Hirdetés

Rémálmok, lidércnyomás (paraszomnia)

#Alvászavar #Idegrendszeri betegségek
2016.08.05. Módosítva: 2016.08.05.
Hirdetés

A szorongással, félelemmel, negatív érzelmekkel kísért éjszakai rossz álom a pszichiátriában rémálom, lidércnyomásos álom néven is szerepel. Általában nem tekinthető ritka jelenségnek, vannak visszatérő formái, fajtái, és általában nem is kell különösebben aggódunk miatta. Akkor válik komolyabb problémává, ha gyakori, jelentősebben zavarja az éjszakai alvást, és az illető már eleve fél lefeküdni, elaludni. A rémálom mint zavar akkor válik diagnózissá, ha folyamatos stresszt, feszültséget okoz, vagy zavarja a mindennapi munkavégzést.

Hirdetés

A rémálmok már 3-6 éves kor körül kezdődhetnek, és általában 10 éves kor körül előfordulási gyakoriságuk csökken. 13 éves kor körül a két nem között kb. azonos mértékű a lidércnyomásos álmok előfordulási aránya. Egyes esetekben a serdülő- és felnőttkort is végig kísérhetik.

Tünetek

Az orvosi szaknyelvben paraszomniának nevezett jelenség, alvászavar (nemkívánatos élmények, tapasztalatok álombeli megélése) kísérheti az elalvás, átalvás, és ébredés időszakát egyaránt. Általában akkor fordulnak elő, amikor az alvás az ún. REM (gyors szemmozgások) nevű fázisában van.

Egy éjszakai alvás során a REM-alvás mintegy 6 alkalommal fordul elő, átlagosan 90 percenként. A REM-fázis ciklusonként hosszabbá válik, néhány perctől kezdődően elérheti az utolsónál az egy óra hosszúságot. A rémálmok előfordulása az éjszaka második felében valószínűbb.

Milyen jellemző tünetek kísérhetik a lidércnyomásos álmokat?

Az álom élénk, valószerű, gyakran akkor zavaró, amikor felébredünk belőle

Az álom története általában kapcsolatos az álmodó biztonságával, túlélésével

Az álom mindenképp felébreszti az illetőt

Az álmodó szorong, dühös, szomorú, vagy úgy érzi megsértették, akár fizikailag bántalmazták

Az álmodó megizzad, heves szívverése támad, de nem kel fel...

Ébredéskor az illető pontosan fel tudja idézni álmának részleteit

A rémálom az alvás utolsó periódusában jelentkezik

Ilyen álmot követően nehéz, vagy nem lehetséges az ismételt elalvás

Egyéb kísérőjelenség lehet még:

Az alvászavar jelentős stresszt okoz, vagy a napi tevékenységek végzésére gyakorol rossz hatást

Gyógyszerszedés, testi vagy mentális betegség, zavar megléte nem minden esetben magyarázza a rémálmok, a paraszomnia tényét.

A gyermekkori rémálmok életkortól függően változnak, egyre komplexebbé válnak. A kisgyermek inkább szörnyekkel álmodik, míg a nagyobb iskolai, vagy otthoni problémákról...

Okok

A paraszomniát csak akkor tekintik zavarnak, ha állandó stresszt okoz, vagy jelentős alvászavarral jár.

Lássunk néhány tényezőt az okok közül:

Stressz. Időnként az otthoni, iskolai problémák is okozhatnak rémálmokat. Hasonlóképpen egy költözés, vagy szeretteink elvesztése.

Trauma. Rémálom követ sok esetben egy balesetet, sérülést, egyéb traumát. Jellemző az előfordulásuk az ún. poszt-traumás stressz (PTSD) esetén.

Alvásmegvonás. Az alvási mintázat megváltozása, a rendszertelen alvás-ébredés megzavarja a normál alvásritmust, és növelheti a rémálmok kialakulásának kockázatát.

