Koleszterinszint-csökkentés: ezt tegye, ha a diéta már nem segít
Jól ismert és új utak is léteznek a magas koleszterin ellen: ezt kell tudni a növényi szterinekről, a vörös rizsról és a sztatinok alkalmazásáról.
Hány százalékkal szorítható vissza a koleszterin-szint diétával, természetes eredetű szerekkel vagy sztatinokkal? Mire képesek a növényi vagy gomba eredetű koleszterinszint-csökkentők? Tényleg veszélyes lehet a vörös élesztős rizskivonat?
Magyarországon a legtöbb halálesetet a szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák, amelyek egyik előrejelzője a magas koleszterinszint. Korunk népbetegségének, az érelmeszesedésnek, az azzal szoros kapcsolatban álló szívinfarktusnak, stroke-nak és a perifériás érszűkületnek egyaránt kóroki tényezője a magas koleszterinszint.
Törekedni kell(ene) tehát a koleszterinszint normalizálására, már fiatal kortól kezdve. A magas összkoleszterinszinten kívül a magas LDL-koleszterinszint, illetve az alacsony HDL-koleszterinszint is kedvezőtlenül befolyásolja a szív- és érrendszeri egészséget.
Első lépés a diéta
A megemelkedett koleszterinszint kezelésében kulcsfontosságú bizonyos diétás megszorítások betartása, a rendszeres fizikai aktivitás, valamint a dohányzásról való leszokás. A zsír- és koleszterinfogyasztás csökkentése (zsír helyett olajok választása, vörös húsok mellőzése, sovány húsok mérsékelt fogyasztása és halfogyasztás preferálása) mindenkinek ajánlott. A kívülről, táplálékkal való koleszterinbevitel visszaszorítása ugyanis a betegek egy részénél – különösen azoknál, akiknél csak enyhén emelkedett koleszterinszint tapasztalható – eredményre vezető lehet. Vagyis, gyógyszer nélkül, „csupán” életmódbeli változtatásokkal karban tartható lehet a koleszterinszint.
Ha a koleszterinbevitel visszaszorítása már nem elég
Több esetben a táplálkozás megreformálása kevésnek bizonyul, és hetek vagy hónapok alatt sem tudja vagy akarja a beteg az elvárt szintre visszaszorítani a koleszterinszintjét. Ilyen esetekben a diétánál markánsabb lépésekre van szükség. Be kell avatkozni a szervezet koleszterin-anyagcseréjébe, és vissza kell szorítani a májban történő koleszterin-előállítást, az ún. endogén koleszterinszintézist.
Az endogén koleszterinszintézis gátlása általában gyógyszeres kezelést tesz szükségessé, és az orvosok leggyakrabban ún. sztatin-hatóanyagú gyógyszereket (pl. atorvasztatin, fluvasztatin, rozuvasztatin, szimvasztatin) rendelnek a betegeknek. Ezeknek a gyógyszereknek a szedése hosszú távon igazoltan csökkenti a koleszterinszintet és vele együtt a szív- és érrendszeri kockázatokat.
Tudni kell azonban, hogy a sztatinok alkalmazása a májat, illetve az izomrendszert érintő mellékhatásokkal járhat, illetve a hatóanyagcsoportra a gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások viszonylag magas száma jellemző. A sztatinok szedése tehát odafigyelést, orvosi kontrollt igényel; emiatt ezek a gyógyszerek receptkötelesek.
Mit lehet tenni, amikor (még) nincs szükség gyógyszeres koleszterinszint-csökkentésre,
de vigyázni szeretnénk magunkra és a diéta „nem működik”?
Bizonyos funkcionális tápanyagok, növényi eredetű kivonatok hozzájárulhatnak az összkoleszterinszint és az LDL-koleszterinszint csökkentéséhez, a HDL-koleszterinszint emeléséhez, sőt a trigliceridek összmennyisége is kedvezően befolyásolható.
Növényi szterinek mint koleszterinszint-csökkentők
A különféle vízoldékony növényi rostok, illetve a növényi szterinek (fitoszterinek és fitosztanolok összefoglaló neve) a koleszterin bélből való felszívódását gátolják, ilyen módon csökkentik a vér koleszterinszintjét.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint a növényi szterinek napi hatásos adagja 1,5-3 gramm, illetve a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége napi 2-3 g növényi szterin elfogyasztását javasolja ahhoz, hogy a koleszterinszint-csökkentő hatás megmutatkozzon. Vizsgálatok alapján körülbelül 10%-os csökkenés érhető el a koleszterinszintben szterinek alkalmazásával.
Polikozanol és vörös élesztős rizskivonat
Ismert, hogy a polikozanol, amelyet méhviaszból, cukornádból vagy egyéb növényekből nyernek ki, szintén képes a máj koleszterin-termelését csökkenteni. Használható továbbá a máj koleszterin-termelésének a gátlására a monakolin. A monakolin egy vegyületcsalád, amit a rizsből egy vöröses színű élesztőgomba, a Monascus purpureus segítségével fermentálnak. A vörös élesztős rizskivonat többféle monakolint tartalmaz, amelyek kémiai szerkezete a gyógyszeres terápiában használt szintetikus hatóanyagokhoz, a sztatinokéhoz hasonló. A monakolin hatásmechanizmusa is a sztatinokéval megegyező.
Emiatt, noha természetes eredetű vegyületekről van szó, a monakolin alkalmazása odafigyelést igényel. A hatóságok limitálták is az adagolását. Az EFSA 2022-ben a napi beviteli értéket 3 mg/nap mennyiségben maximalizálta (a korábbi 10 mg/nap helyett) a mellékhatások elkerülése érdekében, amik lehetnek gyomor- és bélrendszeri panaszok (puffadás, gyomorfájdalom), izomkárosodások, izomfájdalom, hasonlóan a vényköteles gyógyszereknél tapasztalthoz.
Ennek eredményeként ma már a fermentált vörös rizst nem lehet koleszterinszint-csökkentő termékként forgalmazni, a megengedett adagolásban étrend kiegészítőként pedig aligha tekinthető hatásosnak a koleszterinszint csökkentésére.
Összegzés
Ha fel szeretne lépni a magas koleszterinszint ellen, mindenképpen javasolt a diéta. Egyéntől függően ez több-kevesebb eredménnyel járhat. Ha a diéta ellenére is magas a koleszterinszintje, az gyógyszeres kezelést tesz szükségessé, amelyről a kezelőorvosával kell egyeztetnie.
A gyógyszeres kezelést megelőzően vagy amellett alkalmazhatók növényi szterinek és/vagy monakolin. Ezek természetes eredetű szerek ugyan, de az alkalmazásukat a potenciális mellékhatásokra és gyógyszer-kölcsönhatásokra tekintettel ajánlott orvossal egyeztetni.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
Olvasta már?
- Ettől függ, hogy kell-e aggódni a magas koleszterin miatt
- Koleszterin-lerakódás a szem körül: ezen a részen látható
- Hogyan csökkentsük a rossz és növeljük a jó koleszterin szintjét
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
