Ételallergia és depresszió: ezért nem mindegy milyen állapotban van a bélrendszere!
Bélrendszerünknek az emésztésen túl biztosítania kell az ételek és italok révén a szervezetbe kerülő idegen, káros anyagokkal és kórokozókkal szembeni védelmet, de hatással van az anyagcsere-folyamatokra és az agyműködésre is.
Minderről a bél saját idegi, hormonális, immunrendszere és a bélflóra gondoskodik – tudtuk meg Dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvostól, az Allergiaközpont orvosától, akivel erről a különleges védelmi rendszerről beszélgettünk.
Ezt a négyszereplős rendszert nevezhetjük a legek rendszerének is. Nézzük csak, miért!
- A bélben található a szervezet idegsejtekben második leggazdagabb hálózata
- Hormontermelő sejtjei összességében a szervezet legnagyobb endokrin szervét alkotják
- A bélben található az immun-apparátus 80 százaléka
- A bélflórát alkotó sejtek száma legalább annyi, mint az emberi testé.
A bélidegrendszer
A bél falában levő idegsejtek hálózata irányítja a bélmozgásokat, az emésztőnedv-termelést, és érzékeli a bél állapotát. Önállóan végzi feladatát, működését az agy irányából érkező impulzusok legfeljebb módosítják. Az agy és a bél között testünk leghosszabb idege, a bolygóideg révén folyamatos párbeszéd zajlik, ezért a bélidegrendszert gyakran nevezik második agynak is.
– mondta el dr. Pászthory Erzsébet.
A bél és agy kölcsönösen befolyásolja egymás állapotát. Ezt tapasztaljuk például akkor, mikor feszült lelkiállapotban „nem megy le egy falat sem a torkunkon”. Depressziós betegek állapotára ugyanakkor a mediterrán diéta tartós alkalmazása jótékony hatású lehet.
A bél hormon-apparátusa
A bélcsatorna teljes hosszában elszórtan elhelyezkedő hormontermelő sejtek alkotják. Az itt termelődő hírvivő anyagok nem csak az emésztést irányítják, de a véráram útján hatással vannak az anyagcsere-folyamatokra, az immunrendszer és az agy működésére is. Jelenleg, mintegy 30-féle bélhormont ismerünk, intenzív kutatások zajlanak gyógyszerként történő alkalmazásuk kifejlesztésére:
Az inkretin-hatású készítmények serkentik az inzulin-elválasztást és csökkentik az étvágyat, így új lehetőséget jelentenek a cukorbetegség és talán az elhízás kezelésében.
Az elhízás, mint népbetegség esetében ígéretes az éhség-érzetet szabályozó ghrelin (éhség-érzet) és leptin (jóllakottság) hormonok kutatása.
A bélben termelődik a szervezet szerotonin-készletének 90 százaléka, mely a tévhittel ellentétben nem játszik közvetlen szerepet a hangulatszabályozásban, ugyanis nem jut be az agyba. Hatásai elsősorban az energiafelvételt és -raktározást segítik elő: serkenti a bélmozgásokat és felszívódást, fokozzák az inzulin-elválasztást és a máj és zsírszövetek zsírszintézisét. Székrekedéssel járó irritábilis bélszindróma kezelésében a szerotoninszintet növelő gyógyszereknek ezért elvben kedvező hatásuk lehet.
A bél immunrendszer feladata
Kettős feladata van, biztosítania kell a kórokozókkal szembeni védelmet úgy, hogy a nem káros, de a szervezet számára idegen anyagokra ne válaszoljon gyulladásos reakcióval. Az immunvédekezés és -tolerancia kényes egyensúlyát számos tényező befolyásolja (genetikai hajlam; táplálkozás, amelyből az első három életév meghatározó jelentőségű; bélflóra; fertőzések és stressz-állapotok).
Számos betegség, mint például az ételallergiák, gyulladásos bélbetegségek, liszt-érzékenység hátterében a bél immunrendszerének zavara áll.
A bélflóra szerepe
A bél belső felszínén élő, mintegy 2000 féle baktériumtörzsből, vírusokból, gombákból és egyéb mikroorganizmusokból álló életközösség (mikrobióta). Sejtjeinek számát az emberi szervezet sejtszámának 1-10-szeresére becsülik. Összetétele minden emberben más, egyedi mintázatot mutat, mint az ujjlenyomat. Általánosságban elmondható, hogy minél több faj alkotja (diverzitás), annál erősebb.
A diverzitás azért is hasznos, mert kordában tartja a káros baktériumokat, mint például a Clostridium difficile, melynek toxinja felelős a legyengült szervezetű és bélflórájú embereken jelentkező súlyos hasmenéses bélgyulladás kialakulásáért. A bélflóra befolyással van szinte az összes életműködésre. Ennek magyarázata anyagcsere-folyamataiban rejlik. Táplálékát a diétás rostok jelentik, ezeket túlnyomórészt fermentációval, vagyis oxigén nélkül lebontva számtalan biológiailag aktív anyagot termel. Ezek közül a legfontosabbak: rövid láncú zsírsavak, vitaminok, hírvivő anyagok és különböző gázok. Egészségének záloga a bél-barát, vagyis rostokban gazdag, tartósított és finomított élelmiszerekben szegény táplálkozás.
Ez tehát az a négyszereplős védelmi alakulat, amely a bélvilág ingereire adott válaszokat kidolgozza, és amelyek a véráram útján összeköttetésben van az egész szervezettel, valamint a bolygóideg révén az aggyal.
Olvasta már?
- Így választhat jól probiotikumot!
- Sokan hisznek benne: a probiotikumok tényleg fogyasztanak
- Probiotikumok jelentősége várandósság alatt és után
Mennyit ér a folyadék, a rost és a jó baktérium székrekedés esetén?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
