Farkasvakság

2010.02.17. Módosítva: 2015.11.04.

#A-vitamin hiány

A farkasvakságban szenvedő beteg szürkületben, félhomályban feltűnően gyengébben lát, mert a szem nem képes azonnal alkalmazkodni a fény utáni sötétséghez. Ennek oka a szem ideghártyája széli részein elhelyezkedő látóidegsejtek, a pálcikák nem megfelelő működése: a pálcikákban igen fontos kémiai anyag, rodopszin található. Ez nagyon érzékeny a fényre: fény hatására lebomlik, majd sötétben gyorsan újra felépül kellő mennyiségű A-vitamin jelenlétében. A-vitamin hiányában azonban a folyamat lassabban megy végbe, szürkületi vakság jelentkezik.

A farkasvakság előfordulása

Ez a hiánybetegség a 2-5 éves gyermekek körében fordul elő leggyakrabban, általános alultápláltság részeként. A fejlődő országokban nemcsak a gyermekek, hanem - a fokozott szükséglet miatt - a terhes- és szoptató anyák is ki vannak téve a vitaminhiány veszélyének.

A farkasvakság oka

A farkasvakságot, más néven éjszakai vakságot gyakran az A-provitamin hiánya okozza. E hiánybetegségben csökken a látásban alapvető szerepet játszó a purpurin nevű fehérje termelése.

A farkasvakság tünetei

Az említett rossz éjszakai látás mellett jellemző a szemszárazság, étvágytalanság, tartós vitaminhiány esetén bőr és nyálkahártya-betegségek, bőr- és fogelváltozások alakulhatnak ki. A haj törékennyé válik, a körmök is berepedezhetnek. Károsodik az immunrendszer, csökken a fertőzésekkel szembeni ellenállás.

Az A-vitamin hiány: súlyosabb eseteiben a farkasvakság mellett szemszárazság, fényérzékenység, szaruhártya-lágyulás léphet fel. Előrehaladott formában a szem kötőhártyájának, illetve szaruhártyájának a kiszáradása nagyfokú látásromlást, valamint teljes vakságot okozhat. A nyálmirigyek sorvadnak, a nyálkahártyák kiszáradnak, szájgyulladás, a bőrön pedig kiszáradás, repedezések, elszarusodás lép fel. Gyermekkorban lassul a növekedés.