Ezeket látta már?

Mikor iható és mikor mérgező a tisztának látszó víz?

ivóvíz

A természetes és az ivóvizeink megóvása, valamint rendszeres vizsgálata az emberiség jövője szempontjából az egyik legfontosabb feladatunk. De mikor iható a víz?

Legyen szó ivóvízről, természetes vagy fürdővizekről, a laboratóriumokban számtalan paramétert mérnek a növényvédő szerektől a baktériumokon át egészen a mikroműanyagig. A vízminőséget a hatóságok Magyarországon is rendkívül komolyan veszik, akkreditált méréseikkel pedig a különböző vizsgálólaboratóriumok is kiveszik a részüket.

Mit vizsgálnak a kutak vizeiben?

Évről évre szigorítják a vizsgálandó paraméterek listáját, így kerülhetett be például az ivóvízben ellenőrizendő vegyületek körébe az évek óta sok vitát kiváltó gyomirtó szer, a glifozát is (erről a cikkben később lesz szó).

Dr. Szigeti Tamás János, a WESSSLING Hunagary Kft. független laboratórium szakértője segített abban, hogy végignézzük, mely paramétereket vizsgálnak a vízben - a zavarosságtól és a szín vizsgálatától kezdve a lúgosságon, a halogéneken, anionokon és a különféle elemeken keresztül a nitritig, nitrátig, ammóniumig, a szulfidokig, a különböző illékony és nem illékony szerves vegyületekig.  

Ivóvizek esetén érzékszervi követelmény a színtelen, szagtalan, kellemes ízű, üdítő hatású folyadék. A vizek érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata egyszerű "ránézéssel", ízleléssel, szaglással is eldönthető - a magnéziumsók keserű, a nitrátsók édes, a kloridok sós, a vas sók pedig fémes ízű vizet eredményeznek. Természetesen ahhoz, hogy eldöntsék, a víz emberi fogyasztásra alkalmas-e, azaz nem mérgező, nem fertőző, további mikrobiológiai és műszeres vizsgálatokra van szükség.

A baktériumok jelentős csoportja önmagukban általában nem okoz súlyos betegséget, de bizonyos mikroorganizmusok jelenléte azt jelzi, hogy más, például ürülékből származó, komoly fertőzést, betegséget okozó kórokozók is jelen lehetnek a vízben.

Ilyen például az Escherichia coli baktérium is, amely önmagában is lehet kórokozó, általában azonban a mellette megjelenő, a szennyvizekre jellemző, nehezen detektálható vírusok jelentenek nagyobb veszélyt. Ha a vízben kólibaktériumok mutathatóak ki, az azt jelzi, hogy a víz a közelmúltban fekáliával szennyeződött.

Mitől iható a víz?

A vízben előforduló mikrobák szaporodását és típusait meghatározza többek között a hőmérséklet, illetve a pH értéke, amely a savasság, lúgosság mértékét jellemzi. A víz pH-értéke a talajban található vegyületek kioldódását is befolyásolja. A fajlagos elektromos vezetőképesség pedig a vízben oldott kationok és anionok (sók) mennyiségéről ad információt. A magas sótartalmú vizek vezetőképessége magas.

A nitrogén számos vegyület meghatározó eleme: az ammóniumion mezőgazdasági és ipari folyamatokból származó szerves szennyeződések jelenlétére utal. A nitritek a vér hemoglobinjának oxigénszállító képességét csökkentik, ezzel a melegvérűek szervezetében oxigénhiányt okoznak, ezért toxikusak. A nitrátok megjelenése a vízben pedig egy régebben lezajlott szerves szennyezésre utal. A magas nitráttartalom a csecsemőknél methemoglobinémiát, más néven „kékkórt” okozhat.

A keménységet adó kalcium- és magnéziumvegyületek az emberi szervezet számára fontos anyagok. Az erősen kemény víz ugyanakkor a vízvezetékekben, háztartási eszközökben a kialakuló vízkő kiválások miatt okozhat károsodást, az egészségre viszont nem káros.

A kloridok élettani jelentőségű anionok, általában nem károsak az egészségre. Magasabb koncentrációban az ivóvíz sós íze okozhat panaszt. Nagy mennyiségben a korróziós folyamatokat elősegíti, ezért fémes íz is tapasztalható.

A vízben lévő szerves anyagok könnyen hozzáférhető tápanyagforrást jelentenek a baktériumok számára. Ezáltal a mikrobiális szaporodást segítik elő az ivóvíz hálózatban, ennek következményeképpen pedig íz- és szag-elváltozásokat okozhatnak. A szerves anyagok a maradék fertőtlenítőszerrel (klórral) reakcióba lépve annak koncentrációját csökkentik, és káros klórozott szerves vegyületek képződését is okozhatják. A nagy szerves anyag tartalmú víz a vas és a mangán oxidációját hátráltatja, eltávolítását is nehezíti.

Vizsgálatok kimutatták: műanyag van az ember szervezetében - kattintson tovább a részletekért!

A vas és a mangán megjelenése a vízben szorosan összefügg egymással, nem véletlen, hogy a következő két, egymást követő pont ennek a két elemnek a vizsgálatát írja elő. E fémionok nem károsak az egészségre, de nehezítik a víz felhasználását, sárgás elszíneződést, zavarosodást okoznak. A vízhálózatban kicsapódó vas- és mangánvegyületek az ún. másodlagos vízminőség romlásban jelentős szerepet játszó mikroorganizmusok megtelepedését teszik lehetővé.

forrás: laboratorium.hu

Forrás: laboratorium.hu
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához