Mikroműanyagok: így kerülhetnek a vízből a szervezetünkbe
Bár a műanyag hulladékok teljes lebomlása, megsemmisülése sokáig, akár többszáz évig is tart, a káros hatás hamarabb bekövetkezik.
Április 22. A Föld napja. Persze jó lenne, ha nem csupán ezen az egyetlenegy napon figyelnénk oda a környezeti problémákra, hiszen a légszennyezés, az erdőirtás és a vizeinkkel való bánásmód egyaránt komoly fenyegetést jelentenek a Föld ökoszisztémájára és az emberi egészségre. Az 54 évvel ezelőtt az Egyesült Államokból indul mozgalom eredeti célja, hogy az embereket környezettudatos viselkedésre, a nemzetek kormányait pedig tudatos intézkedésre ösztönözzék.
Az eldobható műanyagok rengeteg kárt okoznak
A fenntarthatóság és a környezetvédelem területén az egyik kiemelt téma napjainkban a mikroműanyagok kérdése. Évente több millió tonna mikroműanyag kerül ki a környezetbe, amelyek több forrásból származnak, beleértve a műanyag palackokat, szatyrokat, ruházatot és sok egyéb mást is. Az eldobható műanyag tárgyak és a bolygónkon évente közel 500 milliárd PET-palack lebomlásából származó mikroszkopikus műanyagrészecskék nagyon sok környezeti és egészségügyi problémát okozhatnak, amelyről nem lehet eleget és elég gyakran beszélni.
Bár a műanyag hulladékok teljes lebomlása, megsemmisülése sokáig, akár többszáz évig is tart, a káros hatás hamarabb bekövetkezik. A PET-palackok és más műanyag tárgyak napfény, hő, és mechanikai hatások hatására apró darabkákra esnek szét, amelyek mérete 5 milliméter alatt van, ezek a mikroműanyag részecskék pedig könnyen bejuthatnak a környezetbe és az élőlényekbe.
Becslések szerint az óceánokban jelenleg több mint 5 trillió darab műanyagrészecske található, és ez a mennyiség folyamatosan növekszik.
Vízi élőlények, halak, rákok gyakran tévesen táplálkoznak planktonok helyett ezekkel a tengerekbe, óceánokba kerülő lebomlott részecskékkel. Az élelemláncban pedig egyszerűen továbbterjedhet ez a káros összetevő, hiszen tengeri alapanyagokat, ételeket fogyasztva az emberi táplálékba is tovább kerülhetnek a mikroműanyagok.
A mikroműanyagok képesek elnyelni és hordozni olyan káros anyagokat, mint például a nehézfémek és a mérgező vegyületek. Ezek a káros anyagok felszívódhatnak a szervezetbe, ezáltal különféle egészségügyi problémákat okozhatnak, például hormonális zavarokat, rákkeltő hatásokat, vagy akár fejlődési rendellenességeket. Kutatások kimutatták, hogy a természet és a víz körforgása okán a mikroműanyagok jelen vannak az ivóvízben is. Ez azt jelenti, hogy még az ivóvíz fogyasztása során is bekerülhetnek a szervezetünkbe.
A palackos ásványvíz is káros lehet
Ha most azt gondolnánk, hogy nem baj, majd iszunk palackos ásványvizet, akkor sem vagyunk jobb helyzetben. A BWT Hungária értesülései szerint egy new yorki egyetemi kutatás 259 féle ásványvizes palackot vizsgált meg, a legkülönbözőbb gyártóktól és régiókból. Megdöbbentő eredmény született: átlagosan 325 műanyag részecskét találtak literenként. Tehát már a palack belsejében elindul az a lebomlás, amely az ökociklusban később is károkat okoz. Így viszont olyan vizet szennyez, amely műanyag csomagolás nélkül is eljuthatna a fogyasztóhoz. Erre viszont van elérhető megoldás, otthonunkban egy egyszerű víztisztító berendezéssel szabadulhatunk meg annak esélyétől, hogy káros anyagokat viszünk be az ivóvízzel a szervezetünkbe. A BWT segítségével - vízkezelési technológiával foglalkozó cég - innovatív, szabadalmaztatott vízkezelési technológiák révén közvetlenül, egyszerűen a konyhai csapból nyerhetjük a friss, jóízű ivóvizet. Így a poharunkba kerülő mikroműanyagok mennyiségét rövid és hosszú távon is jelentősen csökkenthetjük.
A Föld napja egy jó alkalom arra, hogy átgondoljuk, mi magunk tudunk-e lépéseket tenni a fenntartható, műanyagmentes, sőt mikroműanyagmentes élet felé.
Mikroműanyag a Balatonban - így hat az élővilágra
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
