Ezeket látta már?

Örüljön, ha minél több ilyen apró élőlény nyüzsög a szervezetében!

mikrobiom gombák, bacilusok, jótékony mikroorganizmusok hatása

Így hatnak ránk a bennünk élő mikroorganizmusok.

A következőkben bemutatunk néhány megdöbbentő számadatot az emberi szervezetben élő mikroorganizmusokról. Leszögezendő azonban, hogy a jövő kutatásai még minden bizonnyal számos megdöbbentő eredménnyel fognak szolgálni a bennünk élő „állatkertet” illetően.

Mikrobiom: mindenhol jelen van, és szinte mindenre hatással bír

A bélben élő jótékony baktériumoknak az elfogyasztott táplálék megemésztésében és bizonyos vitaminok előállításában játszott szerepe régóta ismert. A szemmel nem látható méretű élőlények azonban nem csak a béltraktusban, hanem a száj- és orrüregben, a hüvelyben, a szemben, a bőrön, sőt a korábban sterilnek hitt méhüregben is megtalálhatók.

Egyre több ismerettel rendelkezünk arról is, hogy az emberi szervezetben élő jótékony mikroorganizmusok miként segítenek a kórokozókkal szembeni védelemben, azaz az immunvédekezésben. Ezen túlmenően, a bennünk élő mikroszkopikus élőlények összetétele és száma olyan megbetegedésekkel és állapotokkal is kapcsolatba hozható, mint az elhízás, a 2- es típusú cukorbetegség, a depresszió vagy éppen az Alzheimer-kór.

Ideális esetben hemzsegnek bennünk a baktériumok

  1. Nincs a világon két olyan ember, akiknél megegyező lenne a szervezetében élő mikroorganizmusok összetétele vagy száma, azaz a mikrobiom. A mikrobiom olyan tehát, akár egy ujjlenyomat, mindenkinél egyedi.
  2. Az emberi szervezet minden egyes grammja átlagosan 100 milliárd élő mikroorganizmust tartalmaz. Ez egyben azt is jelenti, hogy több vírus, baktérium és gomba található az emberi szervezetben, mint ahány humán sejt felépíti a szervezetet. Az emberi szervezetben mintegy 1,5-2 kilogrammnyi baktérium, vírus és gomba van jelen,- amik optimális esetben segítik a szervezet működését. Az emberi szervezetben található baktériumokat egymás után sorba rakva azok 2,5-szer körülérnék a Földet.
  3. Az emberi szervezeten belül és ahhoz kívülről kapcsolódva, azaz a bőr mikroflóráját képezve, több mint 10000-féle mikroorganizmus él. Valószínűsíthető, hogy a mikroorganizmusok sokfélesége az egészség kulcsa. Számos kórképben (pl. ekcémás bőrbetegségek) éppen ez a sokféleség vész el.
  4. Az emberi szervezetben élő baktériumok 95 %-a a bélben él. A bélcsatornában több mint 1000 féle mikroorganizmus található. A bélcsatorna felülete hozzávetőlegesen 400 négyzetméter,- akkora, mint 2 teniszpálya. Emellett, találhatók speciális mikroorganizmusok a szájüregben, az orrüregben, a hüvelyben, a méhben vagy éppen a szem felszínén is. Amennyiben ezek összetétele vagy száma jelentős változások esik át, az bizonyos megbetegedések megjelenéséhez vezethet.
  5. A betegségek 90 %-a kapcsolatba hozható az emberi szervezetbeni élő mikroorganizmusokkal, a humán mikrobiommal. A mikrobiom külső behatásokkal (pl. gyógyszeresen) könnyebben befolyásolható, mint a humán genom. Mindez egy - a jövőben kiaknázható - potenciális lehetőséget jelent a gyógyszeres terápia szempontjából. A jövőben lehetségessé válhat, hogy a mikrobiom befolyásolásával különféle kórképek kezelhetők, gyógyíthatók legyenek.

Étkezés a megfelelő bélflóra érdekében

A bélflóra egészségének támogatása érdekében az alábbiakat teheti:

  • változatos táplálkozás;
  • zöldségben, hüvelyesekben és gyümölcsökben gazdag étrend;
  • fermentált ételek fogyasztása;
  • prebiotikumtartalmú ételek fogyasztása;
  • a csecsemők legalább 6 hónapon keresztüli anyatejjel való táplálása (amennyiben ez lehetséges);
  • teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása;
  • polifenolokban, antioxidánsokban gazdag táplálkozás.

Egészséges immunrendszer mellett a probiotikumok szedése nem jelent veszélyt a mikrobiom és a bélflóra alakulására. Az immunrendszert súlyosan érintő megbetegedések esetén (pl. HIV, transzplantációt követő immunszupresszív terápia, rosszindulatú daganat) probiotikum szedése előtt kérje ki kezelőorvosa véleményét.

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

Forrás:

[1] D’Argenio V, Salvatore F. Clin Chim Acta 2015; 451:97-102.

[2] The NIH Human Microbiome Project; www.genome.gov; 2019. márc. 5.

[3] www.worldmicrobiomeday.com; 2019. márc. 5.

[4] Yadav H, Jain S et al. Metabolomics 2016, Vol 6(2): e150

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Bél-agy-tengely: így kommunikál a mikrobiom a központi idegrendszerrel

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

mikrobiom

Forrás: egeszsegkalauz.hu
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához