Mi okozza a magas húgysavszintet, köszvényt? Ha erre figyel, sokat tehet ellene
A köszvényes roham erős fájdalommal, a lábfej, a lábujjak vagy a kéz duzzanatával és kivörösödésével jár.
A köszvényt régen a „királyok betegségének” nevezték, napjainkban inkább a jóléti társadalmak egyik gyakori anyagcsere-betegségének, a helytelen életmód egyik potenciális következményének, tipikusan a férfiak bajának mondják.
Igazak vagy előítéletekkel terheltek ezek a megállapítások? Érvényes a kutyaharapást szőrével megállapítás? Vagyis, ha az életmód okozza a köszvényt, akkor életmódváltással enyhíthetők is a kínzó tünetek?
Valóban a férfiak kórképe a köszvény?
A köszvényes fájdalommal küzdők közül csak körülbelül minden kilencedik beteg nő. A 65 év feletti férfiak közül átlagosan minden harmadik férfi köszvényes. Férfiaknál tipikusan 40-50 éves kor között jelentkeznek az első köszvényes rohamok, míg nők esetében ez 50-60 éves korra tehető.
A húst hússal evés és az alkohol okozza a köszvényt?
A köszvény anyagcsere-betegség, amelynek a kialakulásáért genetikai tényezők mellett a táplálkozás és az életmód okolható. Az egyoldalú, vöröshúsban, kolbászfélékben, belsőségekben dús táplálkozás, az elhízás és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás mind-mind rizikófaktorok, és hozzájárulnak a betegség kialakulásához.
Kétség nem fér hozzá, hogy bizonyos életmódbeli tényezők jelentős mértékben hozzájárulnak a köszvény kialakulásához. Tény azonban, hogy az életmódfaktoroknak a már kialakult panaszok kordában tartásában is szerepe van. A purinszegény diétán (a purinból keletkezik a köszvényt okozó húgysav) és az alkohol kerülésén túl egyéb tanácsok is adhatók a betegeknek.
A húgysavszint mérése önmagában kevés
A köszvényre jellemző, hogy a húgysav kórosan felszaporodik a vérben (hyperuricaemia) és a szövetekben. Megjegyzendő azonban, hogy az emelkedett húgysavszint nem vezet szükségszerűen köszvényhez, és akut köszvényes rohamok idején is lehet alacsony a húgysavszint. A beteg beszámolója, illetve a laborlelet mellett a képalkotó diagnosztikai eljárások (pl. röntgen, ultrahang) alkalmasak a köszvény diagnózisának felállítására/megerősítésére.
Mi zajlik a szervezetben, és mit tapasztal a köszvényes beteg?
Amennyiben a laborlelet emelkedett húgysavszintet mutat, akkor ez két okra vezethető vissza:
- 1 Lehetséges, hogy a normálisnál több húgysav képződik a szervezetben (jellemzően a táplálékkal bevitt nagy mennyiségű purinból keletkezik a húgysav-fölösleg);
- 2 Előfordulhat, hogy a húgysav nem megfelelő mennyiségben távozik a vizelettel. Vagyis, megbomlik az egyensúly, ami egyébként a normális szervezetbeni húgysav-szintet biztosítja.
A köszvény valamennyi kellemetlen és fájdalmas tünetét a húgysav okozza
A húgysav olyan mértékben felszaporodhat a vérben, hogy képtelen oldott állapotban maradni. Ha ez bekövetkezik, akkor tűszerűen kiválnak a húgysav-, vagy ún. urátkristályok, lerakódások (tophus-ok) képződnek az ízületekben és azok körül, illetve a vesékben. A keletkezett kristályok „magukhoz vonzzák” a fehérvérsejteket, és hirtelen fellépő
- heves fájdalmat,
- gyulladást,
- bőrpírt,
- melegséget
- és duzzanatot okozhatnak;
ez a köszvényes roham. Kezelés híján nagyobb lerakódások, úgynevezett köszvényes csomók képződhetnek az ízületekben vagy azok körül, amik károsíthatják az ízületet és a csontot.
Leggyakrabban a lábfejekben, a lábujjakban (nagy lábujj), a kéz és a könyök ízületeiben történik meg a lerakódás, tehát a hidegnek leginkább kitett helyeken, ahol a húgysav kiválásának, kikristályosodásának a valószínűsége a legnagyobb.
A lerakódott húgysav rohamszerű, kínzó, görcsös fájdalom kialakulásához vezet, ami gyakran éjszaka jelentkezik. A hirtelen vagy néhány óra alatt fellépő köszvényes roham a nyomásra és mozgásra fokozódó fájdalom mellett az érintett testrész duzzanatával, felmelegedésével, kivörösödésével jár. Két köszvényes roham között hosszabb idő is eltelhet, akár néhány hónap is, de fontos tudni, hogy a fájdalommentes időszakban is folytatódik a húgysavlerakódás a szervezetben. A lassú lerakódási folyamat végül a lábfej-, a kéz-, a könyök- és egyéb ízületek deformálódásához is vezethet.
Hogyan kezelhetők az akut köszvényes rohamok?
Az akut rohamok tüneti kezelésére, egyfajta „tűzoltásra”, általában nem-szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) hatóanyagokat alkalmaznak. Egy részük vény nélkül is kapható a patikákban. Ezek az NSAID-ok csillapítják ugyan a fájdalmat és csökkentik a gyulladást, de nem orvosolják a háttérben álló okot, azaz nem csökkentik a magas húgysavszintet.
Mi lehet a hosszú távú megoldás?
Az akut terápia mellett, vagy is a fel-fel lángoló panaszok enyhítése mellett hosszú távon is kezelni kell a köszvényt.
Logikusnak tűnik a megoldás:
- 1 csökkenteni kell a képződő húgysav mennyiségét, vagy
- 2 elő kell segíteni a már kialakult húgysav szervezetből történő kiürülését.
Hogyan csökkenthető a húgysavszint? – életmódtanácsok, amiket érdemes megfogadni
• A húgysav a purinból képződik; étrendi változtatásokkal, diétával elérhető az, hogy kevesebb purin jusson a szervezetbe, és kevesebb húgysav képződhessen belőle.
• Sok esetben a purinszegény diéta elegendő a tünetmentes állapot eléréséhez: bizonyos ételek, italok mellőzésével a kínzó, köszvényes fájdalmak elkerülhetők.
• Nemcsak az állati, de a növényi eredetű ételek is tartalmazhatnak purint. Legmagasabb a vöröshúsok és húskészítmények, különösen a belsőségek (pl. máj, tüdő) purintartalma, ezért ezek fogyasztását nagymértékben csökkenteni kell. Jó tudni, hogy a tenger gyümölcsei és egyes halak (pl. szardínia, makréla, lazac) is nagy mennyiségben tartalmaznak purint.
• A naponta fogyasztott kis mennyiségű (40-80 g) hús elkészítésénél a párolást, főzést célszerű előnyben részesíteni a sütéssel szemben.
• A kevesebb húsfogyasztást ellensúlyozni kell azzal, hogy a diétázók több tejet és tejterméket fogyasztanak. Zsírszegény tejet, tejfölt és alacsony zsírtartalmú sajtokat nyugodtan fogyaszthatnak a betegek, és használhatják ezeket ételek készítéséhez is.
• Amennyiben a köszvényes személy nem elhízott vagy cukorbeteg, tehát a szénhidrátbevitelt elhízás vagy diabétesz miatt nem szükséges korlátozni, akkor fogyaszthat kenyeret, süteményeket, tésztákat, kekszeket.
• Vigyázat! Egyes zöldségek viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak purint, így azok fogyasztásával óvatosnak kell lenni; ilyenek a babfélék, a lencse és a borsó.
• A gyümölcsök közül viszonylag szabadon válogathatnak a diétázó betegek.
• A komplementer és az alternatív medicinában régóta alkalmazzák a meggyet a köszvény kezelésére. Az antioxidánsokban és gyulladáscsökkentő összetevőkben dús meggy vagy meggylé fogyasztása enyhíti a köszvényes ízületi gyulladás tüneteit. Egy vizsgálat szerint már napi 10-12 szem meggy elfogyasztása is 35 %-kal csökkentheti a köszvényes roham előfordulását. Lényeges, hogyha meggyléként fogyasztja valaki a meggyet, akkor kerülje a fruktózos leveket, mert azok a fruktóztartalmuk miatt emelhetik a szérum húgysavszintet.
• Minél több C-vitamint érdemes fogyasztani. Akik naponta 500 mg C-vitamint fogyasztanak, azoknál 12 %-kal kisebb eséllyel alakul ki köszvény. Úgy tűnik, hogy minél magasabb a napi C-vitamin-bevitel, annál alacsonyabb a szérum húgysavszint, és annál jelentősebb mértékű a húgysav kiválasztása.
• A fűszerezésnél nem célszerű csípős, erős paprikát, borsot, tormát és mustárt használni.
• A köszvényben szenvedőknek bőséges mennyiségű folyadékot kell fogyasztaniuk, akár napi 2,5 litert is, ezzel elősegítve a húgysav vizelettel való távozását.
• Kerülni kell a kiszáradást, mert az köszvényes rohamot provokálhat. A szaunázás vagy az intenzív fizikai munka/sporttevékenység, ha erős izzadással jár, ronthat az állapoton. Lényeges az esetlegesen kiszáradással fenyegető helyzetekben a megfelelő mértékű folyadékbevitelre ügyelni. Optimális esetben tiszta víz fogyasztása javasolt. Tapasztalatok alapján kevesebb köszvényes roham fordul elő, ha az érintetteknél bőséges mennyiségű a napi vízbevitel.
• Az alkohol fogyasztása köszvényes betegeknél kerülendő.
• Meglepő, de a kávé élvezetéről nem kell lemondaniuk a köszvényeseknek. Több vizsgálat igazolta a kávéfogyasztás és az alacsonyabb szérum húgysavszint közti kapcsolatot. Vagyis, a kávézás kedvező hatásúnak mutatkozik a magas húgysavszintű egyéneknél.
• Megéri fogyni. A szérum húgysavszint és az elhízás közötti kapcsolat bizonyított. A fogyás jelentős csökkenést idézhet elő a szérum húgysavszintben, illetve ritkábbá teheti a köszvényes rohamok előfordulását. Kiemelendő azonban, hogy a fokozatos fogyás előnyösebb, mint a drasztikus fogyás.
• Érdemes a kalóriabevitel csökkentése mellett a testmozgásra is figyelmet fordítani; hiszen úgy tűnik, hogy az ülő munkát/életmódot folytató férfiak körében gyakoribb a köszvény, mint a fizikailag aktív társaiknál.
• Kerülendő a stressz. Nem teljesen egyértelmű a mindennapi emocionális stressznek a szérum húgysavszintre kifejtett hatása, de valószínűsíthető, hogy a stresszes periódusok átmeneti emelkedést okoznak a húgysavszintben, vagyis ronthatnak a köszvényesek állapotán.
Amennyiben a diéta és az életmódbeli változtatások nem vezetnek eredményre, gyógyszeres kezelésre is lehetőség van. Húgysavképződést gátló és egyéb módon ható szerek is rendelkezésre állnak, vényköteles formában.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
