egymásnak ellentmondó információt kaphatunk. Forrás: Shutterstork.com

Mit tehetek még magamért a gyógyszeres kezelés mellett?

A kiegészítő terápiák hasznosak lehetnek, de mindenképp egyeztessen róla kezelőorovosával, mielőtt belevág.

  • Kerülje az antibiotikumok, fogamzásgátlók, szteroidhormonok tartós vagy túl gyakori szedését.
  • Egyen meg napi 2-3 gerezd fokhagymát.
  • Kúraszerűen 2-3 hónapig használjon propoliszcseppet (4x1 kávéskanálnyit).
  • A Q10-koenzim a sejtek energiafelhasználásában fontos szerepet játszik. Candidiasisban a sejtek sokszor éheznek, mivel nem jutnak megfelelő mennyiségű cukorhoz a vérből. Ezért a fertőzés leküzdése után megfelelő működésük visszaállítását nagyban segíti, ha gondoskodik a megfelelő koenzim Q10-pótlásról.
  • Szedesse ki az amalgámtöméseit. Amíg ez meg nem történik, használjon „Amalgámblocker” fogkrémet.
  • Szedjen kúraszerűen cinket (2-3 mg/nap) és szelént (500-600 mikrogramm/nap) nagy adagban 3-4 hétig.
  • Ügyeljen az alapos, de túlzásba nem vitt higiénére
  • Pihenjen eleget, éjfél előtt legalább 2 órával kezdje meg az alvási ciklust.
  • Trenírozza immunrendszerét: Kneipp-kúra, szauna, légzőgyakorlatok, rendszeres sport, gyógyteák (kőhárs, kamilla, legyezőfű, izlandi zuzmó, svédkenderfű...)

Miért olyan ritka a nyelőcső Candida, ha általában a Candida fertőzés egyre gyakoribb?

A nyelőcső elsődleges Candida-fertőzöttsége valóban igen ritka, bár egészséges emberek szájüregében, illetőleg a pharynxban is kb. 30-50%-ban kimutatható Candida albicans. Candida-fertőzéssel összefüggő oesophagitis azonban az esetek túlnyomó többségében csak olyan betegeknél keletkezik, akiknél valamilyen, a gomba megtelepedését elősegítő társbetegség vagy hajlamosító tényező is kimutatható. A hajlamosító tényezők sorában a szervtranszplantáció utáni állapot és az AIDS kitüntetett helyen szerepel.

A Candida megtelepedése után károsítja a nyelőcső nyálkahártyáját, proteolitikus enzimek felszabadulása útján. Helyi tényezők is segíthetik a gomba megtelepedését. A nyelőcső supracardialis szakaszán gyakrabban jelentkezik candidiasis. A gomba megtelepedésének ugyanis kedvez a savas környezet, a reflux pedig elsősorban a distalis nyelőcsőszakaszon okoz pH-változásokat. A csökkent nyálelválasztás is segíti a nyelőcső candidiasisának kialakulását. A nyál ugyanis secretoros immunglobulin A-t tartalmaz, amely csökkenti a Candida albicans megtelepedését a nyelőcsőben.

Mit jelent, az enyhe, közepes és súlyos nyelócsó Candida fertőzés?

  • A nyelőcső-candidiasis morfológiai képe a fertőzés súlyosságától függően igen változatos lehet. Enyhe formában a fertőzés csak a mucosában figyelhető meg, a submucosába nem terjed át. Ilyen esetekben fehér szigetek alakulnak ki, ödémás, hyperaemiás környezetben.
  • Közepes mértékű fertőzésben gombatelepekből levált hámsejtekből és fibrinből álló pseudomembranosus felrakódások láthatók.
  • Súlyos fertőzés esetében a pseudomembranosus lepedék összefüggően borítja a nyelőcső nyálkahártyáját, és fekélyek is megfigyelhetők.

Források:

Medscape https://emedicine.medscape.com/article/174223-overview

Healthline https://www.healthline.com/health/candida-esophagitis

Esophageal Candidiasis, (Statpearls Publishing) Kyle D. Robertson, Navroop Nagra, Dhruv Mehta https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK537268/

Infectious Diseases (Elsevier, 2017.), szerk: Jonathan Cohen, William G. Powderly

Mandell, Douglas, and Bennett’s Principles and Practice of Infectious Diseases (Elsevier, 2020.), szerk: John E. Bennett, Raphael Dolin, Martin J. Blaser

Harrison's Infectious Diseases (McGraw-Hill, 2017.), szerk: Dennis L. Kasper, Anthony S. Fauci

Harrison's Gastroenterology and Hepatology (McGraw-Hill, 2017.), szerk.: Dennis L. Kasper, Anthony S. Fauci, Stephen L. Hauser, Dan L. Longo, J. Larry Jameson, Joseph Loscalzo

Forrás: egeszsegkalauz.hu