Gyógyszerek: egyes gyógyszerek mellékhatása lehet, pl. néhány antidepresszáns, béta-blokkolók, Parkinson-kór kezelésére alkalmazott gyógyszerek, dohányzásról leszoktató szerek okozhatnak lidércnyomásos álmokat.

Droghasználat: az alkohol és egyes drogok is okozhatnak rémálmokat.

Szomorú, fájdalmas történetek, könyvek, filmek

Egyéb betegségek, zavarok. Egyes fizikális betegségek, vagy mentális zavarok is okozhatnak paraszomniát, gyakran pl. a szorongás.

Szövődmények

A rémálmok, paraszomnia következményei lehetnek:

Jelentős mértékű napközbeni álmosság, amely rontja az iskolai vagy munkahelyi teljesítményt, vagy mindennapos tevékenységek, pl. autóvezetés, munkánkra való koncentrálás

Hangulatzavarok, főként a rémálmokkal kapcsolatos szorongás

Az illető nem akar lefeküdni – már jóelőre fél a következő rémálomtól

Diagnózis, tesztek

Nincsenek birtokunkban "rutin" tesztek a rémálmok jelenségének diagnosztizálására. Sok esetben a háttérben meglévő szorongásra utalnak. Ilyen esetben az orvos a gyermeket (ha gyermekről van szó) pszichológushoz küldi. A pszichológus megbeszéli a szülővel a lehetséges elemzést, a kezelés módjait.

A rémálmokat el kell különíteni a következőektől:

"Night terror": olyan rémálom, amely fizikai jelenségekkel is jár: az illető felül az ágyba, csapkod, kiabál, rugdos, beszél stb.

A REM-alvás zavara: amely szintén járhat "acting-out"-tal, mozgásokkal, kiabálással, rúgásokkal stb.

Elképzelhető, hogy az orvos alvásvizsgálatot végez, amely egy éjszakán át követi az alvás mintázatát, változásait, az alvás közben észlelhető jelenségeket, és azt, hogy a rémálmok más alvászavarhoz is társulnak-e.

Alvásvizsgálatok

Az orvosi néven poliszomnográfiás vizsgálat alkalmas az alvászavarok okainak, mechanizmusainak felederítésére. A vizsgálat az ún. alváslaboratóriumban történik. Az egy éjszakán át történő vizsgálatban az alany testére és fejére elektródákat helyeznek az EEG rögzítésére, emellett figyelik a légzés, pulzust, a vér oxigénszintjét, valamint a szemmozgásokat, a láb mozgásait. Készíthetnek video felvételt is az alvás teljes időtartamáról. Az orvos mindennek áttekintését követően tud nyilatkozni az alvászavar típusáról.

Kezelés, gyógyszerek

Általában a rémálmok jelensége nem szorul kezelésre. Ha a rémálmok viszont stresszel járnak, és zavarják a hétköznapi tevékenységeket, munkavégzést, célszerű az orvossal konzultálni. Az ok tisztázása segíti a kezelés meghatározását.

A fizikális, testi betegség kezelése: értelemszerű, ha valamely szerv betegsége áll a háttérben, elsősorban arra irányul a kezelés.

A stressz, szorongás kezelése: ha ezek okozzák a paraszomniát, a rémálmokat, az orvos stresszoldó technikákat javasol, ezzel foglalkozó szakemberek felkeresését.

Gyógyszerek: a gyógyszeres terápia ritkán okoz rémálmokat. Súlyos alvászavar esetén azonban szükség lehet a REM-fázisokat, vagy a felébredések számát csökkentő gyógyszerek alkalmazására.

Imaginációs technikák: sok esetben, poszttraumás stressz esetén alkalmazott technika: éber állapotban elképzeli az illető, hogy a rémálom befejezését hogyan változtatja meg, így már nem lesz fenyegető a továbbiakban. Ezt követően az új befejezés "beépülhet" a rémálomba, illetőleg eleve csökkenti azok előfordulási arányát.

Forrás: Mayo Clinic, MSD Orvosi Kézikönyv

Forrás: EgészségKalauz
Hirdetés