A gyógyító mosoly nyomában...
Mosolyogj, és a világ visszamosolyog rád! Ugye, milyen könnyű, s mégis milyen nehéz? A kisgyermek még szívből tud kacagni, ám felnőttként már sokszor érezzük úgy: min is nevetünk tulajdonképpen?
Nincs jobb a jóízű nevetésnél – a mosoly stresszoldó és gyógyító hatású is! Vajon hogyan alakult ki a mosoly, és mi lehet az oka, hogy manapság olyan nehezen megy ez nekünk?
Forrás: Napidoktor
Ha a fizika szempontjából nézzük, a mosoly egy rendkívül egyszerű dolog. Olyan arckifejezés, amely során mozognak a száj két végéhez eső izmok. Nemcsak a száj, a szem környéke is "mosolyog", illetve itt is látszik a mozdulat. Az arcon gödröcske keletkezik: ez a gribedli.
A mosoly a vidámság, elégedettség, öröm, kedvesség jele. Ha nem ezekből az érzésekből, hanem például ijedtségből fakad, grimasz lesz belőle. A mosoly egy szerte a világon ismert kommunikációs eszköz is: a félelmet eloszlatja, barátságos közeledést, együttérzést is jelez. Több szakterület is foglalkozik a mosollyal, amely gyógyító hatású is – így a nyelvészet és a pszichológia, de létezik nevetésterápia is.
A mosoly története
Vannak biológusok, akik szerint a mosoly kezdetben a félelem jele volt – grimasz jellegű, és valószínűleg a majmoktól származik, tehát nagyjából 30 millió éves. Minden fajnál máshogyan fejlődött ki a mosolygás – de a legeltérőbb a folyamat az embereknél. Indulatokat is kifejez: szeretetet, szerelmet, boldogságot, büszkeséget, és zavartságot is. A tudósok szerint létezik számos mosolyféle. Az egyik különleges, amelyre az anatómia kutatói nagyobb figyelmet fordítanak, az úgynevezett Duchenne mosoly, mely Guillaume Duchenne francia orvosról kapta a nevét. Ezt őszinte, spontán mosolynak tartják. Amikor így mosolygunk, mindkét, a száj sarkának megemelkedéséhez szükséges nagy járomcsonti izom megemeli az arcvonalakat, ráncokat formál a szem körül összehúzódása is. A másik típusnál, ami nem Duchenne-mosoly, csak a nagy járomcsonti izom mozog.
Szabad mosolyogni!
Napjainkban egyre kevesebb ember mosolyog. A szakértők szerint a "leszoktatási" folyamat már ott elkezdődik, hogy az óvodában, iskolában csendre és fegyelemre nevelnek minket – folyamatosan megfelelni, odafigyelni, befogadni a tananyagot, később egyéb információkat, viccelődés nélkül. Felnőtté válva lassan elfelejtünk gyermeknek lenni, önfeledten örülni és nevetni.
Pedig a nevetés számos olyan folyamatot indít el szervezetünkben, melytől jobb lesz a közérzetünk és testünk általános állapota is. Szétárad az adrenalin a szervezetünkben, emelkedik a vérnyomás, később az átlagos alá megy, majd háromnegyed óráig ugyanazon a szinten marad. Csökken a stresszhormon termelődése, az endorfiné és szerotoniné viszont nő. A nevetés serkenti az immunrendszert, méregteleníti a szervezetünket.
Arról nem is beszélve, hogy a nevetés edzésben tartja az arcizmainkat, és kevésbé leszünk ráncosak, ha sokat mosolygunk, nevetünk! Környezete pedig pozitívabban viszonyul a mosolygós, nyitott emberhez. Kellemes élményeket és kedves ismerősöket vonz be magának.
Az eredeti cikk itt olvasható:
Szerző: Adrina
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
