Már a talajban sincs elég szelén
A szelén szempontjából az egészséges táplálkozáson túl más tényezőket is figyelembe kell venni. Az ételeink szeléntartalma ugyanis rendkívüli mértékben függ attól, hogy a termőtalajban mennyi szelén található.
A talajba természetes forrásokból (pl. tengeri üledék, vulkáni tevékenység) és emberi tevékenységek nyomán egyaránt belekerülhet a szelén, melynek nem organikus formáját a növények felveszik, és organikus szelénné (többek között szelenociszteinné és szelenometioninná) alakítják. Más tényezők is meghatározzák, mennyire hozzáférhető a növények számára a szelén, így például a talaj pH-értéke, az agyagtartalom vagy a mikrobális környezet.
Ezért az élelmiszerek szeléntartalma igen nagy eltéréseket mutat, az USA-ban vagy Venezuelában például kiemelkedően magas, míg Európában alacsony, Kína egyes területein pedig rendkívül alacsony.
A zöldségekben alig van szelén
Az élelmiszerek közül a zöldségek és a gyümölcsök kevesebb szelént tartalmaznak, mint a halak vagy a húsok, ezt is érdemes figyelembe venni, ha például nem fogyasztunk húst vagy amikor azon gondolkodunk, érdemes-e szeléntartalmú étrend-kiegészítőket szednünk. (Igen, érdemes!)
Hazánk a szelénben hiányos földrajzi régiók közé tartozik, vagyis a magyaroknál könnyebben alakulhat ki enyhébb vagy súlyosabb szelénhiányos állapot. Szerencsére az nagyon ritka, hogy valakinél kifejezett betegség legyen a szelénhiány következménye.
Forrás: EgészségKalauz
Sokkal gyakrabban kell attól tartanunk, hogy a túlságosan kevés szelén miatt bizonyos szerveink, szervrendszereink működése nem lesz optimális, emiatt pedig hajlamosabbak lehetünk a pajzsmirigyproblémákra, a meddőségre, a hajhullásra, a bőrszárazságra, illetve a fertőző betegségek is könnyebben támadják meg a szervezetünket.
Kinek érdemes pótolnia a szelént?
Mindenképpen érdemes tehát megfontolni a szelénpótlást a gyermekvállalást tervezőknél (férfiaknál és nőknél egyaránt), a pajzsmirigybetegségekkel küzdőknél vagy a rizikócsoportba tartozók köztt, az egyoldalú vagy vegetáriánus, vegán étrendet követőknél, bizonyos felszívódási zavarok (pl. a cöliákiások) esetén, vagy akkor, ha a legyengült immunrendszerünket szeretnénk megerősíteni, esetleg szebb, egészségesebb hajra, bőrre vagy körmökre vágyunk.
Ön milyen és mennyi szelént szed? Kattintson tovább!
Ezekben az esetekben azonban mindenképpen kérjük ki szakorvos iránymutatását és ne kezdjünk el ész nélkül szelént szedni. Minden esetben tartsuk be az ajánlott napi szelénbeviteli értéket, azaz az 50 mikrogrammot és a teljes hasznosulás érdekében válasszunk szerves szelénkészítményt!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
