Olcsó húsnak híg a leve? Az ár mellett az élelmiszerek minősége is fontos
Az élelmiszerek minőségét vizsgáló ellenőrzés-sorozatot indított a Nébih.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a fogyasztók védelme érdekében az Árfigyelő rendszer legolcsóbb élelmiszereit ellenőrizte. Az alapélelmiszerekre fókuszáló első célellenőrzés során 5 élelmiszercsoport 3-3 termékét vizsgálták a szakemberek. Az előírt követelményeknek egy párizsi kivételével minden termék megfelelt – összegezte az eredményeket dr. Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár.
Az Árfigyelő rendszerben megjelenő élelmiszerek minőségét vizsgáló ellenőrzés-sorozatot indított a Nébih. Az akció kapcsán Dr. Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a vizsgálat elsődleges célja, hogy a magyar emberek biztosak lehessenek benne, nem csak olcsó, de minőségileg is kifogástalan termékekhez jutnak hozzá.
Az első célellenőrzés alkalmával az alapélelmiszerekre fókuszáltak az ellenőrök: búzaliszt, kenyér, UHT tej, tojás és párizsi került a hatósági kosárba. A vizsgált termékeket az Árfigyelő rendszer segítségével választották ki. Élelmiszercsoportonként a 3 legolcsóbb terméket ellenőrizték a szakemberek, ügyelve arra, hogy azok különböző üzletláncok kínálatából kerüljenek ki.
Kifogásolt minőségű párizsi
A hatóság a termékek legfontosabb minőségi paramétereit ellenőrizte, mint például a tej esetében a zsír-, a búza finomlisztnél a hamu- vagy a párizsiban a kalciumtartalom. A vizsgált 15 termékből egy párizsival volt probléma – ismertette az államtitkár. A kifogásolt, nem hazai előállítású pulykapárizsi kalciumtartalma meghaladta a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt határértéket. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a termék tartalmaz csontokról mechanikusan lefejtett húst (MSM) is, amit azonban az összetevők között nem jelöltek. A termék kapcsán hatósági eljárás indult, mely során élelmiszer-ellenőrzési bírság kiszabására is számíthat a felelős magyarországi forgalmazó.
Az Agrárminisztérium és a Nébih a továbbiakban is mindent megtesz a magyar fogyasztók érdekeinek védelméért. Ennek részeként a jövőben további célellenőrzéseket végez majd a hatóság az Árfigyelő rendszer küldetésének hatékony támogatása érdekében, hogy az átlátható árak mellett a termékek minősége se lehessen kérdéses – hangsúlyozta Nobilis Márton.
Mi a különbség a fogyaszthatósági és a minőségmegőrzési idő között?
A lejárati dátumnál figyeljünk arra, hogy fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időről van-e szó. A fogyaszthatósági idő nap/hónap/év formában szerepel az élelmiszeren található címkén, vagyis eddig az időpontig a gyorsan romló élelmiszerek (pl. tejtermékek) biztonsággal elfogyaszthatók, a dátumot követően történő elfogyasztásuk viszont már egészségügyi kockázattal járhat, akkor is, ha látszólag nem romlottak meg. A minőségmegőrzési idő a tartós élelmiszereken (száraztészták, konzervek stb.) olvasható, és azt jelzi, hogy az élelmiszer meddig nem veszít a minőségéből. Ha egy termék minőségmegőrzési ideje lejárt néhány nappal, elfogyasztása nem jár kockázattal, azonban érzékszervileg kifogásolt (pl.: megváltozott szagú, nyálkás, penészes, rohadás jeleit mutató élelmiszert még a fogyaszthatósági időn belül sem ajánlatos elfogyasztani.
Műanyag a tányéron - ezekben az élelmiszerekben van a legtöbb műanyag
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
